Hirdetés
Különóra helyett irány a játszótér!

Különóra helyett irány a játszótér!

Minden szülőnek a saját gyermeke a legtökéletesebb, szeretné okosnak, szépnek, kiemelkedőnek látni. Szeretne mindent megadni neki, játékokat, különórákat, lehetőségeket. Közben pedig elfeledkezik róla: egy egészséges gyerek fejlődik magától is.

Hirdetés
Hirdetés

Kiből lesz zseni?

Gyerekek milliói vesznek részt minden évben világszerte különböző intelligenciafelméréseken, hogy bekerüljenek azokba a tehetséggondozó programokba, amelyektől a szüleik azt várják, hogy a gyerekük kiemelkedő, sikeres lesz. Csakhogy egyre többen gondolják, hogy az IQ-tesztek eredményeire nem lehet hagyatkozni, mert nem mutatják meg a gyerekek valódi képességeit, mert óvodás-, illetve kisiskolás korban az okos gyerekeket kiszűrni szinte lehetetlen. A pszichológusok (Po Bronson és Ashley Merryman) harmadik-ötödik osztályra azok is „beérhetnek”, akik elsőben még egyáltalán nem emelkednek ki.

A tehetségkutatás és a fejlesztés a magyar szülőktől sem áll távol, sőt a szülők attól tartanak, ha nem jár különórára az ovis gyereke, akkor lemarad a többiektől és sosem lesz sikeres felnőtt. Dr. Szakács Katalin klinikai szakpszichológust, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. kerületi Tagintézményének igazgatóját kérdeztük a kisgyermekkori fejlesztésről.

Különóra helyett irány a játszótér!

„Régi vita ez, véleményem szerint két szélsőséges elmélet között kell megtalálni az arany középutat. Az egyik szerint az intelligencia veleszületett adottság, amivel nincs mit tenni, a másik nézőpont szerint az IQ fejleszthető készség. Sokszor idézik is John Broadus Watson amerikai pszichológust, aki azt mondta: „Adjatok nekem egy tucat egészséges … gyermeket …, s olyan szakembert nevelek belőle, amilyet csak akartok - orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is.”Valahol a kettő között van az igazság: létezik egy velünk született képesség és ezen belül lehet mozogni. Az ingergazdag környezet segíti az idegrendszer fejlődését, ezért is merülhet fel a mostoha körülmények között, például árvaházban nevelkedő gyerekek esetében a hospitalizáció vagyis olyan magatartászavar, amelyet hosszabb intézeti tartózkodás, az érzelmi szükségletek elhanyagolása okoz (pl. közönyösség, tompaság, pótcselekvések, értelmi fejlődés elmaradása stb. Egy szerető, normálisan működő családban növekvő gyermeket azonban elég inger éri ahhoz, hogy adottságaihoz mérten fejlődhessen.”

A sikerhez vezető út

Sok szülő gondolja, hogy azzal biztosíthatja gyermeke jövőjét, ha már gyermekkorban a lehető legtöbbet megtanít neki, ezért pénzt és fáradtságot nem kímélve „fejlesztő” játékokat vásárol, különórákra járatja akár már óvodás korában.

„A kiemelkedő tehetség korán, akár 4-5 éves korban megmutatkozik, gondoljunk csak Mozartra, igaz, az ő édesapja erősen motivált volt fia fejlődésében. Ha egy gyerek 3-4 évesen megtanul írni-olvasni, az biztosan kiemelkedőbb az átlagnál. Aki nem születik kiemelkedő adottságokkal, abból biztosan nem tudunk Yehudi Menuhint nevelni, de azt is tudnunk kell, hogy nem elég pusztán a tehetség ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Sok szerencsére van szüksége, kell a környezet (szülők és iskola) támogatása, kell a megfelelő temperamentum, egy belső motor, amely segíti abban, hogy ráálljon a kívánt útra, és ott tartósan meg is maradjon. Ilyen emberből viszonylag kevés van, habár sok okos gyerek születik. Tapasztalatom szerint a kiemelkedő képességek már egészen kis korban megmutatkozhatnak.

Jelzés értékű lehet, hogy mennyire élénk a baba, mennyire reagál a külső ingerekre, mennyire könnyen tanul, mozog, utánoz. A szülőnek nem kell különleges dolgokat tennie, hogy ezek a készségek tovább fejlődjenek, ez megy a gyereknek magától is. Jó, ha teret biztosítunk neki a játékhoz, vagyis jó, ha van otthon legó, de semmi szükség tanóraszerű foglalkozásokra, főként nem óvodás, kisiskolás korban. Egy ilyen korú gyermek agyveleje tulajdonképpen egy kifejlett agyvelő, míg a tüdőlebenyei csupán ötöd akkorák, mint felnőttkorban lesznek. Ezzel a kisebb tüdőkapacitással kell ellátnia egy felnőttméretű agyat, ehhez pedig rengeteget kellene szaladgálnia a friss levegőn. Úgyhogy ahelyett, hogy különórára kényszerítjük, inkább menjünk ki a játszótérre. Azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy kellenek a gyereknek az olyan időszakok, amikor érik, beépül a megszerzett tudás, vagyis elegendőt kell aludnia, hogy okosodjon.”

Tudja meg, hogy a népi játékok, hogyan segítik a gyermek fejlődését! keresse a Patika Tükör februári számát a gyógyszertárakban.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend