Hirdetés
9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

Sorozatunk szereplői évekig hiába vágytak babára. Átestek számos vizsgálaton és négy sikertelen inszemináción, míg végül a lombikbébiprogram eredménnyel járt. Olvasóink hónapról hónapra követhették a várandósság alakulását, dr. Vass Zoltán szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista szakértő megjegyzéseivel fűszerezve. Sorozatunk most záró epizódjához érkezett, hiszen eljött a szülés ideje. Ez a történet véget ér…

Hirdetés
Hirdetés

Hédi eddig nagyjából tudta, mire számíthat a következő hetekben, hónapokban, most azonban szembesül azzal, hogy „elfogyott az idő”, a baba teljesen készen áll, már csak az a kérdés, mikor indul be a szülés.

Mi történik a babával?

A baba már a hónap közepén hivatalosan is érettnek számít. Mára szinte teljesen elfogyott a mozgástere, így kevésbé rugdos, mint korábban; helyette inkább forgolódik, fészkelődik. Ennek ellenére ezekben a hetekben még tovább növekszik: a születésig még öt centit nő és egy kilót hízik. A hónap végére a babák nagy része fejjel lefelé fordul, és a 38. hét környékére beékelődnek a csontos medencébe. A köldökzsinór több mint hatvan centiméter hosszú.

Mi történik a mamával?

A méh teteje eléri a bordákat. A kismama járása döcögőssé válik, ahogyan a magzat leszáll a közelgő születésre készülve. Hédi úgy látja, hasának alakja is megváltozott: a domború pocak lejjebb csúszott és előrébb billent. A méhfenék lejjebb ereszkedésével a kismama könnyebben tud lélegezni, és több ételt tud magához venni. Ezeknek az előnyöknek azonban ára van: a magzat súlya a gáttájékra nehezedik, és újra nyomja a húgyhólyagot, így ismét jellemző a gyakori vizelési inger.

9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

Hédi hangulata ingadozó: igyekszik pozitívan várni a szülést, de azért időnként nagyon izgul. Olykor pedig annyira elkapja a tettvágy, hogy órákig vasalja a kis babaruhákat, máskor meg teljesen átrendezi a hűtőt. Bence ennek is utánaolvasott, és már tudja, hogy ami ilyenkor a feleségén eluralkodik, azt a szakirodalom fészekrakó ösztönnek hívja.

A mama vizsgálatai

Hédit most már arra kéri az orvosa, hogy hetente jelenjen meg vizsgálaton. A tesztek egy része a mama állapotát ellenőrzi, míg másik részük a babát vizsgálja.

Hédinek többek között megmérik a súlyát, a vérnyomását, a méhfenék magasságát. Megtörténik az utolsó laborvizsgálat is, amellyel még egyszer ellenőrzik az anya vérképét. A szülés mindig vérveszteséggel jár, ezért az összehasonlíthatóság miatt jó, ha ismerjük a korábbi állapotot.

Rendszerint ellenőrzik a méhszáj zártságát is, ami nem túl kellemes. Dr. Vass Zoltán szerint ezt a lehető legkevesebbszer kell elvégezni, hiszen „ha nem vizsgáljuk a méhszájat, akkor is időben elkezdődik a szülés”.

Orvosa továbbra is arra kéri Hédit, hogy figyelje a magzatmozgásokat. A szülés közeledtével a babának egyre kevesebb a mozgástere, de azért az a jó, ha két óra alatt legalább tíz mozdulatot (bármilyen mocorgást, kaparászást, helyzetváltoztatást) meg tudunk számolni.

A baba vizsgálatai

A 38-39. héten ultrahang segítségével még egyszer megvizsgálják a babát. Az orvos ilyenkor már nem az apró részletekre kíváncsi, inkább a pici születési súlyát próbálja meg minél pontosabban megbecsülni. Bár – mint dr. Vass Zoltán mondja – egy gyakorlott szülész már többnyire a kezével a méhet körbejárva (azaz a kismama pocakját óvatosan körbetapogatva) is elég pontosan képes jelezni a bébi várható méretét. Ellenőrzik a magzat méretét, fekvését, beilleszkedését is.

Minden alkalommal ellenőrzik a baba szívhangját is. Ez az úgynevezett CTG-vizsgálat (cardiotocographia), ami 15-20 percet vesz igénybe. A vizsgálóeszköz ugyanazon az elven működik, mint az ultrahang. Egy vizsgálófejet a zselével bekent pocaknak arra a pontjára helyeznek, ahol a legjobban érzékelhető a baba szívhangja. Az a jó, ha a pici ilyenkor ébren van, aktív. A készülék egy papíron elektronikusan jeleníti meg az eredményt. Mint szakértőnk hangsúlyozza, a kirajzolódó görbe csak a pillanatnyi állapotot tükrözi. Egy másik vizsgálófej a méhösszehúzódásokat észleli. A CTG így együttes képet ad arról, hogy milyen hatással vannak a babára a méhmozgások. A szülés alatt szintén ezzel az eszközzel monitorozzák majd a baba állapotát.

Itt az idő?

Hédi már jó előre pirossal bekarikázta a naptárban azt a napot, amelyre ki volt írva a szülés. Elérkezik a nap, ám a baba még nem jelezte, hogy ki szeretne bújni. Vagy mégis? Hédi már a nyolcadik hónap vége felé érzett egy-két enyhébb összehúzódást a méhében, de orvosa felvilágosította, hogy csak jóslófájásokról van szó. A méhmozgások az utóbbi időben kicsit erősödtek, de annak, aki az első szülésére készül, nehéz eldöntenie, mi az a helyzet, amikor tényleg indulni kell a kórházba.

Mint dr. Vass Zoltán mondja, a szülés közeledtére alapvetően két mozzanat hívja fel a figyelmet: a fájások fokozódása és/vagy a magzatvíz elfolyása, de más jelekre is oda kell figyelni.

Fájások. Ha hangsúlyosabbá válnak a fájások, kerítsünk egy órát, és számoljunk! Már semmiképpen sem csupán jóslófájásokról van szó, ha az összehúzódások rendszeresen, 10 percnél rövidebb időközönként jelentkeznek, ha a hosszuk nő (akár 30 másodpercre is) és ha erősek. Persze az, hogy mennyire erőteljes egy fájás, teljesen szubjektív. Az biztos, hogy erősebb, mint egy jóslófájás. Egy enyhébb méhösszehúzódás mellett például akár még beszélgetni is lehet, egy valódi fájás alatt azonban már mondat közben eltorzul a kismama arca.

A magzatvíz elfolyása. Az esetek 30 százalékában azzal indul meg a szülés, hogy elfolyik a magzatvíz. Ez azt jelenti, hogy kezd kinyílni a méhszáj, és hogy megrepedt a magzatburok. Míg a fájások esetében van idő gondolkodni, hogy mikor induljunk a kórházba, ha elfolyt a magzatvíz, menni kell. Ilyenkor már nyitva van az „átjáró”, és egyre nő a hüvely felől felszálló fertőzések veszélye. A magzatvíz elfolyása után 24-36 órán belül jó, ha megszületik a baba.

A nyákdugó távozása. Az is megeshet, hogy az első jelek nem ilyen egyértelműek. Lehet, hogy először egyszerűen csak annyi történik, hogy távozik a nyákdugó, ez a kocsonyás, vörösesbarna színű anyag, ami addig lezárta a méhnyakat. Sokan megijednek tőle, de alaptalanul. Nem kell rohanni a kórházba, de azért várható, hogy a közeljövőben megindul a szülés.

Vérzés. Ha bármilyen kicsi vérzést is észlelünk, az nem jelent jót: azonnal hívjunk mentőt, és siessünk a kórházba.

A cikk folytatódik a következő oldalon!

Szülünk!

Hédinek vasárnap este már nyolcpercenként jelentkező fájásai vannak, amelyek egyre tovább tartanak. Úgy döntenek, itt az idő. Felkapják az előkészített kórházi csomagot, és indulnak. Bence még gyorsan körbeküld egy sms-t a családnak: „Szülünk!”

