Hirdetés
Iskolahelyzet napról-napra

Iskolahelyzet napról-napra

Már több mint egy hete elkezdődött a tanítás. Mindenki abban reménykedett, hogy a kezdeti napok káosza után, erre a hétre már tisztázódnak a viszonyok, tudni fogunk mindent. De sajnos nem így történt. Azt gondoltam – az eddigi évek tapasztalata alapján – ha az első héten még vannak is kérdéses pontok a tanítással, napközivel, különórákkal kapcsolatban, az legkésőbb erre a hétre rendeződik. Ezzel szemben senki sem tud semmit. Pár pontban összefoglalva most jöjjenek a törvény által előírt változások és a valóság.

Hirdetés
Hirdetés

Minden diákot illetve szülőt érintő változások:

-    A tankönyvek árát már előre július közepéig be kellett fizetni. Így tökéletesen lehetett tudni, hogy melyik iskolába, melyik tankönyvből mennyit kell szállítani. Eddig mindig iskola előtt egy héttel megkaptuk a könyveket. Bár a média szerint ez idén is megtörtént az iskolák 98 %-ban, azt tapasztalom, hogy a mi iskolánk, és az ország bármely részén lévő ismerősöm iskolája a maradék 2 %-ba tartozik. A könyveket szeptember 1-jén szombaton szállították ki az iskolába, riadóláncon rendelték be a felelős pedagógusokat, hogy a gyermeke a könyveket – persze csak ami megérkezett – hétfőn megkapják.

-    A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak- Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

-    Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség. Egy formanyomtatványt kell kitölteni, amibe bele kell írni, hogy melyik nap, milyen foglalkozáson vesz részt a gyermek. Amennyiben nem él a lehetőséggel (nem tud, vagy nem akar élni vele), bent marad az iskolában. A megnövekedett létszám következtében egy szülő se gondoljon arra, hogy itt minőségi munkát tudnak a gyermekek végezni. Ha a gyermek el is készíti a házi feladatát, az egyáltalán nem biztos, hogy jó is.

-    Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és működési szabályzata és tisztségviselői megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselőjük a nevelőtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein.

-    Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak. Ennek gyakorlati kivitelezését ma én még nem látom.

-    Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával. Erről sem beszélt még senki, hogy a gyakorlatban, mit tegyen a szülő, hogy ezt elkerülje. Mivel ez vonatkozik a 8. osztályos gyermekekre is, akik 14-15 évesek, egyedül járnak edzésre, egyéb külön foglalkozásokra, egy köteg irattal kell majd járniuk, amivel igazolni tudják, hogy mikor milyen foglalkozásra mennek? Mennyire kell ezt pontosan dokumentálni? órára lebontva? Hiába kérdezzük az illetékeseket, a választ saját maguk sem tudják.

-    A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják. Jelenléti ívet kell vezetniük a megtartott órákról, illetve, hogy a fennmaradó időben mit csináltak (felkészülés az órára, dolgozatjavítás, füzetjavítás stb.) Igen nagy erőfeszítésébe került iskolánk vezetőségének, hogy a meglévő pedagógusok közül senkit se kelljen ezért elküldeni, de a megoldás sajnos nem mindig túl szerencsés.

Iskolahelyzet napról-napra

-    Ennek van egy másik következménye is, amely visszakapcsolódik a napközihez. Az eddigi rendszer alapján a tanító és a napközis is külön állás volt. A tanítónak most plusz órákat kell vállalnia más osztályokban. A napközisnek délelőtti órákat is kell tartania sok esetben idegen osztályokban. Az átszervezések következtében a legtöbb volt napközisnek lejár a munkaideje 16 órakor, így a gyermek aznap már egy harmadik pedagógus, vagy pedagógiai asszisztens felügyelete alá fog tartozni.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintő változások:

-    A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett. A legnépszerűbb iskolák így is 32-es osztálylétszámmal indultak, ez nem újdonság.

-    Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára növekszik. Az óraszám növekedést a kötelező heti 5 testnevelés és a kötelező erkölcs/hittan okozza. Emellett van olyan iskola, amely emelt szintű, így a szülő belegyezésével plusz órákra lehet számítani. Szervezési nehézségek miatt így nem egy első osztályban hetente több alkalommal is 6 óra van egy nap. Minden pedagógus tudja, hogy nem véletlenül volt elsőben az óraszám napi 4-ben maximálva.

-    Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége.

-    Mint már említettem az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is). A tárgyi feltételeket azonban nem biztosítják hozzá. Így, tornaterem hiányában, főleg ha esős idő van, a gyerekek testnevelés órája abból áll, hogy néma csendben – mert a többi osztályban folyó órát nem lehet zavarni – le/fel lépcsőznek az épületben. Persze, mondhatjuk, hogy az állóképességüket növeljük ezzel, de mennyire tesz ez jót nekik és mennyire balesetveszélyes 32 gyerekkel?

És szintén említettem már, hogy az első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítik fel a tanárokat. Az iskola ezen felül kötelezővé tehet olyan tárgyakat, mint a hagyományos családmodellt népszerűsítő, a nemi sztereotípiákat erősíteni célzott családi életre nevelés vagy a jelenismeret című tárgy. A probléma csak ott van ismételten, hogy hogyan szervezi meg az iskola? Addig világos, hogy felmérik, ki mit választ. Utána viszont hely hiányában nem tudják három felé osztani az osztályt! Ezt egy kicsit átgondolatlannak tartom, helyette lehetett volna egy egységes erkölcstan, melyre valóban szükség van, és hittant fakultatív tanulhatna mindenki, mint eddig.

- Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára. Az elgondolás szép. De csak olyan ember találhatta ki, aki nem tudja, hogy a mai gyerekek milyen típusú könyvekből tanulnak. Általában ezek munkafüzettel egybekötött könyvek, ami azt jelenti, hogy nincs mód többszöri felhasználásra. Egyedül az olvasókönyvet lehetne könyvtárba adni, de abból sem mindegyiket, ott is vannak aláhúzandó, összekötős feladatok.

Sok változást vezettek be, de nem biztos, hogy ezzel jót tettek. Voltak dolgok, amin valóban változtatni kellett, illetve mint azt már korábban is írtam, vannak olyan változások, melyek a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekeket védik. Azonban a többségnek nem válik hasznára. Több kárt okoztak, mint amennyi hasznot reméltek. Ha ragaszkodunk is a törvény által előírtak bevezetéséhez, ahhoz előbb a feltételeket kellett volna megteremteni, és csak fokozatosan bevezetni. Talán kisebb felfordulással és felháborodással

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend