Hirdetés
A bélflóra és az antibiotikumok

A bélflóra és az antibiotikumok

Emésztőrendszerünkben rengeteg mikroorganizmus található: ezek összessége a bélflóra, amelynek jelentős szerepe van az emésztésben. Ám a bélflóra egyensúlya sajnos felborulhat többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a stressz, a helytelen táplálkozás, fertőzések és bizonyos gyógyszerek - például antibiotikumok - szedésének következtében.

Hirdetés
Hirdetés

Amikor gyógyszer után nyúlunk, sokszor bele sem gondolunk, milyen kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, vagy akár az általunk elfogyasztott ételekkel. Az antibiotikumok például ronthatják a tápláltsági állapotot, hiszen csökkenthetik az étvágyat, befolyásolhatják az ízérzést, hányingert, hányást okozhatnak, valamint károsíthatják a bélnyálkahártyát.

Jótékony bélbaktériumok

Ám a problémát megelőzhetjük vagy orvosolhatjuk, ha egészséges életmódot folytatunk, kerüljük a stresszt és tudatosan táplálkozunk. Az egészséges életmód részeként mindenkinek javasolt élőflórás készítmények (joghurt, kefír) rendszeres fogyasztása, illetve a bélflóra károsodása (hasmenés, antibiotikus kezelés) esetén specifikus, recept nélkül kapható, élőflórát nagy adagban tartalmazó készítmények szedése. Az ezekben található jótékony bélbaktériumok ugyanis megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, és a táplálékok lebontásában is segítenek. Szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, erősítik az immunrendszert és részt vesznek a vitaminok termelésében is.

Mire jó az antibiotikum?

Sokan szednek antibiotikumot anélkül, hogy tisztában lennének vele, miért és hogyan kell használni. Jó, ha tudjuk: az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazásával nem csupán a saját szervezetünket tesszük ki felesleges gyógyszermellékhatásoknak, hanem hozzájárulunk az antibiotikum-rezisztencia világszerte tapasztalható jelenségéhez.

Az antibiotikumoknak két típusa létezik: a baktericid szerek megölik a baktériumokat, míg a bakteriosztatikus készítmények gátolják azok szaporodását. Mindkettő célja, hogy megfelelő ideig tartó alkalmazásuk során minden káros baktérium elpusztuljon. Ha nem szedjük elegendő ideig, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt, újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki!

Akkor van szükség antibiotikumra, ha megfelelő indikáció áll fenn, ha a megfelelően kiválasztott antibiotikumot megfelelő dózisban és megfelelő ideig szedjük. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy például a leggyakrabban előforduló légúti és gyomor-bél rendszeri fertőzések nagy része nem bakteriális, hanem vírusos eredetű. Tipikus vírusos tünetek például a hőemelkedés vagy a magas láz, az izomgyengeség, a nátha, az enyhe torokfájás, a rekedtség. Ezekben az esetekben kezdetben többnyire nincs szükség antibiotikumra. A vírusos fertőzéseknek tüneti terápiája van, tehát a vírussal fertőzött betegek a legjobban teszik, ha otthon maradnak, pihennek, lázcsillapítót és egyéb, a gyógyszertárakban vény nélkül kapható tüneti szereket szednek, gyógynövényes teát (például hársfateát) isznak mézzel, és inhalálnak.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend