Na, itt a homokos tengerpart! – magyar anyák délolasz útinaplója

2. nap
A keddi capuccinónál nélkülözni kellett a kerítésfogú, villogó szemű baristát, aki a reggeli végére azért hál’Istennek előkerült, és  frissen préselt gyümölcslével kedveskedett magának. Nekünk meg azzal, hogy citromkrémmel töltött süteményt ígért másnapra, és megkérdezte, hánykor óhajtunk reggelizni, mert a citromos kalóriabomba melegen jó és frissen készíti nekünk ő. A 10 órát korainak találta, mondta, hogy lehet ám később is, de mi nyaralni akarunk egész nap, nem aludni, ennek örömére azért még elfogyasztottunk néhány pitét, tekercset, croissant-t és még pár nagyon édes, töltött izét, majd a jókedvű “csao bella” búcsúzásra kivonszoltuk az egyre növekvő fenekünket a bárból.
2napSzusésLanya

Úticél: Polignano di mare. Oda azért kell menni, mert Mola di mare nem rendelkezik stranddal, illetve egy nagyon tipikusan délolasz strandja azért van, az a neve, hogy Kotze, lehet, hogy nem így írják, de Flóra szerint ez hányást jelent németül, és inkább ne nézzük meg a tipikus strandjukat, menjünk inkább vonattal arrébb. A vonatot most jól eltaláltuk, és Polignano di mare vasútállomásról tényleg hamar a tengerhez lehet jutni, szép öblök vannak, meg sok turista, aki fotózza a szép öblöket, de inkább nem megy le a partra, mert hullámzik a tenger és kavicsos.
2napÖbölBikini
Szert tettünk magyar barátokra is, akik belesétáltak a videónkba “Na, itt a homokos tengerpart!” felkiáltással, össze is barátkoztunk velük, megtanították nekünk, hogy tradicionális étel a panzerotti, ami a mi lángosunkhoz hasonló, ám belül meg olyan, mint a pizza. Nagyon finom, mint minden olasz tészta, minden olasz helyen, tényleg nem tudják elrontani itt, Bari környékén sem a pastákat.
Fürödtünk is a barátkozós honfitársakkal Polignano összes öblében, ha arra jártok, ne keressetek homokot, csak kavics van, kő, meg szikla, a hullám meg jól odavág, de ez is a dolcsevita része.
2naphozTengerVíz
Polignano gyönyörű. Strandolás után becihelődtünk a centrumba, ámuldoztunk a sziklára épült város látványától, ami annyira elkábított, hogy elfelejtettem a bikinire ruhát húzni. Hiba volt. Egy kedves, olasz néni úgy ordított utánam, és annyira gesztikulált, hogy a környéken minden külföldi begombolkozott vagy letakarta a feleségét. Hiába, itt nagyon katolikus mindenki.
Hazavonat jó vonattal, szuper!
“Ha egy nő nagyon fáradt, tegyen föl egy kis rúzst és szedje össze magát!” – Flóra mondta ezt, aki ellentmondást nem tűrően ragaszkodott ahhoz, hogy este még korzózzunk ki megtisztulva, szép ruhában!
2EsteKorzozas
Mola di Bari éjfélkor pezseg. Nem a turistáktól, hanem az őslakosoktól. Ellepik a tereket, kávézókat, hozzák a csecsemőiket, meg a kamasz gyerekeiket, és baromira jól érzik magukat. Beszélgetnek, esznek, isznak. Mi is ettünk, polipot ettünk, meg frizét a szimpatikusan haverkodó Domenicónál, aki 4 Euroért adott egy deci bort, meg 3 Euro szervízdíjat is felszámolt nekünk, de mi most nem idegeskedünk, mert nyaralunk, és egyébként jó magyarként a javunkra fordítottuk a helyzetet, de erről majd holnap.
Most csao, mert 10-kor vár a forró citromkrémes pogácsa! Vagy mi.
2noEsteKorzo

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.