Hirdetés
Köldökzsinórvér-tárolás: érdemes?

Köldökzsinórvér-tárolás: érdemes?

A köldökzsinórvérből nyerhető őssejtekre sokan úgy tekintenek, mint valami csodaszerre, amely minden bajtól megóvja majd a gyermeküket. Dr. Földes Gábor belgyógyász, kardiológus adjunktus, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ őssejt-laboratóriuma vezetőjének segítségével körbejártuk, mit kell tudnunk az őssejttárolásról.

Hirdetés
Hirdetés

Előző cikkünkben részletesen írtunk az őssejtekről és az őssejtkutatásról. Mára nagyszerű eredmények vannak a birtokunkban, ám a köldökzsinórvér-bankok megítélése tudományos körökben korántsem egyértelmű. Szakértőnk segítségével ezúttal igyekeztük összefoglalni a köldökzsinórvér-tárolással kapcsolatos pró és kontra érveket: ám a döntés természetesen mindenkinek a saját felelőssége.

Harminc éve

A köldökzsinórvér dús bizonyos típusú őssejtekben, amelyek alkalmasak egyes hematológiai (vérképzőszervi) betegségek kezelésére. - Felhasználása számos esetben akár a csontvelő-transzplantáció alternatíváját is jelentheti - mondja dr. Földes Gábor, aki jelenleg a londoni Imperial College, National Heart and Lung Institute kutatójaként dolgozik.

Az első köldökzsinórvér-transzplantációt az 1989 -ben végezték Franciaországban. Az újszülött donor által "adományozott" köldökzsinórvér a nagyobb testvéren segített. Miután bebizonyosodott, hogy a kicsi nem örökölte a szóban forgó betegséget, valamint a két testvér szervezete a transzplantációs antigének tekintetében hasonló, megtörtént az átültetés, és a kisfiú meggyógyult.Jelenleg világszerte komoly kutatások folynak a köldökzsinórvér további alkalmazását illetően.

Ma még nem tisztázott, hogy a köldökzsinórvérből nyert őssejtekben a vérképző rendszer pótlásán túl milyen lehetőségek rejlenek a szövetregenerálás más területein.

Bankok

Az 1980-as évek szenzációja nyomán sorra jöttek létre az első köldökzsinórvér-bankok, az úgynevezett rokonbankok. Párizsban alapították az első ilyen intézményt: akkor helyeztek el benne köldökzsinórvért, ha az újszülöttnek olyan betegségben szenvedő testvére volt, amely esetén őssejt-transzplantációval remélhették a végleges gyógyulást. A másik fajta bank ellenben az ismeretlenek iránti szolidaritás jegyében jött létre, először New Yorkban.

Ebben akkor tároltak "betétet", ha a szülő nő lemondott újszülött gyermeke köldökzsinórvéréről (amelyet egyébként kidobtak volna), és felajánlotta azt a köz javára. A vért ekkor bizonyos vizsgálatoknak vetették alá, az adatok pedig egy nemzetközi elektronikus hálózatba kerültek, amelyben nyilvántartották az önkéntes donorokat.

A harmadik típusú intézményben a jövőre gondolva helyezik el az újszülött őssejtjeit: a szülők azon az elven fagyasztatják le és tároltatják gyermekük őssejtjeit, hogy ezzel amolyan "egészségbetétet" hozzanak létre számára.- Az elmúlt tíz évben világszerte több mint száz nonprofit és magánkézben lévő, üzleti alapon működő köldökzsinórvér-bank alakult - mondja a kutató. - Magyarországon az előbbiből egy, az utóbbiból három található. Ezekben az intézményekben az őssejteket egy esetleges későbbi autológ (saját) vagy allogén (nem saját) felhasználásra tárolják.

Hazánkban ugyanakkor eddig csak 2-3 allogén transzplantáció történt, autológ köldökzsinórvér-beültetésre pedig még nem volt példa.Az őssejttárolás e módja gyakran állt és áll ma is viták kereszttüzében: az érvek mindkét oldalon súlyosak.

Szakértőnk szerint a hatalmas várakozás és igény ellenére a köldökzsinórvér eredetű sejtek alkalmazása még mindig igen korai fázisban van, így a pontos alkalmazási területük sem tisztázott. A szolgáltatóknak mindenesetre egyértelmű és ellenőrizhető klinikai bizonyítékokkal kell szolgálniuk az őssejtek alkalmazhatóságával és hasznával kapcsolatban. Ha ez nem teljesül, az félrevezető lehet a szülők számára.

Hogyan veszik le?


A köldökzsinórvér levétele gyors és fájdalommentes eljárás. Miután megszületett, a kisbabát átadják az édesanyának, illetve a gyermekorvosnak. A köldökzsinór lekötése és elvágása után a szülész vagy a szaknővér leengedi az elzárt köldökzsinórt a föld felé, hogy a placentából a vér a köldökzsinór ereibe áramoljon.

A vér a köldökzsinórból egy speciális zacskóba folyik, amelyben alvadásgátló keveredik hozzá. A méhlepény megszületése után a szülész annak ereit is megszúrja, hogy onnan is hozzájusson a köldökvér maradékához. Az így kinyert vér 24 órán keresztül, 4 °C-on tárolható a szülészeten. Ezalatt az adatok regiszterbe kerülnek.

Megvizsgálják, nem történt-e bakteriális fertőzés, mekkora a levett vér mennyisége, illetve mennyi vérképzősejt található benne. Ezek alapján azt is kiszámolják, mekkora testsúlyig lehet felhasználni a transzplantátumot. Ezután a vért speciális eljárással, konzerválással mélyhűtik, majd csaknem -200 °C-on, speciális edényekben, folyékony nitrogénben tárolják. A legutóbbi kutatások alapján az őssejtek akár évtizedekig is tárolhatók - bevetésre készen.

Miért igen?

  • A köldökzsinórvér levétele egyszerű, fájdalommentes, és nincs hatással a szülés folyamatára. Nem jár veszéllyel sem a mama, sem a baba számára.

  • Köztudott, hogy ha csontvelő-átültetés válik szükségessé, nem könnyű donort találni. Ilyenkor elsősorban a családtagok között, majd a nemzetközi csontvelő- és köldökzsinórvér-regiszterekben keresnek megfelelő alanyt. Ha találnak is alkalmas donort, a csontvelőhöz való hozzájutás akár hónapokba is kerülhet, míg a saját köldökzsinórvér-betét 1-2 hét alatt felvehető.

  • Annak a veszélye, hogy a fogadó test elutasítja az idegen sejtek befogadását, nyilvánvalóan kisebb saját őssejtek transzplantációja esetén. Az újszülött köldökzsinórvéréből származó őssejtek a jövőben nem csupán rajta, de akár testvérein is segíthetnek. Ennek az esélye 25 százalék. Sőt, az egyre jobb őssejtellátás miatt ma fokozatosan nő a transzplantálható betegek száma.

  • A szülőnek jogában áll eldöntenie, mi mindent tesz meg a gyermekéért. A köldökzsinórvér-betét létrehozásával különleges lehetőséget tesz gyermeke kezébe.

Miért nem?

  • A csontvelő megbetegedésének esélye viszonylag csekély, mindössze 1:2700.

  • Még ha be is következik a betegség, 200-ból csupán egy esetben merül fel az őssejt-transzplantáció szükségessége.

  • Nem biztos, hogy betegség esetén veszélytelen alkalmazni a saját köldökzsinórvérből vett őssejteket, hiszen a leukémia sok esetben genetikaliag is kódolt. Mindezek alapján csak a szerzett - mérgezés, sugárzás vagy vírus hatására bekövetkező - csontvelő-elégtelenség esetén transzplantálható a saját köldökzsinórvér aggályok nélkül.

  • Sokan nem tudják, hogy a csontvelőben és a keringő vérben életünk végéig találhatók őssejtek. Ha egy egészséges ember öt napon keresztül úgynevezett granulocyta kolónia-stimuláló faktort (GCSF) kap, akkor egy transzplantációra bőven elegendő mennyiségű őssejt kerül a keringő vérbe. Ennek kinyerése semmilyen szövődménnyel nem jár, ma már rutineljárás. Feleslegesnek tűnhet drága pénzen sejtbankban tároltatnunk az őssejtjeinket, amikor azok a saját szervezetünkben is megtalálhatók.

  • A születéskor vett köldökzsinórvér mennyisége nagyon változó lehet: függ az újszülött súlyától. Általában csak egy gyermek vagy egy kisebb testsúlyú felnőtt kezelésére alkalmas a levett mennyiség. Úgy tűnik, sokkal több őssejt nyerhető csontvelővétel vagy a perifériás keringésből való kigyűjtés által.

  • A köldökzsinórvér-tárolás pártolói gyakran érvelnek azzal, hogy egyes számítások szerint autóbalesetben 3-4-szer annyian halnak meg, mint olyan betegségekben, amelyekben segíthetne az őssejt-transzplantáció. Ennek ellenére az autózás biztonságára sokszor annyit költünk, mint a köldökzsinórvér levételére. Ám amíg a légzsák hatékonyságát számos vizsgálat igazolja, addig a privát köldökzsinórvér-alkalmazás lényegében csak egy ígéret egy későbbi, esetleges "baleset" elkerülésére.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend