Hirdetés
3. hónap: A vízválasztó - Babaváró 9.

3. hónap: A vízválasztó - Babaváró 9.

Sorozatunk szereplői többéves várakozás után szülői örömök elé néznek. A terhesség belépett a harmadik hónapba: ez igazán eseménydús időszak, hiszen sok minden ekkoriban dől el. Szakértőnk dr. Vass Zoltán szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista.

Hirdetés
Hirdetés

Helyzetjelentés

Hédi (29 éves rendezvényszervező): Eddig elkerülték a rosszullétek, csupán gyakori vizelési inger, fáradékonyság és olykor gyomorégés gyötri.

Bence (33 éves informatikus): számára még szinte felfoghatatlan, hogy apa lesz, hiszen Hédin csupán annyit vesz észre, hogy falja a savanyú káposztát.

A „nulladik” vizsgálaton szerencsére minden rendben volt. Az embrió hat és fél hetes korában az ultrahangvizsgálat szabályos, jó helyen beágyazódott petezsákot és rendes szívműködést mutatott. Közben eltelt néhány hét, és Hédi terhessége belépett a harmadik hónapba. Mindjárt vége az első trimeszternek, azaz lassan letelik a várandósság egyharmada!

Nem véletlen, hogy az első időszakban még érdemes titokban tartani a hírt és a bejelentéssel várni néhány hetet. Mint dr. Vass Zoltán mondja, a statisztikák szerint az, hogy a hathetes ultrahangon szabályosnak látott terhességből élő, egészséges csecsemő születik, 70-80 százalék. Nagyjából minden negyedik terhesség korai vetéléssel végződik. A 12. hét végén egészségesnek talált pici esetében azonban 98 százalék feletti annak az esélye, hogy minden rendben lesz vele!

Mi történik a babával?

A harmadik hónapban a kis jövevény látványos változáson megy keresztül. A második hónap végén még leginkább egy babszemhez hasonlít: van feje és törzse, de még nincsenek végtagjai. A 12. hét végére azonban lezajlik az organogenezis, azaz gyakorlatilag minden szerve kialakul, még a belső nemi szervei is. Egyedül a külső nemi szerve nem igazán látható, ezért a neme ekkor még rendszerint nem állapítható meg, bár a fiúk olykor elárulják magukat.

A magzat – mert ekkor már nem embriónak nevezzük – mérete 45 és 75 milliméter között van. A feje még mindig aránytalanul nagy, hossza az ülőmagasság (a far és a fejtető közötti távolság) felét teszi ki. Hihetetlen, de a kéz és a láb ujjainak végét már köröm fedi! Kialakul a tejfogak csírája. Már vizeletet is termel, amelyet a magzatvízbe ürít (természetesen ez nincsen rá káros hatással).

Mi történik a mamával?

Mint szakértőnk mondja, a jellegzetes terhességi tünetek – mint például az émelygősség – rendszerint a 9. héten tetőznek, ám utána enyhülnek, és az első trimeszter végére általában lecsengenek. Persze minden nő és minden terhesség más, így egyénenként változhat, hogy kinél milyen panaszok jelentkeznek. Továbbra is előfordulhat többek között émelygés, hányás, kívánósság, fáradékonyság, gyakori vizelési inger, székrekedés, gyomorégés, a mell érzékenysége és hangulatingadozás.

Az első két hónapban a folyamatos növekedés ellenére a méh még elfért a csontos medencében. A 12. hét után azonban már kitapintható a has alsó részén, a medencecsont felett.

Egyes kismamák már a korai időszakban híznak egy kicsit, ám ezért még csak az anyagcsere megváltozása tehető felelőssé, nem pedig a magzat növekedése. Bár Hédi eddig nem igazán vett észre magán külső változást, most meglepve tapasztalja, hogy alig tudja begombolni a nadrágját. Így egyre nehezebb titokban tartani az örömhírt a környezet előtt!

Az 12. heti ultrahang

A 9. héten kismamánk ismét jár a nőgyógyászánál, aki ellenőrzi, hogyan fejlődött a terhesség: szerencsére mindent rendben talál. Ám Hédi és Bence jól tudja, hogy a 12. heti ultrahang a sorsdöntő. Érthető, hogy nagyon várják ezt a vizsgálatot: szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a babájuk egészséges.

3. hónap: A vízválasztó - Babaváró 9.

A vizsgálat során az orvos először is sorra ellenőrzi a magzat fejét, törzsét és a négy végtagját. Ha ezeket rendben találja, kimondható, hogy nem áll fenn úgynevezett durva rendellenesség.

Ezután megméri a tarkó mögötti bőrredő vastagságát. Ha az 2,5 milliméter alatt van, az nagyon jó, ha 3,5mm felett, az aggodalomra adhat okot, ugyanis Down-kórra utalhat. Ám a Down-kór rizikófaktorai között az anya idősebb életkora is szerepel, ezért ezt a tényezőt is figyelembe kell venni.

Szerencsére Hédi és Bence babájánál 2 milliméteresnek bizonyul a tarkó mögötti bőrredő, ráadásul a maga 29 évével a kismama nem tartozik a veszélyeztetett korcsoportba. Elvileg nem kell tehát aggódnia, orvosa mégis részletesen beszél neki a lehetséges szűrésekről.

Kockázatbecslés

A Magyarországon érvényes protokollok szerint a 35 évesnél idősebb anyákat automatikusan genetikai tanácsadásra küldik, és felajánlják nekik a célzott genetikai vizsgálatokat.

Ám mint dr. Vass Zoltán mondja, ma már egyre több helyen elérhető az úgynevezett kombinált szűrés is – jellemzően magánintézményekben, hiszen ezt nem finanszírozza a társadalombiztosító. A kombinált szűrés nem csupán az életkor alapján, hanem több tényező együttes figyelembevételével számítja ki az egyéni kockázatot. Fontos tudni, hogy egy 35 év alatti anyának is születhet sérült gyermeke, és fordítva: egy 35 év feletti anya kockázata is lehet alacsony! Ma Magyarországon évente 80-90 Down-kóros gyermek születik, és az anyák több mint fele 35 év alatti! A hagyományos kockázatbecslésnél – ha a bőrredő megfelelő vastagságot mutat – ők eleve kiesnek azok köréből, akiknek felajánlják a méhen belüli szűrővizsgálatokat!

A cikk a következő oldalon folytatódik

A kombinált szűrés

A kombinált szűrés három pilléren alapul.

1. A 12. heti ultrahang ebben az esetben még részletesebb, mint a hagyományos vizsgálat. A speciális vizsgával rendelkező orvos megnézi, van-e orrcsontja a magzatnak. Ellenőrzi, hogyan áramlik a vér a pici szívének egy bizonyos billentyűjén és a hasüreg egyik erében. (Mindezt a csupán néhány centiméteres magzaton vizsgálja!)

2. Vért vesznek az anyától, és speciálisan akkreditált laborban ellenőrzik a magzat által termelt markereket.

3. Felmérik az anya életkorát, súlyát, a várandósság időtartamát, az anya esetleges cukorbetegségét és a fogantatás módját.

A három adatsor alapján egy szoftver kiszámítja az egyéni kockázatot: azt a rizikót, ami pont erre a kismamára, pont erre a terhességre, pont erre a magzatra vonatkozik.

Míg a hagyományos kockázatbecslésnél a vizsgálat 70 százalékosan pontos, addig az egyéni kockázatbecslés találati aránya eléri a 90 százalékot!

És ha nagy a kockázat?

Nagyjából elmondható, hogy ha a kockázat 1:7000 (azaz a hasonló paraméterekkel rendelkező anyák esetében 7000 terhességből egyben születik sérült baba), az megnyugtató eredmény, amely kis kockázatot jelez. Ám ha az arányszám például 1:70, az aggodalomra adhat okot, ilyenkor érdemes genetikai tanácsadásra menni.

A genetikai tanácsadáson a rendelkezésre álló információk alapján feltérképezik az örökletes betegségek kockázatát. Bizonyosságot azonban csak a méhen belüli vizsgálatok adhatnak.

Mint dr. Vass Zoltán mondja, személyes meggyőződése, hogy a kismamákat minden lényeges információval el kell látni, de végül nekik maguknak kell meghozniuk azt a döntést, hogy alávetik-e magukat és magzatukat a méhen belüli vizsgálatok valamelyikének. A választás nem mindig könnyű.

Belesni a méhbe

A méhen belüli vizsgálatok olyan célzott diagnosztikus eljárások, amelyek csaknem 100 százalékos bizonyossággal kimutatják a magzati károsodást. Ám ennek a bizonyosságnak az az ára, hogy plusz egy százalékkal megnövelik a vetélés veszélyét.

A két leggyakrabban végzett vizsgálat a magzatboholy-vizsgálat és az amniocentézis. Mindkettő az anya hasba szúrásával jár.

A magzatboholy-vizsgálat szakszóval: korion-biopszia. A 11-13. héten végzik. Az anya hanyatt fekszik, az orvos pedig ultrahang segítségével ellenőrzi a méhlepény helyzetét. Egy tűvel több alkalommal is mintát vesz a méhlepény széléből. A magzathártya bolyhai képet adnak a kis jövevény genetikai állományáról. Az eredmény 3-5 nap múlva rendelkezésre áll.

A magzatvíz–vizsgálatot vagy amniocentézist később, a 16. hét környékén végzik. Alapja az, hogy a magzatvízben lévő magzati sejtek és kémiai anyagok révén megismerhető a pici génkészlete, de az aktuális fejlettségi szintje is! Az anya hanyatt fekszik, az ultrahanggal pedig ellenőrzik a méhlepény elhelyezkedését. Ezúttal az orvos célja az, hogy kikerülje a méhlepényt, és egy hosszú tűt az anya hasán keresztül a méhbe vezetve egy kevés mintát vegyen a kicsit körülvevő magzatvízből. Egy-két héten belül megvan az eredmény.

Ha tényleg baj van

Ha a célzott vizsgálatok genetikai betegséget mutatnak ki, a párnak életbevágó döntést kell hoznia. Van, aki nem fogadja el a vizsgálati eredményt – senki és semmi sem tévedhetetlen –, és kihordja a babát. Van, aki elfogadja, és így is kihordja. Van, aki a terhesség megszakítását választja. Akárhogyan is, a pár nagyon-nagyon nehéz választás előtt áll, amit a részletes orvosi tájékoztatást követően reményei, lelkiismerete, vallási vagy személyes meggyőződése alapján hozhat meg.

Hédi és Bence esete

Mivel olyan régóta várnak a babára, Hédi és Bence szeretne többet tudni, mint amit a hagyományos ultrahangvizsgálat nyújthat, ezért elvégeztetik a kombinált kockázatbecslést, még ha ez újabb költséget jelent is. Szerencsére az ő esetükben az az eredmény jön ki, hogy a kockázat csupán 1:7000. Kis töprengés után úgy döntenek, nem lépnek tovább: bíznak az orvosukban, a modern technikában és a sorsban.

Folytatjuk!

Sorozatunk korábbi cikkeit keresse az Egészségtükör.hu Babaváró rovatában

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend