Rossz a gyerek? Nem, csak ADHD-s!

Rossz a gyerek? Nem, csak ADHD-s!

Az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar mintegy 70 ezer gyermeket érint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ilyen tanuló. A betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Sófi Gyula gyermekpszichiáter segítségével foglaltuk össze.

Hirdetés

Az ADHD betegség. A mozaikszó a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítése (ADHD = Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder). Amikor tehát legyintünk egy-egy "rosszalkodó" gyerekre, mondván, hiperaktív, nem biztos, hogy jól használjuk a kifejezést. Az ADHD-nak három fő formája ismert: az egyiknek a túlmozgás a vezető tünete, a másiknak a figyelemzavar, a harmadiknál pedig mindkettő egyaránt hangsúlyos. A fiúknál kilencszer gyakrabban fordul elő ez a betegség, mint a lányoknál, ám a lányoknál sokkal markánsabb tünetekkel jelentkezik.

Az ADHD-s gyerek

A túlmozgásos gyermek nem bír megülni a helyén, izeg-mozog, fészkelődik, forgolódik. Gyakran félbeszakítja a tanárt és a társait is. Babrál, rohangál, ugrál. Sokat beszél, nem képes önállóan, nyugodtan játszani. A szülők gyakran számolnak be arról, hogy gyermekük kapkodva szopott, állandóan felkérezkedett a felnőtt ölébe, nem totyogni kezdett, hanem egyenesen rohant, alig kezdett beszélni, már be nem állt a szája.

Akinél a figyelemzavar dominál, az a külvilág számára álmodozónak, lassúnak, csendesnek tűnik. Figyelmét a külvilágból érkező különféle ingerek - fények, hangok, mozgások - vonják el a tananyagról. Nem figyel a részletekre, gondatlanságból is hibát vét. Nehezen figyel hosszabb ideig ugyanarra a dologra, legyen az egy feladat vagy egy játék. Úgy tűnik, mintha nem figyelne, amikor hozzá szólnak. Nem követi az instrukciókat. Nem jó a szervezésben. Nem kedveli a tartós mentális erőfeszítést igénylő helyzeteket, igyekszik elkerülni azokat. Elveszíti a dolgait, feledékeny.

Rossz a gyerek? Nem, csak ADHD-s!

Az ADHD-s gyerek a kortársak között többnyire irányító szerepet tölt be. Ő határozza meg a játékszabályokat, amelyeket menet közben át is ír. Képtelen veszíteni. Ha pedig teljesítményével nem tudja felhívni magára a figyelmet, akkor majd felhívja mással: az extrém viselkedésével.

Nevelés kérdése?

Sokan úgy gondolják, az ADHD nevelési hiba eredménye. Ez tévedés. Az ADHD egy betegség, amelyet gyermekpszichiáter állapíthat meg. Az agy figyelemközpontja örökletes hiba vagy magzati oxigénhiányos állapot folytán zavart szenved, emiatt alakul ki a kór. A diagnózis felállításához kellő számú tünet 6 hónapig való fennállása szükséges.

Fontos tudni, hogy a betegség nem jár szellemi károsodással, sőt. A legtöbb ADHD-s gyerek magas intelligenciahányadossal, kiváló értelmi képességekkel rendelkezik, és igen kreatív.

Rossz a gyerek? Nem, csak ADHD-s!

Mégis, ha nem ismerik fel időben a betegséget, a félreértések súlyos következménnyel járhatnak. Aki nem tud olyan jól figyelni, az tanulási zavarokkal fog küzdeni. Akinek az iskolai teljesítménye elmarad az elvárt színvonaltól, az máshol igyekszik majd kitűnni. Aki nem olyan népszerű az iskolai közösségben, az szorongó lesz, önbizalomhiánnyal küzd majd. Az ilyen fiatal könnyebben hozzácsapódhat akár bűnelkövető bandákhoz is. Jellemző lehet a kockázatkereső magatartás, a dohányzás, a drogok kipróbálása, a balesetek, a sérülések rendszeres előfordulása, a társas kapcsolatok elégtelensége is. Később, felnőttként munkahelyi problémák, kapcsolati zavarok, szorongás és depresszió is felléphet.

Jelenleg csupán az érintettek negyedét kezeli terapeuta. (Az esetek elenyésző százalékában gyógyszeres kezelés hozhat eredményt.)

Különleges bánásmód

A gyermek megfelelő fejlődése öt pilléren nyugszik: a szülő, a pedagógus, a fejlesztő terapeuta (logopédus, gyógypedagógus, mozgásterapeuta) a gyermekpszichológus vagy -pszichiáter és a gyerek együttműködésén. Igen, a gyermekén is. Egy nagyobb gyerek már maga is megértheti, hogy olyan betegsége van, amely fokozott figyelmet igényel a hétköznapokban. Egy a közelmúltban végzett felmérésben az érintett gyerekeknek egy önismereti tesztet kellett kitölteniük, amelyben az egyik kérdés így szólt: "Mit jelent számodra az ADHD?" Meglepően sokan válaszoltak így: "Azt, hogy hülye vagyok!" Fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy ez a betegség nem csökkenti az ő értékeit!

Az ADHD-s gyermekeknek különösen nagy szükségük van a rendszerre és a szabályokra, bár ők arra éreznek késztetést, hogy megszegjék ezeket. Annak megítélésében is gyengébbek, hogy mennyire elfogadhatóak a tetteik. Számukra jól követhető, konkrét, elsősorban jutalmazáson alapuló szabályrendszert kell felállítani, amelyben a megfelelő viselkedést értékeljük. A gyerek egyre könnyebben és egyre többször követi majd a jutalmazott viselkedést. Ám a szülőnek azt is el kell fogadnia, hogy gyermeke bizonyos viselkedésére nincs hatása: nem fog nyugodtan ülni vagy mostantól kezdve csendben játszani a szomszéd kisgyerekkel.

Az ADHD nem nőhető ki. De kellő figyelemmel, türelemmel és szeretettel a betegség ellenére a legjobbat hozhatjuk ki gyermekünkből.

Hogyan kommunikáljon a szülő?

  • Ha kérünk valamit a gyerektől, nézzünk a szemébe!
  • Egyszerre csak egy dolgot kérjünk!
  • Instrukcióink legyenek egyértelműek és tömörek!
  • Adjunk azonnali visszajelzést!
  • Alakítsunk ki pontos napirendet!
  • Tűzzünk ki pontosan megfogalmazott célokat!

A gyermeket a mérhető eredmény motiválja: siker esetén ne csak dicsérjünk, hanem legyen nyoma az eredménynek például egy táblán, vagy apróbb jutalmak formájában.

  • Őrizzük meg a humorunkat.
  • Türelem, türelem, türelem!

Forrás: ADHD Magyarország, a hiperaktív gyerekeket nevelő családok alapítványa

Pirula Trend

Partnereink

Férfihírek logo Napidoktor logo Egészsgékalaúz logo Hírszemle logo Teügyed logo Nőifriss