A kórházban szerencsére éppen a választott orvosuk az ügyeletes, így nem kell őt külön felhívni. A szülésznőnek azonban telefonálnak: Hédi és Bence ugyanis szülésznőt is választottak, hiszen a barátaiktól azt hallották, hogy a szülésznő személye legalább annyira fontos, mint az orvosé. A szülésznő az, aki végig ott van a szülésnél, aki minden apróbb-nagyobb gyakorlati probléma megoldásában segít. Mint dr. Vass Zoltán mondja, érdemes olyan szülésznőt választani, aki gyakorlott a gátvédelem technikáiban, mert ez fontos lehet a szülés legvégső mozzanatánál.

Hédi és Bence olyan gondos, hogy még a szülési tervet is magukkal hozzák – bár abban csupa olyasmi van, amit korábban már alaposan megbeszéltek az orvosukkal.

Éppen amikor belépnek a kórház kapuján, elfolyik a magzatvíz. Kissé zöldes színű, amitől a leendő szülők halálra rémülnek. Az orvosuk elmagyarázza, hogy ez az úgynevezett meconiumos magzatvíz, ami arra utal, hogy a baba emésztőrendszeréből származó anyag, a magzatszurok még születés előtt távozott a szervezetéből, pedig rendszerint a születés utáni első széklettel kerül a nagyvilágba. A magzatszurok-szennyezés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a baba veszélyben van, de az orvosnak mindenképpen tudnia kell róla, és a babának lehetőleg minél előbb meg kell születnie.

Lépésről lépésre

A szülést az orvosok négy szakaszra bontják.

1. Vajúdás

Ez egy passzívabb szakasz, amely akár hosszú órákig is tarthat. Nincs mit tenni, mint figyelni és tűrni a fájásokat. Közben először rövidül, majd tágul a méhszáj.

Hédi a folyosón sétálgat, időnként pedig, amikor elfárad, egy nagy labdára ül le. Két és fél óra telik el így. (Hédi és Bence elhatározzák, hogy „legközelebb” nem rohannak egyből a kórházba nyolcperces fájásokkal.)

2. Aktív szakasz

Amikor 5-6 centisre tágul a méhszáj, akkor már a szülőszobán van a kismama helye. A méhszájnak 10 centisre kell kitágulnia ahhoz, hogy a bébi kiférjen rajta. Van arra is lehetőség, hogy gyógyszeresen segítsék a méhszáj tágulását, de akad, aki annak a híve, hogy az a saját ütemében táguljon. Ha eddig még nem folyt volna el a magzatvíz, felmerül a magzatburok-repesztés szükségessége – jobb esetben a szülész a kismamát is bevonja ebbe a döntésbe…

Ha a méhszáj 10 centisre tágult, akkor mondják azt, hogy a méhszáj „eltűnt”. Ekkor már semmi nem áll a baba útjában. A pici feje beilleszkedik a kismama medencecsontjai közé. Mivel a koponya kutacsai még nagyon puhák, a fej alakja alkalmazkodik a viszonyokhoz, a szülés után pedig visszanyeri szabályos formáját.

Szerencsére Hédi viszonylag gyorsan tágul, így arra is van remény, hogy még ma a kezében tarthatja a kisfiát. Egyelőre nem kér fájdalomcsillapítót. Amíg bírja, szeretné megtapasztalni a szüléssel járó valamennyi érzést.

3. Kitolási szak

Ha a baba koponyájának legnagyobb kerülete átjutott a medencecsonton, akkor már nincs sok hátra. Ki kell tolni a babát, de a méh önmagában, csupán az összehúzódásokkal nem képes erre. Az anyának is nyomnia kell, a fájások hullámait meglovagolva. Bár a babának csupán mintegy 10 centit kell megtennie, mire kibukkan a feje, előfordulhat, hogy szinte csak milliméterről milliméterre halad előre. Sok rémtörténetet hallani arról, hogy a szülész ilyenkor az anya hasára nehézkedve szinte kipréseli a bébit a mama hasából. Dr. Vass Zoltán személyes véleménye szerint, ha nincs vészhelyzet, érdemes inkább türelmesnek lenni, vagy ha úgy tűnik, a kismama nyomótechnikája nem helyes, akkor csupán kézzel, finoman, óvatosan kell segíteni a nyomást.

9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

Máskor a baba kis kosként tör előre. Ekkor lehet jelentősége annak, hogy van-e valaki, aki odafigyel a gátvédelemre. Ha gyorsan akar előbújni a fejecske, akkor elképzelhető, hogy szétszakítja a gáttáji szöveteket. Mint szakértőnk mondja, ilyenkor a gát rendszerint zegzugosan, irányíthatatlanul szakad, és ez a seb nehezen gyógyul. Akkor már kisebb rosszat jelent a gátmetszés, amit korábban rutinszerűen alkalmaztak a szülészek, ma már „csak” az esetek 80 százalékában. Ilyenkor egy ujját a baba feje és a gát szövete közé illesztve az orvos pár centis bemetszést ejt, ami könnyebben gyógyul majd. A legjobb megoldás azonban a megelőzés. Egyrészt érdemes a szülés előtti hetekben a gáttájék szöveteit felkészíteni arra a munkára, ami vár majd rájuk: az intim izmok rendszeres tornájával nagyobb rugalmasság érhető el. Másrészt egy ügyes szülésznő a kezével óvatosan ellentartva a gátnak, finoman késleltetheti a baba fejének előbukkanását, így jó eséllyel elkerülhető a szövetek szakadása.

Hédi még soha nem érzett ekkora fájdalmat, de nincs ideje gondolkozni ezen: nyomni és nyomni kell. Sokat segít, hogy Bence kezét markolhatja, és hogy az összes jelenlevő biztatja: azt mondják, olyan ügyes és fegyelmezett, mintha nem is először szülne. Bence nagyon büszke rá, és minden erejét össze kell szednie, hogy ne sírja el magát.

Amikor Bence szeméből mégis kigördül egy könnycsepp, az az a momentum, amikor egy pihés fejecske felbukkan Hédi lábai között. Már csak két tolás, és a baba teljesen kint is van. Gyűrött, morcos és magzatmázas – de gyönyörű! A szülésznő Hédi hasára teszi a picit. Az egészségügyi csapat diszkréten hátralép: ez az új család pillanata.

A friss szülők szólni sem bírnak a meghatottságtól. Hédire azonban még egy feladat vár.

4. A lepényi szak

A méhlepénynek ugyanúgy meg kell születnie, mint a babának. A lepény leválik a méh belső faláról, és távozik. A lepény helyén egy nagy sebfelület van a méhben, de ahogyan a méh fokozatosan összehúzódik, úgy gyógyul ez a seb is. Érdemes kihasználni, hogy a méhlepény még tele van a baba számára értékes anyagokkal. A magasba tartva az utolsó cseppek is a baba szervezetébe áramolhatnak.

Egy perccel később Bence remegő kezébe adják az ollót, hogy vágja el a köldökzsinórt, az ordító kisfiút pedig elviszik megvizsgálni, megmosdatni és felöltöztetni. Mint mondják, a pici egészséges és jól fejlett.

Egy új élet

Az orvos Hédit is gyorsan megvizsgálja és ellátja. Mindent rendben talál. Hédinek még két órán keresztül a szülőszobán kell maradnia. Jól érzi magát, csak nagyon fáradt.

9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

Nagyon fáradt és nagyon boldog. Hamarosan mély álomba zuhan, utoljára pedig arra gondol, hogy most az egész élete megváltozott.

Szülési terv

Ma már nálunk is egyre nagyobb divat szülési tervet készíteni, amelyben a kismama rögzítheti, „megtervezheti”, hogy miképpen képzeli el a szülés egyes szakaszait, milyen beavatkozásokat szeretne vagy nem szeretne. Persze nem szerencsés, ha vajúdás közben nyomjuk először a szülész orra alá a papírt. Ehelyett érdemes már jó előre egyeztetni, és azt is tisztázni, hogy az adott kórházban mi mindenre van lehetőség, az adott orvos pedig milyen gyakorlatot szokott követni.

9. hónap: Megszületett! - Babaváró 15. rész

Érdemes kitérni többek között a méhtágító eljárásokra, a fájdalomcsillapítás módjára, a császármetszés lehetőségére és a gátmetszésre. Természetesen nem mindig minden alakulhat a papírforma szerint: a kismamának bíznia kell az orvosában, és el kell fogadnia azt, hogy adódhat olyan vészhelyzet, amikor a doktornak kell döntenie, akár a szülési tervben foglalt egyes tételek mellőzésével is.

A sorozat többi részét ide kattintva olvashatja el!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend