Hirdetés
Mikor menjen a gyerek iskolába?

Mikor menjen a gyerek iskolába?

Az iskolakezdéssel egy új korszak kezdődik a gyerek életében. Megváltozik a napirendje, egy új közösség tagja lesz, új kihívásokkal találkozik. Vajon érett-e már minderre a kicsi? Fejes Enikő pszichológust, óvodapedagógust kérdeztük arról, hogyan lehet jól dönteni.

Hirdetés
Hirdetés

A 6-7 éves kor fontos életszakasz, nem véletlenül húzódik éppen itt az iskolaérettség "vízválasztója". A gyerek testi, pszichés és szociális fejlődése ekkor éri el azt a szintet, amely alapján az iskolában is képes lesz megállni a helyét - és jól is érzi majd ott magát.

Mennyire érett?

Az óvónők pontosan tisztában vannak azzal, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie egy iskolaérett gyereknek. Ennek ellenére olykor nehéz a döntés: menjen-e iskolába a csemeténk, vagy inkább még maradjon egy évet az óvodában? Az is előfordulhat, hogy a szülő véleménye nem egyezik meg az óvónőével az iskolaérettséget illetően. Ilyenkor az óvoda és a szülő számára is nagy segítséget jelenthet a körzeti nevelési tanácsadó (Pedagógiai Szakszolgálat) véleménye, ahol ingyenesen kezdeményezhet iskolaérettségi vizsgálatot az óvoda vagy a szülő. A szakember segít eldönteni, hogy a pszichés és a szociális fejlettség mely szintjén áll a gyermek, hogy a képességei és a feladatokhoz való hozzáállása elég fejlett-e ahhoz, hogy az iskola elvárásainak megfeleljen, és sikeresen induljon el iskolai pályafutása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktatási rendszerbe "iskolaéretlenül2 belépő gyermekek között nagyobb valószínűséggel lép fel tanulási probléma, de magatartási zavarok kialakulásának is nagyobb az esélye. Mindez a gyermek és a környezete számára is nehézséget jelent, és az iskolai eredményeket is befolyásolja! Ezeket a szempontokat is mérlegelni kell az iskolakezdés előtt.

"Érettségi"

Az iskolaérettségi vizsgálaton egy pszichológus kapcsolatot teremt a gyerekkel, és konkrét feladatok alapján a következő készségeket méri fel:

  • Hogyan éli meg a szituációt? Gondot jelent-e számára, hogy kint hagyja az anyukáját? Szorong-e attól, hogy idegen felnőttekkel kell beszélgetnie? Hogyan képes instrukciókat követni, mennyire együttműködő a feladathelyzetben? Szüksége van-e segítségre, bátorításra a feladatok végrehajtásában, vagy önállóan is képes tevékenykedni?
  • Milyen a feladattudata, a feladattartása? Egy ilyen korú gyerek általában képes az aktív figyelemre, és ha feladat teljesítését kérjük tőle ("Válaszd ki, rajzold le, mutasd meg, mondd el, rakd ki!"), akkor azt megteszi, nem lép ki a vizsgahelyzetből, nem szalad el játszani, mivel már a teljesítmény, a teljesítés is fontos lesz a számára.
  • Milyenek az értelmi képességei? Milyen a memóriája, képes-e fejben tartani és elismételni mondatokat, számokat? Képes-e a logikus gondolkodásra, a figyelme összpontosítására? Milyen az ábrázoló kifejezőkészsége, képes-e minta követésére, irányított rajzolásra? Milyen a rajzainak a színvonala, a ceruzafogása, a vonalvezetése? Hogyan meséli el, mit lát egy képen? Beszéde mennyire érthető és tiszta, milyen a szóbeli kifejezőkészsége? Kialakult-e már a számfogalma, képes-e 6-os, 10-es számkörben mennyiségi relációkat észlelni? Mennyire tájékozott? Hogyan boldogul a tér- és időbeli tájékozódásban?
  • Kialakult-e már a jobb- vagy balkezesség? Figyelem: a balkezesség nem probléma, semmi szükség az átszoktatásra, hiszen azt, hogy melyik kezünket használjuk a tárgyak használata közben, az agyunk megfelelő központjainak elhelyezkedése, beidegződése határozza meg. Mindenkinél egyéni jellemző, hogy melyik keze, szeme, füle, lába a domináns.

Kell-e fejleszteni?

Mindezen készségek kialakulását remekül előkészíti az óvoda nagycsoportja, nem véletlenül kell minden iskolaköteles gyereknek végigjárnia, hiszen már itt elkezdődik a feladattudat és a feladatokhoz való pozitív viszony kialakítása. Ha a vizsgálat alapján a szakember mégis a ráadás évet tartja indokoltnak, javaslatot tesz az óvónőknek és az intézmény fejlesztő pedagógusának arra vonatkozóan, hogy a kicsi mely képességeit célszerű fejleszteni.

Mint szakértőnk mondja, személyes véleménye szerint nem jó, ha a szülők azt várják, hogy a gyerekek már az óvodában megtanuljanak írni-olvasni, számolni. Számukra ekkor még a játék az elsődleges fontosságú!

Ebben az életkorban sok gyerekben feltámad a kíváncsiság a betűk-számok világa iránt, de ezt az érdeklődést sokféle módon ki lehet elégíteni. A kreatív szülők számos lehetőséget találhatnak erre a mindennapi életben anélkül, hogy írni-olvasni tanítanák gyermekeiket. Ehhez kérhetik szakemberek segítségét is, de biztos, hogy a hétköznapi tevékenységek (játékpakolás, közös főzés vagy akár bevásárlás) közben is fejleszthetik gyermekük képességeit, amelyek segítik majd a gyorsabb, könnyebb tanulásban.

A feladattudat kialakítása is nagyon fontos az iskola előtt álló kicsiknél. A szakemberek sokszor javasolják a szülőknek, hogy adjanak rendszeres, egyszerűen teljesíthető feladatokat csemetéiknek. A gyerekek így megtanulják az instrukciók végrehajtását, és ebben örömüket is lelik, mert dicséretet, megerősítést kapnak érte, miközben az önállóságuk is növekszik.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend