Hirdetés
Ég a gyertya, ég!

Ég a gyertya, ég!

Aki lángot látni akar... És ki ne akarna vöröses-kéken lobbanó lángot látni, hiszen a karácsonyhoz hozzátartozik a gyertyafény. Az a finom kis láng, az apró fények a karácsonyfán, az ünnepi asztalon. A karácsonyi hangulat - színes égők ide vagy oda - nem az igazi a gyertyák nélkül.

Hirdetés
Hirdetés

A gyertya már a kezdetek kezdetén a fenyőfa párjául szegődött. A legenda szerint, mikor Luther Márton az erdőből az otthonába vitte karácsonyra az első fenyőt, gyertyákkal rakták körül a fát, hogy gyönyörködhessenek szépségében.

Aztán a gyertyák a fára kerültek és ott is maradtak egészen a XX. század közepéig, amikor a karácsonyfaégők népszerűbbé váltak a tűzveszélyes gyertyánál.

A gyertya azonban ebben az időben is fontos szerepet játszott, hiszen a karácsonyi asztalon a díszes gyertyatartóban ekkor is ott kellett lobognia.

Ég a gyertya, ég!Napjainkban a gyertya új reneszánszát éli. Megváltozott a gyártás technikája is. Ma már nem kell több százszor a folyékony viaszba mártani a kanócot: a mai gyertyák nagy részét húzzák, nem mártják.

Sőt az alapanyag is megváltozott. A modern kémia lehetővé tette, hogy illatos és formázott (csillag, fenyőfa, télapó alakú) gyertyákat készítsenek egy sztearin nevű anyagból, mely növényi alapanyagú, és a viasznál könnyebben kezelhető.

Divatosak a már említett illatosított gyertyák és visszatérőben van a skandináv egyszerűség. A gyertyatartók helyére napjainkban a mécsesek pályáznak, könnyebb kezelhetőségük és egyre nagyobb választékuk miatt sokan kedvelik a poharas és többféle illattal kapható mécseseket.

Persze a gyertyát nem csak az esztétikum kedvéért tették a karácsonyi asztalra.

A kereszténységben a gyertya a Logosznak, a világ fényének szimbóluma. Egyben Krisztus jelképe is, hiszen az apró viaszrúd - miközben megsemmisül - fényt ad, éppen úgy, ahogyan Isten fia is, aki halálával megváltást hozott az emberiségnek.

A keresztény szimbolikában a gyertya a szentháromságot is jelenti. Hármas egysége a láng, a kanóc és a viasz triumvirátusa. E világítóeszköz, mint láthatjuk, igen sok jelentést hordoz immár évszázadokon át. Nem meglepő hát az sem, hogy a magyar néphitben is fontos szerepet tulajdonítottak neki.

Ég a gyertya, ég!A régi öregek úgy tartották, hogy mindenkinek van a mennyben egy gyertyája. A lánggal egy időben születünk és a gyertya addig ég, amíg élünk. Amint az égi gyertya viasza elfogy, a láng ellobban, jön a halál. Talán éppen ezért kísérte végig életükön nagyszüleinket a gyertya fénye. A keresztelőkön már lángolt, a születésnapi tortán pedig az évek számával a gyertyák száma is nőtt. Míg el nem jött a halál, a temetésen a gyász nagy fehér gyertyái lobogtak, és még a halál után is, a halottak napján gyertyát gyújtanak minden kedves halott emlékére.

Karácsonyi tippek

Ha nincs otthon gyertyatartónk, minimális kézügyességgel mi magunk is készíthetünk átmeneti tartókat. A karácsonyi tálakba helyezett almát vagy narancsot kell egy apró, de hegyes élű késsel kilyukasztani és a gyertyának megfelelő nagyságú lyukat vágni rá. Vigyázzunk, inkább kisebb vágatott formázzunk, mert ha túl nagy lyukat fúrtunk, akkor a gyertyánk el fog dőlni.

Aki több ügyességgel és idővel rendelkezik, az próbálkozhat a csillag alakú gyertyatartó elkészítésével is. Ebben az esetben furnérlemezből, vagy nagyon vastag kartonpapírból kell csillag alakot kivágnunk. Ezt alufóliába csomagolhatjuk, de le is festhetjük az általunk kiválasztott színre. Ezután már nincs más dolgunk, csak egy hosszú szöget kell átszúrnunk a csillag közepén. A gyertyát erre tűzhetjük fel. Ha ügyesek voltunk, stabil kis talpat biztosít a gyertyánknak.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend