A hűvös, nyirkos téli hónapok jelentik a felső légúti megbetegedések fő szezonját. Sokan azt hiszik, a hideg idő és az, ha fázunk, egyenes út a megfázáshoz, de ez tévedés. Dr. Rente Judit házi gyermekorvos elmagyarázza, miért.

Az őszi-téli időszakban majdnem mindenki legalább egyszer átesik a meghűlésen. Vajon milyen okok állnak a háttérben?

Betegítő tényezők

Időjárás. Míg nyáron az erős napsütés, az ultraibolya sugárzás hamar elpusztítja a kórokozók többségét, addig a nyirkos időjárás kedvez a vírusok és a baktériumok szaporodásának, és azok ellenállóbbak a hidegben.

Mozgástér. Amikor hideg van, többnyire zárt épületekben töltjük a napunk nagy részét (például a munkahelyen, az óvodában, az iskolában, a bevásárlóközpontban). Ilyen körülmények között könnyebben átadjuk egymásnak a cseppfertőzéssel terjedő kórokozókat. Ezek tüsszentéssel, köhögéssel vagy beszéd közben is a levegőbe kerülhetnek, de érintéssel, például kézfogással vagy tárgyak (telefonkagyló, villanykapcsoló, játékok, kilincs, tömegközlekedési eszközök) közös használatával is terjedhetnek.

Immunrendszer. A védekezőrendszerünk nagyon összetett és igen érzékeny. A kóros hatásokra legyengül. Ilyen hatás az is, ha lehűl a testünk: itt jön a képbe a hideg. De ugyanilyen gyengítő tényező lehet a tartós stressz, a vitaminhiány, egy önsanyargató diéta, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezés, a fáradtság, a kialvatlanság is, amelyek mindegyike serkenti a kártékony szabad gyökök képződését.

Természetesen az immunrendszer legyengülése önmagában nem okoz betegséget, ahhoz valamilyen kórokozóra is szükség van.

Vírusok. A megfázást több száz, genetikailag gyorsan változó náthavírus is okozhatja: nem csoda, ha a szervezetünk képtelen mindegyik ellen védekezni. A leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásáért felelős rhinovírus, az RSV és a picorna vírus.

Tünetek

A nátha tünetei 2-3 nap lappangási idő után fokozatosan alakulnak ki. Orrdugulás, tüsszögés, előbb vízszerű, majd sűrűbb orrfolyás következik be. Enyhe torok- és fejfájás, köhögés, hőemelkedés,  ízületi érzékenység jelentkezhet. A fenti panaszokat kedvetlenség, levertség, olykor kötőhártya-gyulladás, gyermekeknél hasmenés is kísérheti. A tünetek 7-10 napig mutatkoznak, és a betegség többnyire komplikációk nélkül zajlik le. Az esetleges szövődmények közül azonban megemlítendő a középfül és az orrmelléküregek, illetve a légcső és a tüdő bakteriális felülfertőződése.

Hét nap vagy egy hét

,,Gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap” – szoktuk mondani a nátha gyógyulásáról. A fertőzést már nem lehet meg nem történtté tenni, de számos olyan gyógyszer és gyógyhatású készítmény áll rendelkezésre, amelyek enyhítik a tüneteket és fokozzák a vírusürítést. Legtöbbjük vény nélkül kapható.

Alapszabály, hogy első körben csupán tüneti kezelés javasolt. Fontos továbbá a higiénés szabályok betartása a beteg környezetében. A tünetek súlyosbodása esetén, amennyiben az orvos ezt szükségesnek tartja, antibiotikum adására is sor kerülhet.

Láz- és fájdalomcsillapítás. A hőemelkedés miatt nem igazán kell aggódni, de a magas lázat (38,5º C felett) csillapítani kell. 16 év alatti gyermekeknél körültekintően kell gyógyszert választani, hiszen van olyan hatóanyag, amely fokozhatja a Reye-szindróma (központi idegrendszeri érintettségre utaló zavartság, súlyos májkárosodás) kialakulásának veszélyét.

Hurutoldás, köhögéscsillapítás. Egyes hatóanyagok elfolyósítják a légutakban besűrűsödött váladékot, így megkönnyítik annak kiürülését, valamint jó antioxidánsok. Más összetevők kevésbé sűrű váladék termelésére serkentik a nyáktermelő mirigyeket, valamint megkönnyítik a légzést. A lándzsásútifű-alapú készítmények csökkentik a köhögési reflexet elindító irritációt, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásúak. A borostyán és a kakukkfű kivonata köptető és köhögéscsillapító hatással rendelkezik.

Kínzó, főleg éjszakai száraz köhögésekre centrális hatású, nem bódító köhögéscsillapító ajánlható.

Az orrlégzés javítása. Az orrban lévő váladék oldása, eltávolítása, az orrdugulás megszüntetése alapvető jelentőségű, hiszen a bedugult orr rontja a közérzetet, a légzést, és így az agy oxigénellátását. Az orrjárat tisztításához választhatunk többek között tengeri só- vagy fiziológiás sóoldatot, de érösszehúzó, nyákoldó hatású orrspray-t is. Kisgyermekeknél különösen fontos az orrszívó készülék használata. Az orrnyálkahártya lohasztása lokálisan orrcseppel, orrspray-vel történhet.

C-vitamin adása. A C-vitamin antioxidáns aktivitással rendelkezik. Emellett gyorsítja a regenerálódást, fokozza a hidegtűrő képességet. Egy egészséges felnőtt napi igénye 90 mg. Fertőzések idején átmenetileg nagyságrendekkel nagyobb dózis – napi 1000-2000 mg – szedése is ajánlott, akár retard (fokozatosan felszívódó) formában is.

Folyadékpótlás, gyógyteák. Nátha esetén sok folyadék (2-4 liter) fogyasztása javasolt. Erre kiválóan alkalmasak a gyógyteák. A kakukkfű-, a bodza-, a lándzsásútifű- és a hársfatea köhögés ellen is használ. A bodza- és a hársfatea láz esetén is hatásos. A borsmenta és a kamilla segíti a váladék felköhögését. A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) teája támogatja a szervezetet a fertőzés leküzdésében. A csipkebogyóteában magas a C-vitamin-tartalom. A zöld tea antioxidáns hatású.

Gyógyító aromaterápia. Az illóolajok egy része inhalációhoz, zárt helyiségekben történő párologtatókban használható. A teafa nedve a legerősebb, fertőtlenítő hatású illóolaj. Járványos időben megakadályozza a betegség továbbterjedését. A citrom pusztítja a vírusokat, az eukaliptusz pedig fertőtlenít, hűsít, könnyíti a légzést.

Egészséges életmód. Ne feledjük, hogy az egészségmegőrzés három legfontosabb alappillére a változatos táplálkozás, a megfelelő testmozgás és a harmonikus lelkiállapot.