Christian megérkezik a családi ünnepre. Látja már a tájat, házat, elképzeli a benne élőket, anyját, apját, nővérét és bátyját…és nemrég meghalt ikerhúgát.
Az előadás első perceiben a színész, Varju Kálmán egyedül áll a színpadon. Csak testtartásával, szemével, arcával játszhatja el az emlékeket, gondolatokat, érzelmeket, melyek a családi fészek láttán megrohanják, és a nézőt az ő feszültséggel és bánattal teli figuráján kívül csak egy telefonbeszélgetés szavai figyelmeztetik, hogy nem éppen boldog idill vár rá: „ezúttal légy normális Christian, ne keverj bajt…”
Varju Kálmán és Hegyi Barbara – Christian és Helene, testvérek az ünnepi asztal mellett