Hirdetés
Ha bennakad a lélegzet

Ha bennakad a lélegzet

Légszomj, sípoló légzés, köhögés, mellkasi fájdalom – az asztma körülbelül 300 ezer ember életét nehezíti hazánkban. A kezelés létfontosságú, hiszen a tünetek súlyosbodhatnak, és a tüdő állapota tovább romolhat.

Hirdetés
Hirdetés

 

 

Az asztma tüneteit sok ok generálhatja, allergének, fizikai terhelés, légúti fertőzés, olykor bizonyos vegyi anyagok is kiválthatják. A betegség legtöbbször fiatal korban jelentkezik, és az esetek több mint fele allergiás eredetű. A felnőtt korban kialakult asztmának a legtöbbször nincs allergiára visszavezethető oka. A gyermekkorú asztmás betegek mintegy fele 5 éves kora előtt tapasztalja először a tüneteket. Az asztmás hajlam genetikai okokra vezethető vissza, de a betegség kialakulásában és súlyosságában már nagy szerepe van a külső körülményeknek, elsősorban az allergiát okozó anyagoknak. Komoly kockázatot jelent a dohányfüstös környezet, a poros, szmogos levegő stb.

Ha bennakad a lélegzet

 

Mi is az asztma?

A betegség a tüdőbe vezető főbb légutakat, főként a hörgőket érinti, ezek krónikus gyulladása okozza a tüneteket. Három fő tünetegyüttese jellemzi (ez az úgynevezett Virchow-féle triász): a hörgők nyálkahártyájának ödémája (duzzanata), a nyálkahártya által termelt nyák sűrűbbé válása és pangása, ezáltal nyákdugó képződése a hörgőkben, valamint a hörgők simaizmainak görcse. Leegyszerűsítve: a hörgőkben felszaporodik a simaizomzat, fokozódik a nyáktermelés, a légutak beszűkülnek. Ez okozhat kisfokú nehézlégzést, de életet veszélyeztető légzési elégtelenséget is.

 

Az asztmás roham tünetei

- nehézlégzés

- időszakos vagy folyamatos köhögés

- légszomj

- sípoló légzés kilégzéskor

- mellkasi szorítás, szúró fájdalom

- a nehézlégzés miatti alvászavar

 

Allergia és asztma

Az asztma és az allergia kapcsán sokszor kerülünk fogalomzavarba, hiszen a két tünetegyüttesnek van köze egymáshoz. Érdemes tudni, hogy nem minden asztmás allergiás, és nem minden allergiás asztmás. Az asztmás betegek körülbelül 50 százaléka allergiás is, szervezetében az allergénekre adott reakció váltja ki a légúti problémákat, az asztmát. Lehet, hogy egy allergiával küzdő betegnél csak az orrnyálkahártya érintett, ám az is előfordulhat, hogy a mélyebb légutakban is kialakul a gyulladás, és asztmás tünetek jelentkeznek.

 

Korszerű gyógyszerek a tünetmentességért

Az asztma a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség, a tünetek, a rohamok súlyossága és gyakorisága a megfelelő gyógyszerezéssel csökkenhető. Az asztmás gyermekek többségénél is elérhető a kontrollált állapot a megfelelő terápia beállításával. Serdülőkorban a legtöbb asztmás betegnél látványos javulás következik be, többségüknél a teljes tünetmentességnek is örülhetnek. A tapasztalatok szerint sokan ekkor követik el azt a hibát, hogy gyógyultnak tekintik gyermeküket, és feleslegesnek tartják a további gyógyszeres kezelést, és orvosi kontroll nélkül elhagyják a felírt készítményeket. Lehetséges, hogy a gyógyszer elhagyható vagy adagja csökkenhető, de ezt az orvossal együttműködve kell megtenni, hogy a kezelés hirtelen elhagyásának ne legyenek negatív következményei. A beállított gyógyszereket az orvos által előírt ütemben szabad elhagyni, így a tünetek nem jelentkeznek súlyosabb formában. Az asztma kezelésére többféle gyógyszert javasolnak, az egyik csoport a fenntartó kezelést célozza, ezeket rendszeresen, naponta kell alkalmazni. A rohamoldó gyógyszerek (hörgőtágítók) gyorsan, de rövid ideig hatnak, ezek szüntetik meg a rohamok okozta kellemetlenségeket. Amennyiben az asztmát allergia okozza, az allergénekkel szembeni érzékenységre is kap gyógyszert a beteg.

 

Elhagyható kezelés?

A betegség tehát nem szüntethető meg, de a tünetmentesség egyes esetekben elérhető, ezt a megfelelő terápiával fenn lehet tartani, vagyis a betegséget a tünetmentesség szintjén lehet kontrollálni. A jól kontrollált asztmás beteg korlátozásoktól mentes életet élhet, intenzíven sportolhat. Alapvető fontosságú, hogy akinél már megállapították az asztmát, annál mindig legyen rohamoldó, akármilyen régóta nem jelentkeztek asztmás rohamok. Ez, ha úgy tetszik, élethosszig tartó készültséget jelent - de egy mindig zsebben lévő inhalátor nem feltétlenül a betegségre kell, hogy emlékeztessen, hanem arra, hogy korszerű gyógyszerek és eszközök védik az asztmás betegeket, és teszik lehetővé többségük számára az egészséges emberekre jellemző életminőséget és életvitelt.

 

Sport és asztma

Gyakori betegség a terhelés indukálta bronchokonstrukció (EIB), amely esetén a légutakban gyulladás és duzzanat jelentkezik sportolás alatt vagy azután. A légutak erőteljes terhelésre fellépő átmeneti szűkülete miatt a légzés akadályozottá válik, a beteg emiatt kénytelen megszakítani az addig végzett mozgást, megáll, levegő után kapkod, gyakran köhögési rohammal. Gyermekkorban a testnevelés óra alatti rossz futási teljesítmény, illetve sportolás kerülésének hátterében is gyakran ez áll. A kezelés mindig egyéntől függ, illetve attól is, hogy az EIB mellé társul-e asztma, légúti allergia vagy a betegség önmagában jelentkezik. Az asztma vagy az EIB megléte azonban nem jelenti azt, hogy a beteg nem sportolhat, sőt, a rendszeres testmozgás javasolt, hiszen a tüdő állapotát karbantartja. Asztmásoknak a javasolt edzésformák a kevésbé megterhelő sportágak: a séta, a túrázás vagy az úszás.

 

A teljes cikket a Patika Tükör szeptemberi számában olvashatják. Kerssék a patikákban!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend