Csak egy, a torta közepén
„Vigyázz, hozzányúl,
a kis ujja megég!”
„Fújd el inkább! Lefotóztad?”
Kettő.
Meggyújtom egy másik
gyertyáról, amelyet a pap tart
bérmáláskor, s a mise alatt
is végig ég.
Három,
egy sötét szobában.
Csak Te meg én.
Nincsenek határok.
A költészet enyém.
Négy.
Az asztal dísze.
Ünnep van megint.
Meleg fénye körbeszalad rajtunk,
arcunkra árnyakat rajzol a fény.
Öt,
Nagyapám fényképe előtt
lángja meg-megremeg.
Nem félek, de látom életem
pont egy gyertyányi remegés,
dísz, imádság, szerelem.
Hat.
Vigyázz, ha hozzám nyúlsz,
az ujjad megég.
Lefotóztad? Elfújod inkább?
Egy sötét szobában nincsenek határok.
Legyen elég.
