A gyógynövényeket, mióta ember él a földön hasznosítják, sőt már előtte is, hiszen az állatok, főként a ragadozók legelészése sem a véletlen műve.

Köhögésnek a tüdőben lévő levegő erőltetett, hallható, hirtelen kilégzését hívjuk. Szerepe a légutak tisztítása és a váladékoktól, irritáló anyagoktól való megszabadítása. Bár akaratlagosan is tudunk köhögni, a köhögés alapvetően egy reflex következtében indul meg.

Tinikorban, vagyis 14-15 évesen az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig van legalább tíz ok is arra, hogy a kamaszok jobban figyeljenek egészségükre - következzen az a tíz legfontosabb tünet, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

A mellkasi fájdalom nem mindig az infarktus jele. Az egészséges szívű és érrendszerű betegeknél is előfordulhat, oka gyakran a reflux betegség. A Gastro-oesophagealis reflux betegség sokakat érint, a gyógyuláshoz étrendi és életmódbeli változtatásokra van szükség.

Rohanó világunkban egyre nehezebb megfelelnünk ..., de kinek is? Nem ismerjük önmagunkat sem, még nehezebben ismerjük fel lehetőségeinket, korlátainkat. Céljainkat nem tudjuk meghatározni, csak azt, hogy mit NEM akarunk.

A hurut szó gyulladást jelent: leggyakrabban a légúti nyálkahártya gyulladását értjük alatta, amely a téli megfázásos-influenzás időszakban gyakran előfordul. A nyálkahártya fokozott váladéktermeléssel reagál: ez történik, amikor orrdugulással és köhögéssel küszködünk. Szakértőnk dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész adjunktus.

Szinte mindenki szenvedett már élete során valamilyen hasfájásban. Valaki azt mondja, hogy görcsöl a hasa, mások szerint szorító ez a fájdalom, és van, aki egyszerűen csak hasfájásnak nevezi a kellemetlen tüneteket.

A hurut szó gyulladást jelent: leggyakrabban a légúti nyálkahártya gyulladását értjük alatta, ami gyakran előfordul a téli megfázásos-influenzás időszakban. A hurutoldásról dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész adjunktussal beszélgettünk.

Az őszi és téli időszakban gyakran elhúzódó köhögés keserítheti mindennapjainkat. A legtöbben nem, vagy csak súlyos panaszok esetén fordulunk orvoshoz, a tünetek enyhítésében a recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyteák segítségére hagyatkozunk. A krónikus köhögés azonban komoly betegségeket is jelezhet, melyek megfelelő kezelés hiányában súlyos szövődményeket okozhatnak.  

A pszeudokrupp, vagy ahogyan legtöbbször röviden nevezzük: a krupp, a kisgyermekkor betegsége. A megfigyelések és a rendelkezésünkre álló adatok alapján 1-5 éves kor között fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.

A hurut szó gyulladást jelent: leggyakrabban a légúti nyálkahártya gyulladását értjük alatta. A téli megfázásos-influenzás időszakban gyakran előfordul, a nyálkahártya pedig fokozott váladéktermeléssel reagál. Ez történik, amikor orrdugulással és köhögéssel küszködünk. Hogyan szabadulhatunk meg a kellemetlen tünetektől? A hurutoldás módjairól dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégésszel, az Egészségtükör szakértőjével beszélgettünk.

Ajánlják az orvosok, amikor a menetrendszerűen érkező, őszi-téli náthás, influenzás időszakban szipogva, rekedten, könnyező szemekkel, a köhögéstől fuldokolva próbálunk beszámolni nekik panaszainkról. Vagyis arról, hogy \"mint derült égből a villámcsapás\", jött, látott, győzött, azaz kiterített bennünket az ilyentájt szokásos kór.

A nyirkos őszi-téli időjárás kedvez a légúti kórokozók szaporodásának és terjedésének, mi magunk pedig ebben az időszakban fogékonyabbakká válunk a meghűléses megbetegedésekre,mint pl. a köhögésre és megfázásra.

Napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma az információ. Sokan azonban nem is sejtik, hogy nemcsak az irodákban, a háztartásokban, a hivatalokban, de az emberi szervezetben is elengedhetetlen a helyes információk pontos és gyors áramlása. A beteg vagy sérült sejtekre például jellemző, hogy megváltozik a normális kommunikációs képességük, károsodik az optimális információfogadás és -továbbítás.

A téli megfázásos-influenzás időszakban gyakran előfordul a légúti nyálkahártya gyulladása. Ezt hívjuk hurutnak, amely szó szerint gyulladást jelent. A nyálkahártya fokozott váladéktermeléssel reagál, orrdugulással és köhögéssel küszködünk. Dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész, onkológus segítségét kértük: hogyan enyhíthetjük a panaszokat?

Az influenza olyan fertőző légúti betegség, amelyért az influenzavírusok valamelyike a felelős. Jellemzően nem a leghidegebb, hanem a hűvös, nedves, párás idő kedvez a leginkább a vírusoknak. Az influenza jellemzőit dr. Lengyel Csongor fül-orr-gégész segítségével foglaltuk össze.

A hideg, szürke téli napokon összehúzzuk magunkon a kabátot, s alig várjuk, hogy végre hazaérjünk a jó meleg lakásba. Különösen, ha úgy érezzük, lappang bennünk valami: fáj egy kicsit a fejünk, köhögünk, tüsszögünk, kapar a torkunk, s mintha hőemelkedésünk is lenne. Megfáztunk vagy influenzásak lettünk?

Egy apró kapszulát, mely a sárga curry összetevőjét, a kurkumint tartalmazza, jelenleg a vastagbélrák, a psoriasis és az Alzheimer-kór gyógyításában tesztelik.

Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel - normális esetben - teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben.

A szél, a nyirkosság vagy a hideg gyakran meghűléshez vezetnek, majd ezt követôen megfázásos betegségek és influenzaszerű fertőzések alakulhatnak ki sokrétű tüneteket mutatva, mint fej- és végtagfájdalom, hidegrázás, levertség, nátha vagy köhögés, valamint megemelkedett testhőmérséklet.

Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja. Növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő köhögés, zihálás és az asztmás roham előfordulását, a légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése is fokozódik. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható.

A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.

Egy tanulmány megállapította, hogy az érzékeny emberek hangulata romlott, amikor allergénekkel érintkeztek. Az allergiaszezon nem csak az elkerülhetetlen köhögést, tüsszögést és viszketést jelenti, hanem kedvünk is rosszabb lesz. Ezt a felismerést az Amerikai Pszichiátriai Társaság éves közgyűlésén New Orleans-ban ismertették. \"A depresszió nagyon gyakori betegség, és az allergia még gyakoribb\" - mondta a tanulmány szerzője, Dr. Partam Manalai, a Marylandi Orvosi Egyetem pszichiátere.

A korai asztma kialakulásának számos veszélytényezője van. Az egészen korán ért szokatlan hatások is elősegíthetik a későbbi megjelenését. Például az anyatejjel történő táplálás korai megszüntetése kihathat a későbbi egészséges fejlődésre. A megváltozott táplálkozási szokások, a nem megfelelően légkondicionált helyiségek, a légszennyezettség magas mértéke, a passzív dohányzás mind - mind felelőssé tehetőek a korai asztma kialakulásáért.

Az egyre hidegebb időjárásban gyakoribb a megfázás és több a fertőzések okozta légúti panasz is. Mit tehetünk, hogy ezt megelőzzük illetve, ha már betegek lettünk akkor mivel tudjuk enyhíteni a panaszainkat?

Testünk súlyát a csontrendszer hordozza. Ha a csontok megbetegszenek, azt az egész test megérzi, a többi szervrendszer működése is romlik. Amire azonban a legtöbben panaszkodnak, ami a leginkább zavarja az embereket, az a betegséggel együtt járó fájdalom.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban kiugróan magas a felső légúti megbetegedések aránya. A tünetek változatosak: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, torokfájás, rekedtség, nyelési fájdalom, láz és elesettség a leggyakoribb panaszok.

A köznyelv hajlamos összemosni a náthát és az influenzát, pedig nem ugyanarról a megbetegedésről van szó. Igaz, a tünetek egy része azonos, és a kezelés is hasonló, azért a párhuzamok ismeretén túl nem árt tisztában lenni a különbségekkel sem.

Orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak. Nátha, megfázás vagy influenza, gondolhatnánk... De melyik? Hasonló tünetek, hasonló panaszok és a fenti fogalmak ráadásul gyakorta össze is mosódnak a köztudatban. Tényleg, mi is a különbség köztük?

A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad. A megfigyelések és a rendelkezésekre álló adatok alapján 1-5 éves kor között fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.

Az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége. Napjainkban mintegy 300 millió embert érint a világon, 200-300 ezer embert pedig Magyarországon. A nyugati életstílust követő országokban előfordulási gyakorisága tovább növekszik. Egyes becslések szerint 2025-re további 100 millió fővel gyarapodik az asztmás betegek száma.

A Budai Allergiaközpont gyermektüdőgyógyászával, Dr. Hidvégi Edittel a tüdőgyulladással kapcsolatban feltett leggyakoribb kérdésekről, valamint a betegség megelőzéséről beszélgettünk.

Szeptember elején újra teljes bedobással kell helytállnunk a munkában. Miközben megpróbáljuk újra felvenni a fonalat a munkahelyen, iskolában, talán nem is vesszük észre, hogy a hirtelen megszaporodott feladatok következtében fokozottan ki vagyunk téve a stressz káros hatásainak. Ilyenkor gyakran jelentkeznek kellemetlen emésztőrendszeri tünetek, melyek orvosolhatóak néhány életmódbeli tanács megfogadásával.

Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus! - tartja a mondás. Bizony, ha az egészségünk, a jó alakunk, nem utolsósorban pedig az emésztőrendszerünk épségének megőrzése a cél, akkor jobb, ha így teszünk.

Tudósok szerint nem véd meg minket a kesztyű a káros baktériumoktól. Hat amerikia-kanadai és angol kutató, akik egészen az 1930-as évekig visszamenőleg elemeztek élelmiszerbiztonsági tanulmányokat, arra jutott, hogy a kesztyűbe bújtatott kéz ugyanannyi, ha nem több baktériumot juttat az élelmiszerekbe, mintha fedetlen kézzel nyúlnának azokhoz.

A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítő foglalkozások, vagy a kismamatorna során.

Az azbeszttel összefüggő betegségeket az azbesztszálak belélegzése okozza. Nincs rá gyógymód, de a korai felismeréssel megakadályozható a további állapotromlás. Az azbeszt egy természetben előforduló rostos ásvány, mely gyakran megtalálható csövek és tartályok szigetelőanyagában, valamint cserepekben és más építőanyagokban. Az 1970-es években széles körben alkalmazták, mert erős és tartós anyag. A fehér, kék és barna azbeszt veszélyes lehet, ezért az Egyesült Királyságban be is tiltották használatukat.

A CHEST című szaklapban megjelent tanulmány szerint bizonyos tápanyagok csökkent bevitele növeli a légúti betegségek, például az asztma előfordulási esélyét. Rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztással azonban megelőzhetőek lehetnének ezek a betegségek.

A gyermekeknél előforduló súlyos, potenciálisan halálos emésztőszervi rendellenességnek, a gyomorkapu-szűkületnek (szakszóval pylorus stenosis) valószínűleg genetikai okai is vannak - derült ki egy új tanulmányból. A betegség jellemzően a kettő-nyolc hetes csecsemőknél jelentkezik, akiknél a táplálék nem tud a gyomorból a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe jutni.

Tudósok szerint a férfiaknak valószínűleg gyengébb az immunrendszere, és fogékonyabbak egy bizonyos férfiinfluenza-fertőzésre, mint a nők. A Cambridge Egyetem kutatóinak új elmélete szerint hormonális különbségek és evolúciós tényezők miatt a férfiak sokkal hajlamosabbak a fertőzésekre, mint a nők.

Sokunk kel fel alkalmanként kellemetlen, rossz lehelettel (halitózis), ami a fogmosások hatására sem tűnik el egyszerűen. A legtöbb rossz lehelettel küszködő, sőt orvosok / fogorvosok is azt gondolják, hogy a halitózis oka a gyomorban és a vastagbélben keresendő, de a tudomány jelenlegi állása nem ezt igazolja.

A köhögésről inkább a hurutos betegségek, az őszi-téli időszak jut az emberek eszébe, pedig köhögni nyáron is lehet! Igaz, sokkal ritkábban, mint a többi évszakban. A nyári köhögés főbb kiváltó okait dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza foglalta össze.

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik egy időben szénanátha is. A tavaszi és nyári időszakban magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság? Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötven-hatvanas éveire - az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően - a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt betegség azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz.

Hogyan "fázunk meg"? A betegségért nem elsősorban a hideg, téli időjárás a felelős, hanem szervezetünk rosszabb ellenálló-képessége. Az immunrendszer a nyirkos időben legyengül, s ez bizony kedvez a vírusok elszaporodásának.

A tél végén is gyakori a lázzal, náthával, köhögéssel járó megbetegedések. A gyerekek különösen veszélyeztetettek, pedig a fertőzések nagy része megelőzhető lenne helyes életmóddal, megfelelő táplálkozással.

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomornyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti. A betegség gyakorisága az utóbbi 25 évben nem változott, viszont súlyossága és a komplikációk száma csökkent. A nyombélfekély az iparosodott társadalmakban a felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékában fordul elő. A gyomorfekély gyakorisága csekélyebb, és leggyakrabban ötvenéves kor után fordul elő.

Ha a gyomorral kapcsolatos témában kell cikket írnom, mindig őt kérdezem meg. Jól tudom, mennyi dolga van egy osztályvezető főorvosnak, aki naponta számos komoly műtétet is végez, ám ebből egy-egy interjú alatt semmit nem érzékelek. Mindig pontos, és olyankor csak rám figyel. Most, amikor elmondom, hogy nemcsak a szakmáról, hanem saját magáról is fogom kérdezni, úgy tűnik, nem is érti, mi lehet rajta olyan érdekes...

A levegőtisztító-szűrő berendezések oxidálják a levegőben lévő szerves vegyületeket, azonban ez a folyamat ózonkibocsátással járhat, ami akár egészségkárosodáshoz is vezethet - állítják amerikai kutatók. Az irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói szerint a levegőben lévő részecskék asztmát vagy szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak, illetve közrejátszhatnak a tüdőrák kialakulásában is.