A fül anatómiája és betegségei

A fül anatómiája és betegségei

Tudta, hogy a magzat első működő szerve nem az ultrahangon olyan csodálatosan látható dobogó szíve, hanem a füle? A csecsemők és kisgyermekek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a hallás, ezért a csökkenésére utaló első jellel orvoshoz kell fordulni.

Mik lehetnek a fájdalom okozói?

• Fülzsírdugó

• Torokgyulladás, megfázás, garat-, gége- és mandulagyulladás

• Arcüreggyulladás

• Hosszan tartó, krónikus fülfertőzés

• Rövid lefolyású fülfertőzés

• Nyomásváltozás okozta fülsérülés

• Dobhártya-sérülés

• A rágóízület gyulladása

• Fogfertőzés, gyulladás, fogtályog

• Állkapocs-ízületi szindróma (olyan rendellenesség, mely a rágóizmokat és az alsó állkapcsot a koponyával összekötő ízületeket érinti)

Ha a fülfájás lázzal, szédüléssel, fejfájással, gyengeséggel párosul, és néhány nap alatt nem javul állapotunk, forduljunk orvoshoz. Csakis szakorvos segíthet fényt deríteni a fülbe sugárzó fájdalom okára. A vizsgálat azért is fontos, mert a fülfájás a garat daganatos megbetegedésének is a jele lehet.

Megfázástól a fülkürt hurutig

A fülkürt a középfület az orrüreggel összekötő cső. Fő feladata, hogy a dobhártya dobüreg felőli részén a megfelelő légnyomást biztosítsa. Ha náthásak vagyunk, az orrgarati részen és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, ezáltal beszűkül, sőt el is záródhat a fülkürt nyílása – magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik. Ekkor megjelennek a betegek által érezhető tünetek: a fül enyhe fájdalmával kísért feszülés, dugulás érzés és halláscsökkenés.

A betegség kezelése

Ha a fülkürt hurut valamilyen légúti fertőzés, nátha szövődményeként alakult ki, akkor az elsődleges cél, hogy az alapbetegséget kezeljük. Nátha, orrdugulás esetén fontos a rendszeres orrfújás, az érösszehúzó orrcsepp, orrspray használata, amely a nyálkahártya duzzanatát képes csökkenteni, ún. nyálkahártya lohasztó tulajdonsággal bír – tanácsolja dr. Holpert Valéria. Ez azért lényeges, mert így biztosíthatjuk a fülkürt szellőzését.

Megelőzhető?

Ha a fülkürt hurut tartósan fennáll, a dobüregben kialakult negatív nyomás miatt nehezebben kezelhető, erősebb fülfájdalommal járó krónikus savós középfülgyulladás alakulhat ki. Ezért nagyon fontos, hogy ha már kialakult a betegség, azt megfelelően kezeljük, illetve az arra hajlamosak törekedjenek a megelőzésére. Akinél légúti betegségek kapcsán visszatérő panasz a fülkürt hurut, lényeges, hogy már a náthás tünetek kezdetén fordítson figyelmet a nyálkahártya duzzanat csökkentésére. Rendszeres orrcsepp, orrspray használat mellett hasznosak a torokfertőtlenítő, gyulladáscsökkentő helyileg ható készítmények, szopogató tabletták, vagy antihisztamin tartalmú gyógyszerek. Dr. Holpert Valéria arra is felhívja a figyelmet, hogy nátha, orrdugulás esetén fontos a megfelelő orrfújás, ne " pumpáljuk " az orrunkat, mert ilyenkor az orrgaratból az orrban lévő kóros váladékot illetve az ebben lévő a baktériumokat és vírusokat is bejuttatjuk a dobüregbe.

Nem csak nátha okozhatja

Amennyiben mindent megtettünk a fülkürt hurut kialakulása ellen, a panaszaink mégis rendszeresen kiújulnak, érdemes alaposabb vizsgálatoknak is alávetni magunkat. Elképzelhető, hogy valamilyen fül-orr-gégészeti probléma áll fenn. Ez lehet például orrsövény ferdülés, vagy krónikus arcüreggyulladás, orrmandula gyulladás, vagy allergia, esetleg reflux, illetve ritkán daganatos megbetegedés is. Ilyen esetekben a fülkürt hurut csak egy tünet, ami akkor fog elmúlni, ha a kiváltó okot kezeljük.

Hallás

A fül már a megtermékenyítés után egy héttel működni kezd, valójában mikroszkóppal már azelőtt láthatóak kezdeményei, mielőtt az embrió az anyaméhbe beágyazódna, mondta el dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Valódi hallásról a magzat 14 hetes korától beszélhetünk, a hallás szerve a csiga, 20 hetes korára felnőtt méretű lesz, a belső fül teljesen kifejlődik. A 22. terhességi hétre az összemosódó zajból kiválnak az egyes hangok, és a magzat már a hallásával is érzékeli a külvilágot, egyre több mindenre reagál. Édesanyja hangját vagy a zenét kedveli, de a hirtelen, hangos robajoktól megijedhet, még méhen belül is. Természetesen minden hang tompábban jut el hozzá a hasfalon és a magzatvízen keresztül, mintha például befognánk a fülünket.

A hallás fejlődése

Amikor tehát megszületik a baba már hall, de még nem tudja feldolgozni a hallottakat. Fontos, hogy a szülők sokat beszéljenek hozzá, ismételjenek, így elegendő hanginger éri a babát ahhoz, hogy az agy és a belső fül közötti idegösszeköttetések szaporodjanak, és folyamatosan fejlődjön a hallópálya. Egy hónapos korára a csecsemő igyekszik minél több információt összegyűjteni az őt körülvevő történésekből, így tud szellemileg fejlődni. Főként a magas tónusú hangokra figyel, idővel az édesanyja, édesapja hangját felismeri, de a váratlan, erős zajoktól összerezzen. Három hónapos korában már a hang fele fordul, örül a kedves hanglejtésnek, ha szólítjuk odafordítja a fejét, mosolyog. Öthónaposan már a hangok forrását is megkülönbözteti, felismeri a nevét, valószínűleg még azt is tudja, ha róla beszélünk. Összességében mintegy másfél évig tart, amíg a folyamatosan fejlődő, szaporodó idegrostok hallópályává egyesülnek, és a gyermek megtanulja „használni” a fülét.

Baj van? Nem hall?

Veleszületett halláscsökkenés ezer újszülöttből egy-két csecsemőnél fordul elő, mely lehet siketség vagy súlyosabb nagyothallás. Ép hallás nélkül nem alakulhat ki a beszédfejlődés! Ennek értelmében pedig jó hallás nélkül közvetve a szellemi fejlődés is elmarad, ha nem fedezzük fel és korrigáljuk időben. Tekintettel arra, hogy egy újszülött nem képes tudatosan, precízen reagálni az ingerekre, ezért ebben a korban objektív hallásvizsgálati módszerekre van szükség. A korábban használt Bárány-féle lármadob sem a halláscsökkenés mértékét, sem oldaliságát nem tudta meghatározni. Mintegy 10 éven át Magyarországon is az otoakusztikus emisszió kötelező szűrőmérését végezték az újszülött osztályok még a baba hazabocsájtása előtt. Ennél a vizsgálatnál az alvó újszülöttön, az ő reagálása nélkül kapható információ az esetleges halláskárosodás fennállásáról és annak oldaliságáról. Ezen írás aktualitása, hogy 2015. szeptember 1-jétől érvényben lévő törvény szerint már BERA vizsgálat (hanginger kiváltotta agytörzsi potenciálmérés) lett a csecsemőkori hallásvizsgálat kötelező módszere a szülészeteken. Cél, hogy 6 hónapos koráig minden nem halló csecsemőt kiszűrjenek, és a megfelelő ellátó intézménybe kerüljön rehabilitációra.

Kisgyermekkorban is legyen résen a szülő

A 2-12 éves korban kialakuló gyermekkori halláscsökkenések hátterében számos fül-orr-gégészeti betegség, vagy egyéb ok állhat, ennek megállapítása a fül-orr-gégész és/vagy audiológus orvos feladata. Ebben az életkorban is fontos a háttérben álló betegségek szanálása, mert egy gyermek a halláscsökkenése miatt nagyon lemarad az óvodai és iskolai teljesítésben, beszédfejlődésben. Sokszor egy rosszabb hallásra a logopédiai probléma hívja fel a figyelmet, vagy hogy a gyermek visszakérdez, már magától hangosítja a tévét. A szülő szép, artikulált beszéddel, szókincset gazdagító mesékkel támogathatja gyermekét, de az imént említett jelek esetén észlelnie kell a problémát a gyermek helyett, és feltétlen fül-orr-gégészeti, audiológiai vizsgálatra kell vigye.

Halláscsökkenésre utaló jelek

- tapsra nem rezzen össze

- 5-6 hónaposan sem nevére, sem más zajra nem reagál

- 6-10 hónaposan nem érti meg a nevét - 10-15 hónaposan nem teljesít feladatokat (pl. nem mutat rá a kutyára), mert nem hall

- beszédfejlődése az átlagostól elmaradt

- gyakran visszakérdez

- félénkség, gátlásosság

- magatartási zavarok

Nem csak időseknél jelentkezhet

A hallásvesztésnek több oka lehet. Okozhatja hirtelen kialakulva valamilyen fertőző betegség, gyulladás, idegsejtek károsodása, vagy akusztikus trauma (hirtelen, erős hanghatás). A halláscsökkenés természetes módon is bekövetkezhet, fokozatosan, ez a folyamat általában 45 és 65 év között kezdődik. Azt, hogy kinél, mikor indul be a hallás csökkenésének folyamata, nagyban befolyásolják életmódbeli tényezők is, persze az örökletes, génhez kötött ritka eseteken kívül– magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. „Az utcákon ma egyre több fiatalt látunk fej-, vagy fülhallgatókkal közlekedni. A zajártalom egyértelműen képes beindítani, felgyorsítani a hallásromlás folyamatát.” Az összefüggésre már előírás is született, az Európai Unió 85 decibelben maximalizálta a forgalomba hozható összes, fülhallgatóval hallgatható zenelejátszó készülék hangerejének küszöbértékét. Bizonyos munkakörökben azonban nem ritka az ennél magasabb zajártalom, ezért itt a megelőzéshez feltétlenül szükséges a munkavédelmi előírások betartása és a rendszeres hallásvizsgálat.

Az érintettek gyakran nem is veszik észre

Ha a hallásromlás lassan következik be, az érintettek akár hosszú ideig is élhetnek anélkül, hogy tudatában lennének állapotuknak. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtagjuk egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti meg, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy többször nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá – sorolja a hallásvesztésre utaló jeleket dr. Fülöp Györgyi.

A hallásvesztés fokozatai

A szakértők a hallásromlás négy típusát különböztetik meg. Kis halláscsökkenés esetén még csak a halk hangok meghallása okoz nehézséget, de feltűnhet az is, ha háttérzajban nehezebben értjük a beszédet. Közepes halláscsökkenés esetén már nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Ha a magas frekvenciák esnek ki nagyobb mértékben, akkor jellemzően a páciens azt mondja, hogy „ő hallja, hogy beszélnek, csak nem érti, amit mondanak”. Ennél az állapotnál már szóba jön hallókészülék viselése. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már egy négyszemközti beszélgetés megértése is csak nagy hangerő esetén lehetséges. A társaságban történő beszédértés rendkívül megerőltető. Súlyos halláscsökkenéssel pedig már csak a nagyon hangos hangok hallhatóak. Az ilyen súlyos esetekben már hallókészülékkel sem tudunk feltétlenül jó kommunikációs képességet visszaadni.

Kihez forduljon, ha hallókészülékre van szüksége?

Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal, vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt. Léteznek fül mögötti és hallójárati gyártmányok is, egyedileg jó eldönteni, hogy a beteg számára melyik kivitel a hasznosabb. A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél. A természetes hallás érzetét keltik, beállításukkal nem csak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség!

A fül anatómiája és betegségei

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek