Hirdetés
4 módszer az emlőrák felismerésére

4 módszer az emlőrák felismerésére

Minél korábban fedezik fel az emlőrákot, annál jobbak a gyógyulási esélyek. Ezért nagyon fontos, hogy rendszeres időközönként rászánjuk magunkat a szűrésre, amelynek ráadásul ma már több módja közül is választhatunk. A módszereket dr. Gergely Mária radiológus segítségével térképeztük fel.

Hirdetés
Hirdetés

Ma Magyarországon évente 7500 új mellrákos esetet diagnosztizálnak. Valószínűleg több tízezer olyan nő él közöttünk, aki átesett a betegségen, vagy éppen küzd vele. Évente mintegy 2500 nő veszíti életét emlődaganat következtében. Ennek a számnak nem kellene ilyen nagynak lennie! Korai stádiumban a mellrák jó eséllyel gyógyítható, vagy a korszerű kezeléseknek köszönhetően szinte krónikus betegséggé tehető, s így akár évtizedeket is nyerhetünk! Minél korábban fedezzük fel, annál jobbak az esélyeink.

Ma már több módszer is a rendelkezésünkre áll, hogy időben felfedezzünk egy kóros elváltozást. Mint szakértőnk mondja, egyik módszer sem kizárólagos és mindenható, de esetenként életet menthet.

Mammográfia

Az emlőrákszűrés alapja a mammográfia. A 45–65 év közötti hölgyek kétévenként kapnak behívót a szűrésre, amelyet az ÁNTSZ finanszíroz. Panasz esetén a háziorvos, a nőgyógyász vagy az onkológus is beutalhatja a beteget. Ebben az esetben az OEP téríti a vizsgálat költségét. Különösen indokolt az előírtnál gyakoribb szűrés azoknál, akiket veszélyeztetnek a rizikófaktorok.

4 módszer az emlőrák felismerésére

A szűrőállomáson szakképzett asszisztensek végzik a vizsgálatot, amelyhez derékig le kell vetkőzni. Az emlőket két sugáráteresztő lemez közé szorítják, hogy vastagságuk lehetőleg ne legyen több mint 3–4 centiméter. Ez esetenként kellemetlen, fájdalmas is lehet. Hogy elkerüljük a fájdalmat, érdemes a menstruáció elmúltát követő második hetet választani a vizsgálatra.

Az emlő belső szerkezetét ezután lágy röntgensugárral térképezik fel. Az eljárás során már a néhány milliméteres, tumoros elváltozásra utaló képletet is fel lehet ismerni. A röntgenfelvételt később radiológus szakorvos értékeli, és daganat gyanúja esetén további vizsgálatokat rendel el. A diagnózis felállításához szövettani mintavétel is szükséges. Ez azért is nagyon fontos, mert az emlőráknak több szövettani megjelenési formája lehet. A szövettani eredmény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a beteg a legmegfelelőbb, személyre szabott terápiában részesülhessen.

Ultrahang

A mammográfia helyett a fiatalabb nőknek inkább az ultrahangos vizsgálat ajánlott, mégpedig évente. Beutaló birtokában ez is ingyenes. Előnye, hogy alkalmazásával elkerülhető a sugárterhelés. A fiatalabb hölgyeknél ráadásul gyakran sűrűbb az emlő szövete, több a mirigyállomány (nagy az emlő denzitása), amit a röntgensugárral nehéz átvilágítani. A hagyományos mammográfia ráadásul a mellimplantátumot sem tudja „értelmezni”: nem lát át rajta, az sugárfogóként működik. Ez nem probléma az ultrahangos vizsgálatnál. Az ultrahang esetében az sem akadály, ha a nő éppen állapotos, hiszen nem kell tartani a sugárterheléstől.

Lézer

Két és fél éve már Magyarországon is elérhető az amerikai fejlesztésű CT-lézer-mammográfia. A gép az emlő erezettségét és hemoglobin-tartalmát tekinti át. Így olyan vértócsákra derülhet fény, amelyek a néhány milliméteres daganatokat is jelezhetik. A diagnosztikai berendezés a szervezetre teljesen ártalmatlan lézerfényt alkalmaz, így fiatal, implantátummal rendelkező és várandós nőknek is javasolt. A vizsgálathoz egy különleges, „lyukas” ágyra kell lefeküdni, majd az emlő méretétől függően 7–8 percre az egyik, majd a másik mellet a nyílásba helyezve nyugodtan, mozdulatlanul kell feküdni. Ez alatt az idő alatt a lézersugarak rétegről rétegre haladva leképezik az előre meghatározott vastagságú szeleteket. A számítógép pedig tetszőleges síkból, három dimenzióban rekonstruálja a mell képét.

A vizsgálat az ultrahangos helyiségben folytatódik, ahol a radiológus orvos a kórelőzmények megbeszélése után áttapintja az emlőket és ultrahangvizsgálatot is végez. A radiológus orvos rögtön értékeli a képeket, és leírja a véleményét, amelyet a páciens meg is kap. Kóros elváltozás esetén a szövettani mintavétel itt is elengedhetetlen!

Önvizsgálat

Mint dr. Gergely Mária fogalmaz, a rendszeres időközönként végzett képalkotó vizsgálatok mellett minden nőnek kötelező „házi feladata” a tapintásos önvizsgálat. Jó lenne, ha a lányok már tizen- vagy huszonévesen elsajátítanák ezt az egyszerű módszert. Így idejekorán megismerhetjük a saját emlőnket – s ha valóban elindul valamilyen elváltozás, fel fogunk figyelni rá.

Az anyukák tanítsák meg a módszert a lányaiknak!

4 módszer az emlőrák felismerésére

Az önvizsgálatra lehetőleg a menstruáció elmúlta utáni héten kerítsünk sort, hiszen ilyenkor puhábbak és kevésbé érzékenyek a mell szövetei. Hogy mit kell ilyenkor figyelni? Bármilyen formabeli vagy méretváltozás, behúzódás, csomóképződés, ráncosodás, duzzanat, vörösödés vagy bimbóváladékozás fenyegető jel lehet.

Álljunk szemben egy nagyobb méretű tükörrel, és leengedett, majd felemelt kartartás mellett nézzük meg mellünk alakját. Ezután feküdjünk le, és helyezkedjünk kicsit féloldalas pózba. Így a mell állománya szétterül, és egyszerre csak egy-egy vékonyabb réteget kell áttapintanunk. Zongorázó ujjmozgással vizsgáljuk át az emlők állományát. Ne az ujjunk hegyét, hanem az ujjbegyeinket használjuk! Apró, körkörös mozdulatokkal, kívülről befelé haladva tapintsuk át mindkét mellünket, sőt a hónaljunkat is!

Ha bármi gyanúsat észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz, de ne rémüljünk meg: a tünetek nagy részéről kiderül, hogy ártalmatlan.

Rizikófaktorok

  • ha már volt melldaganatunk (a másik emlőben is kifejlődhet a tumor);
  • ha a vér szerinti rokonoknál már előfordult emlőrák (különösen fiatal korban);
  • ha hosszú ideig vagyunk kitéve a női nemi hormon, az ösztrogén hatásának (például, mert fiatalon jött meg az első menstruációnk és későn következik be a menopauza);
  • ha nincsen gyermekünk, vagy az első gyermekünket 30 éves kor fölött szültük;
  • ha nagy az emlők denzitása (sűrűsége), azaz bennük nem a zsírszövet, hanem a mirigyállomány dominál (a sűrűbb szövetekben az elváltozások felismerése is nehezebb);
  • ha fiatal korunkban sugárkezelésben részesültünk,
  • ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt;
  • ha dohányzunk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend