Őszi margitvirág

Gyógynövény lexikon

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T TY U Ü V W Z
Őszi margitvirág

Az őszi margitvirág (Tanacetum parthenium) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének (őszirózsafélék) családjába tartozó, a Balkán-félszigetről származó örökzöld gyógynövény. Európában évszázadok óta termesztik.

Jellemzői

Évelő, 45-70 cm-re megnövő növény. Felépítése szerteágazó, bokros, a szár alsó része fásodik. Levelei tojásdadok, sárgászöld színűek, csipkés szélűek, szőrösek, szárnyasan összetettek. Fészekvirázatai nyáron jelennek meg, sátorozó bugába rendeződnek. Számos dísznövényfajtája ismert.

Hatóanyagai

A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként parthenolidban. Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.

Felhasználása, gyógyhatása

Levelét ételekhez vagy aperitifekhez adva kesernyés, csípős aromát kölcsönözhetünk azoknak. Gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatása van, jól használható migrénes panaszok enyhítésére. A leveleinek napi rendszeres fogyasztása gátolhatja a migrén és az ízületi gyulladásokért felelős anyag kialakulását. A virágokat leforrázva fej- és ízületi fájdalmakat, valamint menstruációs görcsöket enyhítő teát készíthetünk. Ugyanez szülés után segítheti a méh regenerálódását. Illóolaját a parfümgyártásban használják, a szárított virágbimbókban rovarölő hatású anyagok vannak.

Ellenjavallat

Terhes és szoptató anyáknak ellenjavallt, valamint véralvadási zavarokban szenvedők ne használják. Általánosságban ajánlott ismert hatóanyagtartalmú anyagokat használni gyógyászati célra. Friss leveleit rágva szájfekélyt kaphatunk.