Hirdetés
A közétkeztetési reform nehezíti a kórházi táplálást

A közétkeztetési reform nehezíti a kórházi táplálást

A kórházba kerülő betegek 40%-a alultáplált , míg a daganatos megbetegedésekkel küzdők körében ez az arány akár 80% is lehet. Az elégtelen tápláltsági állapot (amely nem csak a testsúllyal van összefüggésben) jelentősen befolyásolja a kórházban töltött éjszakák számát és a kezelések sikerét: onkológiai betegségek esetén a tápanyaghiány 2,5-szeresére is növelheti a mortalitás esélyét.

Hirdetés
Hirdetés

Az alultápláltságot vizsgáló MUST - és STRONG -szűrést számos európai országban kötelezővé tették már, de Magyarország – bár az orvostudományban egyre jelentősebb szerepet kap a táplálásterápia – egyelőre nem követte teljes mértékben a példát. A megfelelő szűrés hiánya mellett az új közétkeztetési rendelet előírásaival is küzdenek a szakdolgozók: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felmérése  szerint a megkérdezett kórházak 89%-a kevésnek ítéli a normakeretet, a fekvőbeteg intézmények egy része pedig szeretne kikerülni a rendelet hatálya alól.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 54 egészségügyi és szociális intézmény élelmezésvezetőjét kérdezte arról, hogy milyen változtatásokat tartanak leginkább szükségesnek a közétkeztetési rendelettel kapcsolatban. Bár a felmérésben résztvevők közel kétharmada (61%) üdvözli a jogszabályt, úgy vélik, hogy fokozatosabban kellene csökkenteni a só mennyiségét, és érdemes lenne átgondolni a tej és tejtermékek adagolását is. Tízből kilenc válaszadó szerint (89%) a fogalmak korrekt meghatározása és a hatékonyabb kommunikáció mellett sürgető lenne a normakeret emelése is. Jelentős problémát okoz az ételhulladék mennyiségének növekedése is: az idős betegek közül tízből négyen nem fogadják el az álgabonákból (pl. köles, hajdina, amaránt) vagy teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat.

A közétkeztetési reform nehezíti a kórházi táplálást

„Sok szempontból üdvözöljük a közétkeztetési rendelet előírásait, hiszen kisgyermekek esetén, aktív szülői közbenjárással jelentős eredményeket érhetünk el a jogszabály segítségével. Felnőtt, főként idős betegeknél azonban nem ez az elsődleges szempont. Gyógyintézeti étkeztetés során az előírt napi energiaszükséglet 100%-át kell biztosítani, számos beteg esetén speciális étrendet követve. Az új rendeletben meghatározott normakeret vagy például a drasztikusan (és egységesen) csökkentett sómennyiség az ő esetükben komoly gátat szabhat a megfelelő összetételű tápanyag bevitelében, az elégtelen tápláltság miatt kialakuló malnutríció pedig súlyosan veszélyezteti a betegbiztonságot.” – fejtette ki Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke. A közétkeztetési rendelet fekvőbeteg ellátásra vonatkozó részeinek korrigálása mellett a szakemberek a malnutríció szűrésének kötelezővé tételét is szorgalmazzák.

Tízből négy beteg alultáplált

Hazai felmérések szerint  50 gyógyintézményből mindössze 24-ben mérik fel a tápláltsági állapotot, pedig a kórházba kerülést követő 24-48 órában elvégzett gyors és költséghatékony MUST-, illetve STRONG-szűréssel pontosan megállapítható az alultápláltság mértéke és a táplálásterápia szükségessége.

„Sokan hiszik tévesen, hogy táplálásterápiára csak idős emberek szorulnak, pedig bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nem tud a szükséges tápanyagok szempontjából kielégítően táplálkozni. A daganatos betegek mellett a nagy műtéten átesők, az emésztő- és idegrendszeri megbetegedéssel, illetve a nyelési problémákkal küzdők állapota is romolhat, ha veszítenek a testsúlyukból. De az izomtömeg jelentős csökkenése látványos súlyvesztés nélkül is lassíthatja a felépülést. Fontos, hogy a betegség nem a fogyókúra része, és különös hangsúlyt kell fektetni a testsúlyvesztés megállítására.” – hívta fel a figyelmet Hoffman Piroska, a Nutricia táplálkozási szakértője.

A bármilyen okból kórházba kerülők 40 százaléka alultáplált, 15-20 százalék esetében pedig már az első naptól kezdve indokolt lenne a tápszerek adása, hiszen – ha későn ismerik fel a problémát – a jelentős súlyvesztésnek hosszú távú következményei lehetnek.  Enterális, azaz gyomor- bélrendszeren keresztül történő táplálásterápia esetén speciális tápszerekkel biztosítják, hogy mennyiségileg és minőségileg is megfelelő táplálékot tudjon fogyasztani a beteg. Nyelési zavarok esetén lehetőség van arra is, hogy sűrítőpor segítségével a betegek addig megszokott ételeit megfelelő állagúra módosítsák, így a félrenyelés veszélye nélkül fogyaszthatják a megszokott ízeket (a biztonságos nyelésnek köszönhetően nem kerülhet a légutakba az étel, amely akár tüdőgyulladáshoz is vezethet). Az amiláz rezisztens sűrítőpor a szájban lévő szénhidrátbontó enzimnek is ellenáll, így nem válik ki a víz a táplálékból a szájüregben és gond nélkül lenyelhető.

Európai viszonylatban közel négyszáz, hazánkban pedig közel százféle tápszer van forgalomban, tehát lehetőség lenne a betegek egyéni igényeihez alakítani a terápiát - ebből azonban csak nagyon keveset ismernek és használnak a kórházakban. A szakdolgozók leginkább az előzetes szűrés hiányában, a testsúlyvesztés figyelmen kívül hagyásában, az akadozó együttműködésben és a finanszírozási rendszerben látják a problémát.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend