Mikortól kezdjen a gyermek idegen nyelvet tanulni?

Mikortól kezdjen a gyermek idegen nyelvet tanulni?

Minden szülő a gyermekének a legjobbat akarja adni. Bújja az internetet, hogy minél több, és jobb foglalkozásra vigye el fél éves gyermekét, nehogy lemaradjon valamiről. Minél előbb kezdjen el nyelvet tanulni, mert így könnyebb lesz később. De vajon tényleg annyira fontos, hogy fél éves korától nyelvet "tanuljon"?

A média minden változata azt sugallja, hogy ha a különböző fejlesztő foglalkozásokra, nyelvórákra  nem visszük el gyermekeinket, nem vagyunk jó szülők, nem biztosítjuk a megfelelő feltételeket későbbi boldogulásukhoz. Természetesen, mint gyakorló szülők, mi is kerestük a lehetőségeket. Egy idő után - olvasva, hogy mi mit kínál - elkezdtem szakmai szemmel nézni a dolgokat, szelektálni, és átgondolni, hogy tényleg szüksége van-e gyermekemnek arra, hogy minden nap más foglalkozásra menjünk?

Tények

A világ nagyot változott az elmúlt húsz évben. Rájöttek, hogy egészséges gyermekeknél is, a korai fejlesztésnek milyen nagy jelentősége van. Felismerték, hogy a gyermekek mely életszakaszban mely területeken a legszenzitívebbek bizonyos tudás, ismeret megszerzésér. Beindultak a fejlesztő játszóházak, a babáknak, kisgyermekeknek szóló nyelvoktatással foglalkozó nyelviskolák.  A vélemények azonban arról, hogy mikor kezdjen el a gyermek idegen nyelvet tanulni, igen eltérőek.

Nyelvtanárok véleménye

Ebben a régen tartó vitában gyakorlatilag két ellentétes "tábor" áll egymással szemben. A nyelvtanárok, és az óvodapedagógusok, tanítók, logopédusok. A nyelvtanárok minél korábbi időpontot javasolnak, fő érvként hozva azokat a kutatási eredményeket, amelyek végül is azt mondják, hogy azok a hangzók tudnak igazán jól beépülni, amelyeket már a kezdetekkor megtanítanak az embernek. E nézet szerint tehát anyanyelvi szinten azok tudnak majd beszélni idegen nyelveket, akik már kicsi korukban tanulgatták az adott nyelv, nyelvek hangzóit.

Óvodapedagógusok, tanítók, logopédusok véleménye

A fent említett szakemberek mind más okból ellenzik a nyelvtanulást. Az óvodapedagógusok többsége azért, mert szerintük az óvoda arra való, hogy a gyermek játszás - annak ellenére, hogy ebben a korban a nyelvoktatás is játékos - közben sajátítsa el azokat a dolgokat, melyek életkorának megfelelőek, és majd az iskolában való megfeleléshez szükségesek. Szerintük az idegen nyelv tanulása nem tartozik ezek közé, hiszen sok gyermek még az anyanyelvén való megnyilvánulással is küzd.

Mikortól kezdjen a gyermek idegen nyelvet tanulni?

A tanító azért ellenzi, mert éppen elég nagy váltás az óvodából az iskolába lépés, melyet nem szükséges még egy tantárggyal nehezíteni, hiszen ekkor tanulnak meg a gyerekek írni, olvasni. Ebben zavarhatja őket egy idegen nyelv. Ezért ők 4-5. osztálytól javasolják a nyelvoktatást.

A logopédusok véleménye szerint pedig, mivel például az angol nyelvben olyan hangzók is vannak, melyek a magyarban nincsenek, ez beszédhibát okozhat, amely a későbbiekben probléma lehet, az írás, olvasás tanulásánál.

Vanak, aki úgy vélik, elég akkor elkezdeni az idegen nyelv tanulását, amikor az anyanyelv már tökéletesen megy.

Idegen nyelv tanulásánál jelentkező problémák kisiskolás korban

Komolyabb problémák jelentkezése esetén az idegennyelv-tanulás nehézségeinek hátterében az olvasás illetve az írás zavara is állhat (diszlexia, diszgráfia). A figyelmeztető jelek az idegen nyelv tanulásakor is ugyanazok, mint az anyanyelv esetén. Az olvasás-írásban fellépő tünetek: betűtévesztések betűkihagyások és betűbetoldások, szótagkihagyások és -betoldások, betűk szavakká való összeolvasásának nehézsége, az olvasás-írás tempójának lassúsága.

Ezeknek a gyerekeknek nehezen megy a szövegértés, nehezen foglalják össze, mit is olvastak, írásban gyakoriak a helyesírási hibák. Külön gondot jelent nekik a magyar nyelvtől eltérő betűkapcsolatok kiolvasása és leírása (pl. a németben az "sch" kiejtése, leírása).

Jellemző a gyenge szókincs: kevés az aktívan használt szó, nehezen tudja elmondani, amit megtanult, nehezen tanul új szavakat: gyakran az előző nap megtanult szavakra másnap egyáltalán nem emlékszik. Mondatalkotásuk szegényes, egyszerű, rövid mondatokat használnak. A szigorú szórendet követő nyelveknél (pl. német) a szórendet nagyon nehezen jegyzik meg, így gyakran eltévesztik. A szókincs és mondatalkotás gyengeségéből következik, hogy gyenge a szövegemlékezetük, ezért neheze tanulnak verseket és sorrendben elmondandó dolgokat (pl. számok, napok, hónapok).

Mikortól kezdjen a gyermek idegen nyelvet tanulni?

Az olvasás-írás zavarral küzdő gyermeket az oktatási intézmény igazgatója mentesítheti az idegen nyelv osztályozása alól. Ennek ajánlását minden egyes esetben egyénileg kell elbírálni. Tekintetbe kell venni a zavar súlyosságát, a tanuló elmaradásának mértékét az anyanyelvi tárgyakban, az intelligencia-szintjét, a motiváltságát és a szülő indokolt képzési igényeit. A felmentés jogosultsága esetén sem kell lemondani az idegen nyelvek tanulásáról, speciális módszerek és eszközök segítségével lehetőség van a nyelvtanulásra.

Végül lássuk egy gyakorlott nyelvtanár  véleményét is:

"Ha elhoztak hozzám egy gyereket, aki még nem tudott beszélni, vagy beszédhibával küzdött, vagy az anyanyelvi szókincse nem volt elég bő, azt inkább eltanácsoltam. Úgy gondolom, előbb tanulja meg az anyanyelvét és utána jöhet a többi. Amikor három év körüli picikkel foglalkoztam, kidolgoztam egy saját módszert, amiben semmi különös nincs.

Az a fontos, hogy egyszerűsített szókinccsel, természetese környezetben tanítottam őket, és kizárólag angolul beszéltem hozzájuk. Heti két délután foglalkoztam a gyerekekkel. Színeket, számokat, formákat gyakoroltunk, kicsit rajzoltunk, kicsit mondókáztunk, az ő ütemükben haladva. Kazettára vettem az órai munkát, melyet a szülőkkel otthon is gyakorolhattak.

Az eredményeik egyszerűen fantasztikusak voltak. Sajnos üzleti érdekek húzódnak az olyan hirdetések mögött, mint a tanulj meg gyorsan, alva, fekve stb., vagy akár a csecsemőkori nyelvtanulás mögött. Azt korinak tartom. Persze más a helyez a kétnyelvű családoknál, ahol a újszülött korától fogva a nap 24 órájában mindkét nyelvvel találkozik a gyerek.

Igaz, hogy ott később kezdődik el a beszéd, hiszen egy dologhoz két szót kell csatolnia, de mindkét nyelvet tökéletesen el fogja sajátítani. A nyelvérzék is nagyon fontos tényező, bár felnőtt korban ezt inkább a rossz beidegződések vagy egyéb személyiségzavarok befolyásolhatják. Felnőttként ez inkább fejben dől el. Aki tanulni szeretne, annak akár 60 évesen sem késő elkezdeni. A nyelvtanulás pedig az egyik legjobb módja annak, hogy frissen és edzésben tartsuk az elménket."

A csecsemőkori nyelvtanítást egyáltalán nem tartom jó ötletnek. Persze más a helyzet a két nyelvű szülőknél, kifejezetten a nyelviskolai oktatást tartom fölöslegesnek. Véleményem szerint egy gyerek akkor kezdjen el tanulni egy második nyelvet, amikor már tud írni és olvasni. Tapasztalatból tudom, hogy az a kicsi, aki az óvodában kezdte az angolt, nem tart majd előrébb annál a társánál, aki a második vagy a harmadik osztályban kezdi az idegen nyelvet. Sajnos, azt kell, hogy mondjam, ez csupán üzleti fogás."

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek