VIDÉKI BÁL

tuz-van-babam-milos-forman-filmjebol

Hamis zene, linóleum,
kínai cipő.
Egymás arcán felfedezett
rohanó idő.
Műselyem blúz, melegítő,
szedett-vedett báj,
régen kinőtt „kis fekete”.
kitüremlő háj.
Domborodó pocakokba
beledöntött sör,
twistet, rockit imitáló
szabálytalan kör.

Reflektorfény, hozott ital,
– ott ül az „elit”-
Fürkészgető tekintetek:
ismersz valakit?
Egymás hátát tapogató
ragadós kezek,
frissen festett és őszülő,
vöröslő fejek.

Mosolyog a kamerába,
ma itt ő a sztár,
zsíros pörkölt ruhájára
csendben csordogál…
– Szegény Józsi! – hallottad már?
Egyre nő a zaj,
egy estére elfelejtett
mindennapi baj.
Így mulat a magyar vidék,
neki ez jutott.
Bál után a puha ágyban
szépet álmodott:
nagyestélyi, szmokingos úr,
márkás italok,
szája sarkán nyála csordul,
báván mosolyog.
Másnap aztán gyűri tovább
a napi robotot,
de legalább szép emlék,
hogy nagyot mulatott!

2015 december

 

Kategória: Vers/írás | Címke: , , , , , , | Szerző: Tóth Gyöngyi | Közvetlen link a könyvjelzőbe.
Tóth Gyöngyi

Tóth Gyöngyi névjegye

"Későn talált meg a múzsa" írtam egyik versemben. Vagy talán én bújtam el előle a munkámba, a hétköznapokba? Még ez is lehet. Egyszer aztán rám talált, úgy életem harmadik harmada körül. /Bár ezt csak utólag lehet pontosítani./ Azóta a toll és a papír mindig a kezem ügyében van. Írok, rendületlenül. 2012-13-ban elvégeztem az Írói alapozó tanfolyamot is, hogy ne csak "hályogkovács módjára" műveljem ezt a szép művészeti ágat Azóta már két kötetem is megjelent, az első, A suttogó 2014-ben, a második, a Szívzűr 2016-ban. Remélem, hogy verseimmel, novelláimmal elértem a közönségemet, akik között minden korosztály, és mindkét nem megtalálható. A könyvbemutatóim, és a visszajelzések ezt igazolják. Talán csak a gyerekekhez nem szóltam eddig, de ami késik, nem múlik! Örülök, hogy a "Mimind" olvasóihoz is eljutnak a soraim!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.