Így készítsük fel a gyerkőcöt az iskolakezdésre

Így készítsük fel a gyerkőcöt az iskolakezdésre

Az iskolára való felkészülés valójában az iskolába lépést megelőző évben kezdődik meg. Ugyanis az iskolai pedagógiai munka nem kizárólag a tantermekben megszerezhető ismeretanyagból és tanári útmutatásból épül fel, hanem bizony a családi nevelés és iránymutatás is nagymértékben hozzájárul a gyermek fejlődéséhez. A felkészülést nagyjából három színtérre oszthatjuk: az óvodai nevelésre, az iskolában szervezett felkészítő / előkészítő foglalkozásra és a már említett családi nevelésre. Igyekezzünk gyermekünket felkészíteni az iskolai életbe való beilleszkedésre, valamint az iskolás évek nehézségeinek leküzdésére.

Az iskolai tanulásra előkészítés törvényes, szakmailag megbízható és legszélesebb körben alkalmazott szervezeti formája az óvodai nevelés utolsó szakasza, amikor tudatosan tervezett képességfejlesztéssel teszik alkalmassá a gyermeket arra, hogy helytálljon az új helyzetben. A fejlesztés kiterjed az együttműködés, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, a mozgáskoordináció, a tartós figyelem, a befogadás, a feladatértés, valamint a mentális képességek széles területére. Nem célja az előrehozott tanítás, például a számfogalom kiterjesztése, az olvasás és írás alapjainak megtanítása. Ugyanakkor elsődleges feladata, hogy a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességeket mozgásba hozza és intenzíven fejlessze.

Azok a gyermekek, akik 3 vagy 4 éves óvodai nevelésben részesülnek, folyamatosan készülnek fel az iskolára, tehát joggal várható, hogy az iskolába lépés nem okoz törést fejlődésükben. Igen kedvezőnek tekinthető tehát, hogy kérdőíves vizsgálatunk adatai magas (90 százalék feletti) óvodai részvételt mutatnak.

Ez a magas arány természetesen annak is köszönhető, hogy a közoktatási törvény határozott intézkedése kimondja: "a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni."

Az előkészítés iskolai formája kevéssé terjedt el

Főleg az alapítványi vagy más közösségi fenntartású intézmények szerveznek iskolai előkészítő foglalkozásokat azzal a céllal, hogy jobban megismerjék a hozzájuk kerülő gyermekeket, illetve azért, hogy a leendő tanítványok kiválogatásához információkkal szolgáljon az ott tanúsított aktivitás és magatartás. A foglalkozások anyaga változó, egy-egy speciális feladatra korlátozódik.  A tanköteles korú gyermekek kevesebb mint 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Vizsgálódásunk során nem találtunk olyan esetet, amikor a kisgyermek nem vett részt iskola előtti nevelésben.

Így készítsük fel a gyerkőcöt az iskolakezdésre

A családban általában fél évvel a beiskolázás előtt esik többször szó arról, hogy miként felel majd meg a kisgyermek a szülők által felállított elvárásoknak, mit kell majd másként tennie, ha iskolás lesz, milyen szabályok irányítják a továbbiakban az életét. A túlzott félelem az iskolai teljesítmények kudarcától sokszor arra ösztönzi a szülőket, hogy előre megtanítsák gyermeküket olvasni, számolni, néha írni is. Bármilyen jó szándékú igyekezetről van is szó, ez a lépés nem mindig hozza meg a várt sikert, ugyanis az ismeretek gyarapítása nincs mindig szinkronban a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésével. Márpedig az igazi muníciót az iskolai sikerességhez éppen ez utóbbiak optimális fejlettsége adja.

Az óvoda iskolára előkészítő pedagógiai tevékenysége

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja figyelembe veszi ugyan az óvoda iskolára előkészítő szerepét, a nevelés alapvető feladatait azonban - nagyon helyesen - elsősorban a kisgyermek testi és lelki szükségleteiből vezeti le. Ez egyértelművé teszi, hogy az óvodai nevelés nem értelmezhető az iskolára előkészítő feladatokra leszűkítve, sokszínű tevékenységrendszerével ugyanis ennél távolabbra mutatóan lényegesen többre hivatott a személyiségfejlődés folyamatainak támogatásában.

Az Országos Közoktatási Intézet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és az Oktatáskutató Intézet közreműködésével 2001-ben kutatás indult annak vizsgálatára, hogy ez az alapprogramban megfogalmazott fejlesztési koncepció mennyire érvényesül az óvodák gyakorlatában. A kutatás során a vizsgált intézmények 79 százalékában azt tapasztalták, hogy az óvodában oldott, családias hangulatban folyik a nevelés. A pedagógiai munkát szabályozó helyi nevelési programokban megerősödött a gyermekközpontúság, és legitimálódott a kilencvenes években jelentős mértékben differenciálódó óvodai nevelés. A szavakban megfogalmazott elvek és a kinyilvánított szándék teljes körű helyes gyakorlati megvalósítása azonban majd még egy hosszabb átalakulási folyamat eredménye lesz.

A kutatás az óvodai nevelés két igen figyelemreméltó, a későbbi iskolai sikerességet befolyásoló problémájára is ráirányította a figyelmet. Az egyik a fejlesztés igazodásának elégtelensége a kisgyermekek eltérő sajátosságaihoz. Ez részint a nevelési programok szintjén az elvárások életkorhoz kötésében, valamint a nevelési feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer kidolgozatlanságában érhető tetten, részint a foglalkozásokon az egyforma feladatadásokban és a gyermekek tevékenységeinek egységes szabályokhoz igazításában mutatkozik meg.

Így készítsük fel a gyerkőcöt az iskolakezdésre

A másik probléma az óvónők gondolkodásában fellelhető - az iskolát megelőző nevelés feladatrendszerével kapcsolatos - sajátos ellentmondás: miközben a gyermekcsoportokkal foglalkozó óvónők hittel állnak ki az óvoda nevelésközpontúsága mellett, a sokféle külső nyomás hatására (ilyenek a szülői igények, iskolai elvárások vagy a gyereklétszám megtartása intézményük fennmaradása érdekében) mégis hajlanak bizonyos iskolásítási törekvésekre pedagógiai gyakorlatukban. Az óvodavezetők ugyan egyértelműen visszautasítják e jelenség létezését, a gyerekcsoportokkal dolgozó óvónők közel fele azonban elismeri, hogy felbukkan nevelési gyakorlatában az iskolára előkészítés ezen hibás felfogása. Sokan érzékelnek konkrét elvárásokban megfogalmazódó teljesítménykényszert felkészítő munkájukkal kapcsolatban mind a fogadó iskola, mind pedig a szülői ház részéről.

Ahhoz, hogy az óvoda és az iskola közötti átmenet körül kialakult óvodai problémák jó irányban oldódjanak meg, válaszra váró kérdés, miként értelmezhető és valósítható meg úgy a gyakorlatban az iskolára felkészítés feladata, hogy közben semmiképpen ne veszítse el az óvoda deklarált nevelésközpontúságát.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek