Mediterrán karácsony - Így ünnepelnek a déliek

Mediterrán karácsony - Így ünnepelnek a déliek

Ahány ország, annyi szokás! Nézzük, hogyan ünneplik a karácsonyt az olaszok, a franciák és a görögök.

Olasz karácsony

Olaszországban már december 8-a is nemzeti ünnep: a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. A karácsonyi dekorációk ekkor kerülnek fel, beleértve a betlehemeket is, de a karácsonyfát is ekkor állítják. December 13-án – mely az év feltételezett legrövidebb napja – Szent Lúcia (Santa Lucia) napját ülik, mely katolikus ünnep Szicíliában és Olaszország északi részein. Esti gyertyafényes körmenetek követik ezt az ünnepet: a szicíliaiak Szent Lúcia 1582-ben, az éhínség idején tett csodái előtt tisztelegnek. Ezen a napon nem esznek semmit, ami búzalisztből készül. Főtt búzát esznek, melynek neve cuccia.

Mediterrán karácsony - Így ünnepelnek a déliek

Az olasz területeken egyébként ugyanúgy ülik a karácsonyt, mint Nyugat-Európa más részein, de nyilván az ünnep keresztény jellege igen hangsúlyos, melyet a katolikus egyház is erősít. Sokan vesznek részt az éjféli misén és szokás, hogy nem esznek húst. A karácsonyi vacsora hagyományos halból, a tenger gyümölcseiből áll – a „hét hal ünnepe” -, melyeket a jellegzetes olasz sütemények elfogyasztása követ, mint pl. a pandoro, panettone, torrone, panforte, struffoli, caggionetti vagy a Monte Bianco. A karácsonyt december 25-én családi ebéddel ünneplik, különféle húsételeket esznek, sajtokat és jellegzetes helyi édességeket.
Az Ndocciata nevű karácsonyi fesztivált szentestén ünneplik, fáklyás felvonulással Molise-ben. A karácsonyi ajándékozás szokása régióról-régióra változik, ahogyan az is, hogy szenteste vagy karácsony első napján adják-e át a meglepetéseket. Az ajándékok a karácsonyfa alatt várnak kibontásra, azokat Babbo Natale (Mikulás) hozza, vagy maga a kis Jézus. Egyes régiókban ugyanakkor az ajándékozás Szent Lúcia napján történik, vagy később, január 6-án, vízkeresztkor. December 26. a karácsony és Santo Stefano napja.

Franciás ünnepek

A magyar karácsonyi szokásoktól eltérően Franciaországban főként a vallásos körökben ünneplik a karácsonyt, de ugyanúgy létezik világi megünneplése is: vannak karácsonyi vásárok, dalok, dekorációk. A gyerekek nem akasztják ki szenteste a harisnyájukat a Jézuska érkezésére, cipőiket teszik a kandalló mellé vagy a karácsonyfa alá, így Père Noël (vagyis a Mikulás) beleteheti az ajándékokat. A családok részt vesznek a karácsonyi misén, és Jézus születéséről szóló dekorációkkal (betlehemekkel) díszítik otthonaikat, melyeken más szentek is szerepelhetnek.

Franciaországban és a francia nyelvterületeken (így pl. Kanadában is), karácsony estéjén  hosszú családi vacsorát tartanak, a réveillon-t. A réveil szóból származik, melynek jelentése éber – arra utal, hogy az ünneplők fenn maradnak éjfélig vagy még tovább. Az előételek között szerepel a homár, éti csiga, osztriga, libamáj is. A hagyományos karácsonyi étel a pulyka gesztenyével. A desszert az ún. Buche de Noël. Provence-ban a „13 desszert” hagyományát követik, nem hiányozhat belőle az ízesített kenyér (pompe à l’huile). A karácsonyi vacsorához minőségi bort isznak, pezsgőt vagy gyöngyöző bort, és karácsonyi énekek is felcsendülnek.

Görög lakoma

Görögországban szintén november 30. és január 6. közötti időszak a karácsonyi szezon. A legtöbb család állít fenyőfát és az üzletek is feltesznek dekorációt. A karácsonyi ajándékokat ugyanakkor a karácsonyfa alá teszik és január elsején bontják fel. Ellentétben a nyugati szokásokkal, a görögök a Mikulást Basil-nek hívják, aki meglátogatja és megajándékozza a gyerekeket január elsején. A karácsonyi dalok eléneklése hagyomány, szenteste és szilveszterkor is. A karácsonyi étel-felhozatal legtöbbször a bárányt, sertéssültet és olyan desszerteket foglal magába, mint pl. a kourabies és a melomakarona.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek