Hirdetés
Mit jelent a tanulási zavar?

Mit jelent a tanulási zavar?

Minden szülő félve gondol rá, hogy esetleg gyermekének az iskolában problémái lesznek a tanulással, valamilyen tanulási zavart diagnosztizálnak nála. De mi is az a tanulási zavar? Mi áll a háttérben? Hogyan segíthetünk gyermekünknek?

Hirdetés
Hirdetés

Mit nevezünk tanulási zavarnak?

Ezt többen, többféleképpen definiálták már a szakmában. Ezek közül a legfontosabbakat emelném ki.

"Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurolizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkorábbi időszakban alakul ki és a tünetei felnőtt korban is fellelhetők" (Bolla Veronika - előadás)

Mit jelent a tanulási zavar?

A neuropszichológiai elméletek képviselik a tanulási zavar első, széles körben elfogadott elméletét. Ezekben a megközelítésekben a probléma oka az agy kisebb nagyobb károsodása. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és az agysérülést szenvedett betegek tünetei közötti hasonlóságon alapul az elképzelés, hogy a zavarok hátterében minimális organikus sérülés állhat, amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár. A POS (pszichorganikus szindróma) elnevezés hamar elterjedt elsősorban német nyelvterületen, és a magyarországi szakirodalom is átvette.

Mi áll a tanulási zavar hátterében?

Pici idegrendszeri sérülés következtében lelassulnak az érési folyamatok: pl. nem mászik, részképesség zavar léphet fel, aminek tanulási zavar lehet a következménye.

Az agy fejlődése szempontjából létfontosságúak az olyan alapvető mozgásformák, mint a kúszás, mászás. Ha ezt egészséges gyerekek valamilyen oknál fogva nem végezhetik, fejlődésük éppúgy lemarad, mint társaiké, illetve később tanulási zavarral fognak küzdeni (Glenn Doman)

Milyen összefüggés van a mozgás fejlődése és a tanulási zavar között?

Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémákhoz, magatartási zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az agyi idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Az idegrendszer fejlettségéről az elemi mozgások tájékoztatnak (kúszás, mászás, járás, ugrás) (Delacato)

A tanulási zavarok hátterében nagyjából, az esetek 70%-ában megtalálható az idegrendszer részleges éretlensége, sérülés vagy hibás szerveződése. Többnyire, ha sikerül felszámolni az idegrendszer szerveződésébe becsúszott hibákat, a tanulási zavarok tünetei jelentősen csökkenek: javul az olvasás, a helyesírás, szebbé válik a külalak, oldódnak a számolási nehézségek.

Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon, a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer érése és a mozgásfejlődés szoros egységben valósul meg. Az idegrendszer fejlődése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait.

Mit jelent a tanulási zavar?

A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha kimaradnak egyes lépések, vagy nincs elegendő idő, esetleg elegendő tér és lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási zavar formájában.

Mozgásterápia segítségével lehetőséget biztosíthatunk az idegrendszer számára, hogy bepótolja lemaradásait.

A babák normál körülmények között segítség nélkül tanulnak meg átfordulni, kúszni, mászni, nem utánoznak senkit, nincs követendő mozgásmintájuk. Mégis tökéletes a mozgásuk, célirányos és sikeres. Mi vezérli őket? Az egyszerű fizikai törvényszerűség. Ahhoz, hogy egyensúlyban maradjanak, nem emelhetik egyszerre a jobb kezet és lábat, különben eldőlnének. Egymás után felváltva és ellentétesen emelgetik a végtagjaikat. Kizárólag saját tapasztalataik alapján jutnak el a megoldáshoz. Ez az a szerencsés kor, amikor mi, felnőttek nem tudunk buzgó magyarázatainkkal beleszólni gyakorlatozásaikba. A nagy pillanat, az önálló járás semmivel sem fontosabb a mozgás előző szakaszainál, ahol az egyensúly megtalálása és megtartása a kardinális kérdés. Az egyensúlyozással járó egymásra épülő nagymozgások (csúszás, kúszás, mászás, gurulás, járás, futás, ugrás) begyakorlásával az idegrendszer beérése történik meg. (Delacato)

Hogyan segíthetünk?

Nagyon fontosnak tartom, hogy egészen kicsi kortól kövessük nyomon, hogy gyermekünk bejárja-e a helyes mozgásfejlődés menetét. Amennyiben eltérést tapasztalunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez (védőnő, gyermekorvos, mozgásterapeuta).

Ha mindent rendben találunk, akkor nincs más teendőnk, mint a gyermeknek a megfelelő körülményeket megteremteni a szükséges mozgásformák begyakorlásához. Vigyük őket minél többet játszótérre, és engedjük, hogy szabadon kipróbálhassák magukat.

Ajánlott oldal: www.bhrg.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend