Hirdetés
A fogfehérítés

A fogfehérítés

Fogaink életünk folyamán sokféle okból színeződhetnek el. Kevesen büszkélkedhetünk a természettől kapott fehér, csillogó fogsorral, de a korszerű fogászati eljárásoknak köszönhetően ma már nem elérhetetlen álom az elszíneződött fogak fehérítése.

Hirdetés
Hirdetés

A fogak elszíneződéséről és a fogfehérítésről

A fogászatban a fogfehérítés manapság már rutineljárásnak számít, mégis úgy gondolom, érdemes - elsősorban a laikusok számára - összefoglalni az eljárás lényegét, a különböző módszerek nyújtotta lehetőségeket.

Természetesen tudnunk kell azt is, hogy mitől alakulnak ki elszíneződések, hisz a betegek legtöbbször csak azt észlelik, hogy a fogaik sötétebbek, sárgábbak, szürkébbek lettek, vagy esetleg kifejezetten megbarnultak. Ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, először is megnézzük, hogy a teljes fogazatot érintő problémáról van-e szó, vagy pedig csak egyes fogakat érintő gondról. Az első esetben ki kell kérdeznünk a betegeket arról, hogy mióta észlelik az eltérést. Az okok között szerepelhet bizonyos gyógyszerek szedése, amit akár az édesanya szedett a terhesség alatt, akár maga a beteg kisgyermekkorban.

Ilyen esetben a kémiai hatóanyag károsította a maradó fogakat még azok fejlődése során. Ezt az elváltozást néha egész fiatal gyerekeken észleljük, de szerencsére ma már ritkább, hiszen ismerjük e gyógyszerek fogakra kifejtett hatását és lelkiismeretes orvos már nem írja fel ezeket az említett kritikus időszakban. Az is lehet - még mindig a teljes fogazatnál maradva - , hogy a fogakat alkotó zománc, illetve dentinszövet fejlődési zavara okoz színbeli eltérést. Ilyenkor általában szerkezetbeli elváltozásról is szó van, vagyis porózusabbak, törékenyebbek és deformáltak is a fogak. Ebben az esetben érdemesebb különböző védőlakkokkal, szuvasodást gátló anyagokkal ecsetelni és ha kell, esztétikai okból - elsősorban a frontfogakra - porcelánhéjat vagy koronát készíteni.

Gyakran a túl sok festékanyagot tartalmazó ételek, színezékek, vagy egyszerűen csak a rendszeres tea-, kávé-, kólafogyasztás okoz barnásfekete elszíneződést, a dohányzásról nem is beszélve. Ezekben az esetekben - eltérően az előbbiektől, ahol maga a fog anyagában van a "hiba"-, különböző polírozóeljárásokkal általában csak a fog felszínét kell rendszeresen letisztítani.

Azonban ha a beteg azzal fordul hozzánk, hogy csak egy, vagy néhány fog elszíneződéséről van szó, amelyeknek korábban "semmi baja nem volt", akkor két dologra gondolhatunk. Az első és leggyakoribb, hogy régebben gyökérkezelt fogak megszürkülnek, megbarnulnak, mert vagy a fogelhalás, vagy a gyökérkezelés során vér, elhalt szövetmaradványok pigmentjei, vagy maga a gyökértömő anyag rakódott le a fog szöveteiben. A másik ok, ha egy fog "szép csendesen", vagyis tünetmentesen elhal (pl. a fogat ért ütés, vagy nagy, kiterjedt tömés miatt), és a bomló bakteriális termékek, vagy a bevérzés elszínezik a fogat.

Fogfehérítés

A fogak fehérítésének gyakorlatát már a XIX. század végén leírták és használták is erre a hidrogén-peroxidot, azt az anyagot, amit tulajdonképpen önmagában, vagy kicsit módosítva a mai napig is felhasználunk az eljárás során.

Ha teljes fogazatot kell fehéríteni, mindig elmondjuk a betegnek, hogy ne ún. "porcelánfehér", vakító fogsort várjon, hanem egy-két árnyalattal világosabb, szebb, csillogóbb, fehérebb színt, de mint ahogy a fodrásznál sem lehet mindenki haját egyformán gyorsan és hatékonyan kiszőkíteni, itt is vannak egyéni különbségek. Az eljárás aszerint változik, hogy milyen erősségű anyagot használunk, de minden esetben lenyomat és minta alapján készítünk egy átlátszó, műanyag sínecskét a beteg fogsorára és ezt kell megtölteni a fogfehérítő anyaggal egy átlátszó zselé formájában, és felhelyezni a beteg fogaira. Hogy a zselével meg töltött sínecskét mennyi ideig kell hordani, azt részben az anyag erőssége dönti el, részben a beteg "teherbírása".

A fogfehérítés

Legegyszerűbb az az eset, amikor a viszonylag enyhe erősségű gélt odaadjuk a betegnek, megtanítjuk a sín megtöltésére és felhelyezésére, amit aztán otthon (általában éjszaka) több órán keresztül hord a beteg, 1-2 héten át. (Természetesen ez idő alatt néhányszor ellenőrzésre kell mennie a fogorvosához.) Lehetőség van arra is, hogy egy erősebb géllel rövidebb ideig (csak egy-két órán át naponta) tartson a kezelés, ezt azonban kizárólag a fogorvosi rendelőben lehet ellenőrzés mellett használni, ezért is hívjuk "várótermi" fogfehérítésnek.

Olyan módszer is van, amikor a fogorvos keni fel a zselét a fogakra és világítja azt meg egy speciális lámpával, aktiválva a fogfehérítő anyagot. Ezen utóbbit gyökérkezelt fogaknál, egy-egy fog sötétebb részének fehérítésekor, nehezebb esetekben kezdő eljárásként alkalmazzuk. A rendelői és az otthoni módszer kombinálható is egymással. Például gyökérkezelt fogaknál a rendelői eljárás után úgy engedjük el a beteget, hogy a fog koronai részébe behelyezünk a gélből, azt lezárjuk (ez egy paszta, az anyagot a test saját hője aktiválja) és néhányszor megismételjük az eljárást.

A végleges lezárás szép, fehér tömőanyaggal történik, amivel igyekszünk a fog természetes átlátszóságát is javítani. A rendelői eljárásnál mindig speciálisan védeni kell az ínyt és a fog környezetét egy speciális filmréteggel. Gyakran alkalmazunk fogfehérítést, mielőtt a fogakban kicserélnénk, vagy megújítanánk a töméseket, illetve koronát, hidat készítenénk, mert 1-2 hét várakozás után a fogak "beállnak" végleges fehérségűre és akkor ehhez a csillogóbb színhez lehet alakítani a tömés és a pótlás színét is.

Természetesen a fogfehérítés előtt el kell látni a szuvas fogakat, kezelni kell az ínygyulladást, és el kell távolítani a fogköveket. Többnyire az eljárás semmi kellemetlenséggel nem jár. Ha azonban valaki valóban vakító fehérre szeretné kicseréltetni a fogsorát, azt fogpótlással tehetjük csak meg porcelánhéjak, vagy koronák formájában.

Dr. Szabó Beáta, fog- és szájbetegségek szakorvosa

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend