Hirdetés
Olvasás, írás, számolás: gond van?

Olvasás, írás, számolás: gond van?

Akad, akinek problémája van az olvasással, az írással vagy a számolással. Ez nem jelenti azt, hogy ne érhetne el sikereket a tanulásban és az életben, de fontos, hogy idejében felismerjük – és foglalkozzunk vele. A diszlexiáról, a diszgráfiáról és a diszkalkuliáról Csonkáné Polgárdi Veronikával, a Pomázi Nevelési Tanácsadó munkatársával beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A három problémát a szakemberek gyakran egyszerűen csak így emlegetik: a „diszek”. Olyan részképesség-zavarokról van szó, amelyekért valamilyen, a születés előtt, alatt vagy közvetlenül utána szerzett apró károsodás tehető felelőssé. Előfordulása nem függ szociális helyzettől vagy tanítási módszertől: bárkivel megtörténhet.

Az első jelek észlelésekor még nem valódi zavarról, csupán veszélyeztetettségről beszélünk, amely többnyire már óvodáskorban jelentkezhet.

Diszlexia

Mi ez?

A diszlexia az olvasással (és a nyelvvel, a beszéddel) kapcsolatos részképesség-zavar. Lényege, hogy a gyermek a korának megfelelő, átlagos intellektuális képességekhez képest lényegesen alulteljesít az olvasásban.

Tünetek

A leggyakoribb tünet a betűtévesztés. Már a betűk felismerése, megtanulása is problémás lehet. Könnyen felcserélődnek a hasonló látványú betűk (különösen a „tükörképek”, tehát a b és a d, a b és a p), a hasonlóan képzett betűk (például a d és a t), valamint a hasonló hangzású betűk (például a g és a k, az o és az u, az ö és az ő).

Olvasás, írás, számolás: gond van?

Gondot jelenthet a betűk, a szótagok összeolvasása. Jellemző az olvasás lassúsága és a szövegértési probléma. Tipikusan rossz a helyesírás. Az írás gyakran csúnya, sőt, olykor olvashatatlan, vagy hibás is. Az anyanyelvben jelentkező problémái miatt nehézségei vannak az idegen nyelvek elsajátításában is.

Kezelés

A fejlesztés során a nyelvi készségek és a beszédészlelés javításán van a hangsúly. A fejlesztő pedagógus újratanítja a gyermeknek a problémás betűket – azokat, amelyeket korábban összekevert, nem rögtön egymás után, hanem időbeli eltéréssel. A megfelelő artikulációval is foglalkozni kell: milyen a szánk alakja, amikor kimondjuk az egyik vagy a másik hangot?

Ahogyan a könyvben a betűk esetében, a diszlexiás gyerekek a térben is gyakran tévesztik az térbeli, síkbeli irányokat. Ezért nagyon hasznosak a térérzékelést fejlesztő mozgásterápiás gyakorlatok is.

Diszgráfia

Mi ez?

A diszgráfia írászavart jelent. Aki diszlexiás, az sok esetben diszgráfiás is egyben, azonban fordítva ez nem feltétlenül igaz.

Tünetek

Rosszul – görcsösen vagy éppen tónustalanul, gyengén vagy nagyon szabálytalanul – fogja a ceruzát. Határozatlan, remegő, csúnya, olykor olvashatatlan az írása. A betűvezetés gyakran ellenkező irányba halad. A betűk és a kötések formája, nagysága változékony. Keveredhetnek a nyomtatott és az írott betűk. A formai hibákon túl sok lehet gyermek tartalmi hibája is: például kihagyhat bizonyos betűket a szavak leírásakor, egybeírja a szavakat, vagy éppen széttagolva írja le azokat. Elhagyja az ékezeteket. Jellemzően rossz a helyesírása. (A gyenge helyesírás azonban önmagában még nem egyenlő a diszgráfiával!)

Kezelés

A kezek ügyetlensége a finommozgások és az író-rajzoló koordinációs mozgás ügyesítésével fejlesztendő. Az első jelek észlelésekor fontos, hogy a gyerek akár logopédushoz kerüljön, aki segíthet az esetlegesen fennálló beszédhibák korrigálásában, és a nyelvi zavarok korrigálásában. Ugyanis a beszédészlelés, a kiejtés és az szoros összefüggésben áll egymással. A ritmusérzék és a nyelvtani elemzőképesség fejlesztése is fontos.

Diszkalkulia

Mi ez?

Számolászavar, amely nem érinti az általános intelligenciaszintet, az alulteljesítés nem függ az oktatás minőségétől sem.

Tünetek

A gyerek kicsi korában nem érdeklődik a számok iránt, a számolással járó társasjátékokat is kerüli. Problémát okozhat a számok felismerése, nevének megjegyzése, valaminek a megszámlálása. Nem érzi a számnév (öt), a számjegy (5) és a mennyiség (öt alma van a kosárban) összefüggéseit. Gyakran számol ujján. A dobókockát nem tudja ránézésre leolvasni, hanem mindig újra megszámolja a pöttyeit. Nehezen megy a becslés. Nem igazán érti a helyiérték-fogalmat. A műveletek logikáját nem látja át, esetleg nem tudja, hogy az összeadás a kivonás inverze, hogy a szorzás valójában sorozatos összeadás. Nehezen jegyzi meg a részeredményeket. Lassan megy az elvonatkoztatás. Rossz az időérzéke.

Kezelés

A diszkalkuliás tünetek szintén összefügghetnek a nyelvi képességekkel („Négy vagy hét? Olyan hasonlóan hangzanak!”) és a térbeli tájékozódással, a sorrendi szervezéssel is („Melyik szám van a 7 előtt?”; „Honnan, merre kell haladni, ha írásban számolunk?”; „Mi mindent is kell egymás után csinálni, ha a szöveges feladatot szeretnénk megoldani?”). Ezért a részképesség-gyengeségeket is tanácsos fejleszteni. Fontos a sok szemléltetés és a gyakori hangos megfogalmazás. A rendszeres gyakorlás, ismétlés javulást hozhat.

Élet a „diszekkel”

A diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkulia nem betegség és nem is fogyatékosság! Csupán a gondolkodás és az észlelés egy másik formája. Van, hogy az érintettek szavak, számok helyett inkább képekben gondolkodnak, ezért igen fejlett a képzeletük, és könnyedén felismerik a háttérben húzódó jelenségeket. Sok tehetséges művész és tudós kerül ki közülük. August Rodin szobrász is diszlexiás volt. Meglepő, de a híres krimiíró, Agatha Christie pedig diszgráfiával küzdött – állítólag tollba mondta a történeteit.

Mivel ezeket a gyerekeket sok kudarc érheti a tanulás során, az önértékelésük is sérülhet, szorongóvá, esetleg agresszívvé, vagy „az osztály bohócává” válhatnak. Nagyon sokat jelenthet ezért a pszichológus segítsége is, és természetesen elengedhetetlen a feltétel nélküli szülői szeretet és a teljes elfogadás.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend