A 66 éves címlaphölgy: Füzes Piroska

A 66 éves címlaphölgy: Füzes Piroska

Márciusban meghirdetett kampányunk utolsó, legizgalmasabb fejezetéhez érkeztünk: hamarosan találkozunk a Patika Tükör júliusi címlaphölgyével. Hetekig rendeztük a jelentkezők fotóit, olvastuk leveleiket, s éreztük, nem dönthetünk rosszul.

Valóban rengeteg vonzó, gyönyörű hatvanas hölgy él az országban, akikre oda kell figyelni, és nemcsak pusztán azért, mert jól néznek ki, hanem azért, mert megjelenésükkel, aktívan megélt hétköznapjaikkal is azt üzenik, hogy ezt a kort nem lehet „leírni”. Legidősebb jelentkezőnk 94 éves, a legfiatalabb 60. Írtak nekünk egyedülálló hölgyek, nagy családban élő anyukák, egészségesek és olyanok is, akik komoly betegségen vannak túl. Aktív háziasszonyok, nyugdíj után munkát vállalók, szépségüket a ráncaikban is megőrző nagymamák és fiatal (igen!) mini ruhás szépasszonyok. Szinte mindegyik levél az életörömről szólt, és ez bizony leplezetlenül sugárzott a fotókból.

A 66 éves címlaphölgy: Füzes Piroska

Szerkesztőségünk tagjai és a Lakatos Márk szalon munkatársai az ajtóra szegezik a tekintetüket, amikor nagy táskájával percre pontosan megérkezik a 66 éves, sudár termetű, mindig mosolygós nagymama, egyenesen Kesztölcről. Szebb, mint a fotókon. A táskából pillanatok alatt elővarázsolja a mama-féle hajnalban sütött almás pitét, meg egy kis frissen szedett cseresznyét. Így indul az ismerkedésünk Füzes Piroskával, az ország első hatvanas címlaphölgyével.

Elfogadom maga

„A korom sosem zavart, ezen nem szabad meditálni -  kezdi a beszélgetést Piroska. Emlékszem, amikor 40 éves lettem, akkor szinte kötelező lett volna, hogy jöjjön a szomorkodás az idő múlása miatt, de belenéztem a tükörbe és azt kérdeztem magamtól, hogy most  változott valami? És nem! Aztán jött az 50. év, egy fergeteges buli lett a születésnapomból, melyet a családommal és a barátaimmal ünnepeltem. Az meg természetes, hogy jönnek a ráncok. Meg talán szerencsés alkat is vagyok, mert elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok.”

Örökmozgó Piroska

A hatvanasok különleges helyzetben vannak, mert ez a második világháború után született generáció sokféle rendszerben kellett, hogy bizonyítson. A gulyáskommunizmus, a rendszerváltás és az addig ismeretlen kapitalista világ írott és íratlan szabályai újra és újra átfogalmazták az életüket. Piroska 17 évig számítógépes operátorként dolgozott abban az időszakban, amikor a számítógép még egy egész termet elfoglalt.

Közben férjhez ment, megszülettek a lányok, a nagyobbik 40 éves, a kicsi 37, majd jöttek az unokák. A férje hajógyárban dolgozott, hajóbelsőket tervezett, emellett megtanult kötni. Muszáj volt, hiszen a fizetésükből lehetetlen volt egyről a kettőre jutni. „Vettünk egy kötőgépet, üzletekbe szállítottunk pulóvereket, ez elég jól ment, ebből lett először egy kis trafikunk Siófokon, majd üzletet béreltünk Óbudán, ahol 25 évig kötött pulcsikat és nagyméretű férfiruhákat árultunk. Abban az időben, amikor nem voltak plázák, egészen más volt egy kis butik. Sok emberrel találkoztam, a vevőkkel személyes kapcsolatom volt, barátságok alakultak ki közöttünk. De aztán eljött az az időszak, amikor a butikok tönkrementek, s be kellett zárnunk az üzletet. Egyik munka hozta a másikat, a kis üzletünkből raktár lett, tisztítószereket árultunk, takarító céget alapítottunk, késő esténként nagy cégeknek takarítottunk. Sokszor voltam jókor jó helyen, talán a szerencse gyermeke voltam. De tényleg érdekel?” - kérdésében ott bujkál némi félelem, hogy elég érdekes-e az ő élettörténete.

A 66 éves címlaphölgy: Füzes Piroska

Miközben beszél, a mosolyt le sem lehetne törölni az arcáról, és látszik, hogy nem csupán ennek a kivételes alkalomnak szól, sok nehéz pillanaton átsegítette már. „Gyakran figyelem az embereket, olyan kevesen mosolyognak. Mosolyogni? Azt tudok. Persze vannak nekem is gondjaim, mint bárki másnak, de ezeken a hiúságom átsegít. Miért terhelnék másokat az én bajommal? Engem ne sajnáljon senki! Ha szomorú vagyok, inkább elvonulok, nem keresem mások társaságát és néha egy óra is elég, hogy rájöjjek, mennyi öröm van az életben.”

Én lennék a győztes???

„Van ugyan külső képünk a korosztályunkról, ismert arcokkal találkozhatunk a magazinok oldalain, néha a televízióban, de arról keveset tudunk, hogy a valóságban milyenek a „civil” hatvanasok – mondja Piroska. Alig akartam elhinni, hogy pont engem választottatok, sikongattam örömemben, te is hallottad a telefonban. Még hogy én? De  miért? Hiszen én csak játékból küldtem el a fotókat, még a párom sem tudott róla. Egyszerűen azért válaszoltam a felhívásotokra, mert örültem, hogy az én korosztályommal foglalkozik egy országos lap. Óriási meglepetés, csodás ajándék!”

Képzeljétek el, megúsztam!

A táskából közben előkerül egy könyv, súlyos betegségen átesett emberek történeteiről szól. Az egyik fejezetet a mi címlaphölgyünk írta… „2000-ben azzal kezdődött minden, hogy folyamatosan úgy éreztem, vécére kell mennem. Először járványra, gyomorrontásra gondoltunk, de a panaszaim nem szűntek meg, mindig kínzott a kellemetlen inger. Nem gondoltam, hogy komoly baj lehet. A végbélrákról én azelőtt sosem hallottam, fogalmam sem volt, hogy van ilyen betegség. A kemoterápiát és a sugárterápiát végigcsináltam, és látjátok, itt vagyok! – néz ránk optimizmussal Piroska. Sok ember megijed, feladja, és nem küzd önmagáért, nem figyel a jelekre. De ha az ember érzi, hogy valami nem stimmel, akkor addig kell menni, amíg meg nem találják a baj okát. És képzeljétek el, megúsztam!”

A betegség nem múlt el nyomtalanul, félévente orvosi kontrollra jár, de az energiája, kedve töretlen. Ebben központi szerepe van férjének Gyuszinak, immár 44 éve jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Beszélgetésünk közben könnybelábad Piroska szeme, ahogy kiejti párja nevét, aki a 40. házassági évfordulójukon ismét megkérte a kezét, boldogan mondták ki ismét az igent.

Készül a címlapfotó

Lakatos Márk már vár bennünket, ideje a szalonba indulnunk. Pár óra és készülnek a címlapfotók. Egy egész csapat veszi körbe Piroskát, a stylist, a fodrász, a manikűrös, a sminkes, és a fotós egyet akar: hogy jól érezze magát a bőrében és hogy kiemeljék természetes szépségét.

A 66 éves címlaphölgy: Füzes Piroska

Lakatos Márk szerint ennek a korosztálynak jóval több önbizalomra van szüksége, mert a világ nem bánik velük kesztyűs kézzel. Ötven év felett nehéz munkát találni, sőt sokan csupán  egy jó társra, gyengédségre vágynak.
„Amikor a Patika Tükör felkért erre a munkára, azonnal igent mondtam, mert tetszett, hogy olyan arcot keresnek a címlapra, aki nem egy tizenéves szupermodell. Kevesebb stressz és önértékelési zavar lenne a világban, ha sokkal többféle ember és korosztály lenne látható a médiában. Címlaphölgyük láthatóan szeret jókedvű lenni, ami rendkívül fontos hozzáállás az élethez. Nagyon becsülendő attitüd, ha az ember derűsen fogja fel az életét, sőt a korát, a ráncait.  Hamar kiderült az is, hogy szeret jó élményt okozni az embereknek magáért az adás öröméért. Piroska pozitív nyár-karakter, tudta, hogy milyen színek állnak neki jól. Párbeszédet folytat saját magával, sokan egyébként ezt nem teszik meg. S ha látja valaki, hogy mi áll neki jól, az egy jófajta önismeretet jelez. Az eredmény pedig önmagáért beszél!”

Engem elviselni…

A mozgalmas nap végefelé járunk, kinn még éppen süt a nap. Piroska a nagy táskával igyekszik a buszmegállóba, irány Kesztölc. A férje még szolgálatban van, csak holnap találkoznak. Búcsúzásképpen megjegyzem, hogy ilyennek képzeltem a címlaphölgyünket: csinos, kedves, életvidám, nyitott ember. Meglepett a válasza. „Ne hidd, nem voltam mindig ilyen. Hisztis, akaratos voltam sokáig. Nehezen viselem, ha igazságtalanság ér, de akkor vagyok a legdühösebb, ha én hibázom. Meg kellett tanulnom, hogy nekem kell a saját hibámat kezelnem, folyton tanulom önmagam.” Nézem távolodó csinos alakját, s arra gondolok, mi milyen sokat tanultunk ettől a 66 éves asszonytól, akinek nem nehéz a tükörbe nézni.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek