1. Az elnevezés eredete

Magát a vitamin szót egy lengyel tudós, Kazimierz Funk használta először 1912-ben. A szóösszetétel a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik. Eleinte ugyanis azt gondolták, hogy minden vitamin magában foglal nitrogéntartalmú elemet. Csak később derült ki, hogy ez nem így van, de addigra a kifejezés már elterjedt.

2. A vitaminok szerepe

A vitaminok olyan szerves anyagok, amelyekre szükségünk van a csontjaink, az ízületeink, a fogaink, a bőrünk, a látásunk, az idegrendszerünk és a vérképző szerveink működéséhez. Elengedhetetlenek a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz, és közreműködnek azoknak a biokémiai történéseknek a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben.

3. Ki állítja elő?

A vitaminokat a szervezetünk nem (vagy csupán elenyésző mennyiségben) képes önállóan előállítani.

Fajonként változik, hogy az adott élőlény elő tud-e állítani egy-egy vitamint. Érdekesség, hogy míg az ember nem, addig például a patkány képes C-vitamin-termelésre.

4. Vízben

A vitaminokat megkülönböztethetjük aszerint, hogy vízben (mint például a C- és a B-vitaminok) vagy zsírban oldódnak-e (mint az A-, a D-, az E- és a K-vitamin). A vízoldékony vitaminok felszívódás után fejtik ki hatásukat, a felesleg pedig távozik a vizelettel. A hirtelen kimerülés veszélye miatt ezért ezeket folyamatosan pótolnunk kell.

5. Zsírban

A zsíroldékony vitaminok felszívódása a táplálék zsírtartalmától is függ: ezért hasznos, ha a salátát leöntjük egy kanál olívaolajjal, szezámolajjal vagy joghurttal. Ezeket a vitaminokat tárolni is tudjuk, elsősorban a májban és a zsírszövetekben, ezért a túladagolás veszélyes lehet.

6. Vitaminhiány

Ha valamelyik vitamin hiányzik a szervezetünkből, vagy a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodhatnak az élettani folyamatok, különböző panaszok jelentkezhetnek, hiánybetegségek alakulhatnak ki. A tünetek sokfélék lehetnek: többek között bőrelváltozásokat, hajhullást, a fogak és a látás romlását, a csontok törékennyé válását, fáradékonyságot vagy idegességet is tapasztalhatunk.

A cikk a következő oldalon folytatódik!

7. Mennyi kell?

Egy átlagos életmódot folytató felnőttnek naponta a következő mennyiségekre van szüksége:

A-vitamin    800-1000 mikrogramm

B1-vitamin    1,2 – 1,3 milligramm

B12-vitamin    2 mikrogramm

B2-vitamin    1.5 - 1.8 milligramm

B6-vitamin    2 - 2,2 milligramm

Biotin        1,6 milligramm

C-vitamin 600 milligramm

D-vitamin 50-70 mikrogramm

E-vitamin 12 milligram

Folsav      0,2 milligramm

K-vitamin    65 - 80 mikrogramm

8. Amikor a több sem sok

Bizonyos esetekben megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Ilyen a serdülőkor, a várandósság, a szoptatás időszaka, de a versenysportot űzőknek és a betegeskedőknek is több vitaminra van szükségük. Pótlásra lehet szüksége azoknak is, akik hosszú ideig szednek bizonyos gyógyszereket, illetve tartósan sok alkoholt fogyasztanak.

9. Dohányosok figyelmébe

A dohányzók vegyék figyelembe: minden egyes elszívott cigaretta növeli a szervezet C-, B-vitamin és antioxidáns-igényét. Nekik ezért naponta több C-vitamin- és magas szeléntartalmú élelmiszereket (például nyers zöldségeket, gyümölcsöket, halat és tejtermékeket) kellene fogyasztaniuk.

10. Óvni a vitaminokat

A zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma a következő fokozatok szerint csökken: friss, mirelit, konzerv, félkész étel, készétel. Az a legjobb, ha minél hamarabb, nyersen elfogyasztjuk a vásárolt zöldségeket és gyümölcsöket. A hosszú áztatás és a tartós melegítés tönkreteszi a vitaminokat.

Ezért inkább pároljunk, mint főzzünk! Használjunk korszerű edényeket! Ha pedig mégis vízben főztük meg a zöldségeket, használjuk fel a főzővizet levesek vagy szószok készítéséhez!

A vitaminkészítményeket tároljuk fénytől védett, hűvös helyen, például a hűtőben vagy a kamrában!

11. A D-vitamin forradalma

Mostanában egyre több szó esik a D-vitaminról, amelyről a szakértők ma már úgy tartják, hogy nem is csupán egyszerű vitamin, hanem inkább hormon! Ma egyre több betegségről fedezik fel, hogy a háttérben a D-vitamin hiánya is állhat. Többek között csontritkuláshoz, autoimmun megbetegedésekhez, cukorbetegséghez és izomgyengeséghez vezethet, növelheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát, bizonyos daganatos megbetegedések (emlő-, prosztata-, vastagbélrák) és központi idegrendszeri problémák kockázatát.

A D-vitamin előanyaga megtalálható a szervezetünkben, de csak a napfény ultraibolya sugarainak hatására képes kialakulni, méghozzá a májban és a vesében. Nem csoda, hogy ősszel és télen tarolnak a megfázásos betegségek, hiszen a fényhiány következtében szervezetünkben leapad a D-vitamin-raktár, az immunrendszer gyengesége pedig számos fertőzés előtt nyit kaput.

12. Elegendő?

Ha az egészséges táplálkozás irányelveit követnénk, a szervezetünk az elfogyasztott ételekből hozzájutna a szükséges mennyiségű vitaminhoz. Ám sokunkra sajnos nem ez a jellemző. Többnyire nagyon sok finomított szénhidrátot, tartósítószert, adalékanyagot viszünk be a szervezetünkbe, ellenben nem fogyasztunk elegendő zöldséget, gyümölcsöt, húst, halat és telítetlen zsírsavat. Ezért érdemes külön pótolni a vitaminokat.

13. Pótlás

Mielőtt választanánk a sokféle vitaminkészítmény közül, kérjük ki orvosunk, gyógyszerészünk tanácsát. Fontos, hogy ha komplexet veszünk, az olyan legyen, amely figyelembe veszi a vitaminok egymásra gyakorolt hatását is. Szakértőnk azt javasolja, inkább külön-külön vigyük be a szükséges vitaminokat, hiszen a multivitaminok olykor nem tartalmaznak elegendően nagy dózisokat.

+1 Ami a bélflórát illeti

Bélrendszerünk több futballpályányi belső felületén évmilliók alatt kialakult szimbiózisban élnek együtt a bélflórát alkotó jótékony bélbaktériumok (a probiotikumok), amelyeknek saját anyagcseréjük van. Mint szakértőnk mondja, az egészséges bélflóra az immunrendszerünk első védelmi vonala. Nem engedi felszívódni a káros anyagokat. továbbá részt vesz a vitamintermelésben, például a B- és a K-vitamin előállításában. Ha – például a túlzásba vitt sterilitás vagy antibiotikum szedése miatt – felborul az egyensúly, akkor megváltozik a bélben a felszívódás, a bélflórában káros baktériumok is megjelennek, és a vitamintermelő funkció is sérül. Megelőzésképpen vagy enyhe panaszok esetén érdemes olyan élelmiszereket fogyasztanunk, amelyekben természetes formában megtalálhatóak a probiotikumok. Ilyenek például az élőflórás joghurtok, a kefirek, a tejtermékek és általában a fermentált élelmiszerek. Antibiotikum-kúra után különösen figyeljünk arra, hogy helyreállítsuk a bélflóra egyensúlyát! Ilyen esetben érdemes a patikákban kapható, mesterségesen előállított probiotikumos készítményeket szedni. Ezekkel kapcsolatban fontos követelmény, hogy a szájon át bevitt baktériumok képesek legyenek változatlan formában eljutni a vastagbélbe, és ott megtelepedni.