Hirdetés
Koleszterinkérdés gyermekkorban

Koleszterinkérdés gyermekkorban

Általánosan elfogadott tény, hogy a magas szérum-koleszterin szint megnöveli az érelmeszesedés, a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.

Hirdetés
Hirdetés

A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyag, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterin-szintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.

A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik.

A koleszterin a vérben különböző formában szállítódik és bizonyos koleszterin típusok magas szintje pl. emelkedett LDL-koleszterin, vagy alacsony szintje pl. csökkent HDL-koleszterin koncentráció fokozott veszélyt jelent az érelmeszesedés kialakulására. Számos egyéb tényező mellett az étkezés is döntően befolyásolja, hogy melyik koleszterin típusból mennyi termelődik és kering a szervezetben.

Van-e  jelentősége annak, ha gyermekkorban emelkedett a szérum koleszterinszint?

A gyermekkori szérum koleszterin-szint felnőttkori fennmaradásáról az elmúlt 20 évben számos szerző beszámolt. Úgy találták, hogy annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett szérumkoleszterin, annak hatszor nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyezettebb legyen.

Az érelmeszesedés gyermekkorban kezdődik

1986-96. között öt kontinens 18 országának részvételével 1339  5-34 éves, elsősorban baleset következtében elhalt gyermek és fiatal felnőtt vizsgálata történt. megállapították, hogy az érelmeszesedés kezdetének első fázisa az erek falában kialakuló zsíros csíkok (fatty streaks) jelenléte 5 éves korra már mindig kimutatható, függetlenül az országtól, a klímától, a táplálkozástól és az életmódtól. Tehát az érelmeszesedés már gyermekkorban megindul.  15-24 éves kor között a zsíros csíkok gyorsan szaporodnak.

A fibratikus elváltozások száma és kiterjedése a 20-as évek végéig lassan, a  3.iksz után gyorsan emelkedik. A súlyos érelváltozás 30 éves kor alatt ritkán fordul elő, a 4. évtizedtől viszont megszaporodik.

Több ezer balesetben elhalt személy vizsgálata és az életük során fennálló kockázati tényezők értékelése kapcsán megállapítható volt, hogy a kockázati tényezők számának a növekedése megnöveli a tünetmentes koszorúér és aorta érelmeszesedés súlyosságát fiatal korban. Több kockázati tényező együttes jelenléte veszélyesebb, mint egyetlen mégoly specifikus tényezőé, mint pl. a magas szérum koleszterin-szinté. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a táplálkozásfüggő betegségek nem egyetlen faktorhoz kapcsolódnak, a megelőzés akkor lehet igazán eredményes, ha az étrendi változtatás mellett, az egyéb kockázati tényezők kiküszöbölésére is törekszünk, pl. dohányzás mellőzése, fizikai aktivitás fokozása, elhízás megelőzése, stb.

A gyermekek szérum koleszterin szintje a korral változik, tinédzser korra éri el a felnőttekre jellemző értékeket, s e mellett egyéb kockázati tényezők megszaporodása is észlelhető ebben a korban, mint pl: alkoholfogyasztás, dohányzás, fogamzásgátlók használata. Ezért sokan úgy vélik, hogy a 16-18 évesek vizsgálata adhatja a legtöbb információt.

A szegénység kockázat növelő tényező

Több, mint 20 éve kimutatták, hogy azoknak az iskolás gyermekeknek, akik zsírdúsan étkeztek, magasabb volt a szérum koleszterin szintjük (Bogalusa Heart Study). Finn gyermekek vizsgálata kapcsán bizonyították, hogy a szociális, gazdasági különbségekből adódóan a szív és érrendszeri kockázati tényezők már a gyermekkorban gyakoribb az alacsony életszínvonalon élők között.

Az alacsonyabb szociális-gazdasági helyzetű gyermekek (saját vizsgálataink szerint is) veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik zsírral, nagyobb az állati eredetű ún. telített zsírbevitel, a koleszterin bevitel, többen dohányoznak és kevesebben sportolnak, stb.

Az étrend zsír és koleszterin tartalmának csökkentésével kisebb lesz a kockázat

Az Amerikai kardiológiai Társaság már 1957-től az étrend zsír és koleszterin tartalmának csökkentését javasolta valamennyi felnőtt, 1983-tól pedig valamennyi 2 évesnél idősebb gyermek számára.

Az állati eredetű, telített zsírsavak koleszterin szint emelő hatása nagyobb, mint magáé az étrendi koleszteriné.

A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt soha nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják.

A zsiradék fogyasztás egy része

  • az ételkészítéshez használt zsiradékból (olaj, sertészsír, margarin)
  • tejtermékből
  • hús-, tojás-, baromfiból
  • pékárúból
  • édességekből (csokoládé, sütemény, keksz)
  • származik.

A koleszterin bevitel az elfogyasztott állati eredetű termékek mennyiségétől függ és főként a

  • tojássárgájából
  • húsból, baromfiból
  • tejtermékekből

származik.

A zsír és koleszterin bevitel csökkentésével az érelmeszesedés megelőzhető, kialakulása késleltethető, későbbi korra elodázható.

Dr. Barna Mária

tanszékvezető főiskolai tanár

a magyar Táplálkozástudományi

Társaság elnöke

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend