Hirdetés
Fullasztó tények az asztmáról

Fullasztó tények az asztmáról

Az asztma nem egyszerű köhögés! A beteg a roham alatt úgy érzi, nem kap levegőt, valójában a kilégzése akadályozott. Bár nem gyógyítható betegség, a megfelelő kezeléssel hosszú tünetmentes időszakok érhetők el. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt a arról is kérdeztük, hogyan hat a megfázás, az allergia az asztmás betegekre.

Hirdetés
Hirdetés

Az asztma definíciója szerint egy olyan állapot, amikor a hörgő-nyálkahártya gyulladása miatt annak duzzanata alakul ki, a hörgők görcsösen összehúzódnak, a légutak beszűkülnek – mondta el Dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza. - A kilégzés akadályozott, ezért fullad a beteg, légzése sípolóvá válik - nem jut elegendő friss, oxigéndús levegőhöz. Rendkívül súlyos esetben cianózis (bőr vagy nyálkahártya kék elszíneződése) alakul ki, ritkán fulladás következhet be. Az asztmás beteg nyálkahártyája megduzzad, sűrű nyákot termel, amely légáramlási akadályt alakít ki. Közben a hörgők simaizomzata görcsösen összehúzódik, emiatt is szűkület alakul ki, ezért nehezített lesz a kilégzés.

Az asztma tünetei

  • sípoló kilégzés
  • nehézlégzés, zihálás
  • fulladás
  • görcsös köhögés
  • mellkasi szorító érzés

Gyerek is, felnőtt is

Asztma ritkán alakul ki kétéves kor alatt – árulta el a tüdőgyógyász. – Náluk általában vírusfertőzések állnak a hörgőszűkület hátterében. Ötéves korban a súlyosabb esetek már megmutatkozhatnak, de az első tünetek jelentkezhetnek akár tinédzserkorban is.

Fullasztó tények az asztmáról

Nem ritka eset, hogy harminc éves korban fordul a beteg először a tüdőgyógyászhoz, mert a tünetei éppen akkor erősödnek fel. Az asztma hullámzó betegség, sajnos bármikor berobbanhat, fokozódhat. Magyarországon a lakosság kb. 5-7 százalékát érinti az asztma.

Allergia és asztma

Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az asztmát – folytatta dr. Hidvégi Edit. – Családi halmozódást mutat, kialakulásában biztosan szerepet játszanak az öröklött, genetikai tényezők. Amit tudunk, hogy az asztmás betegek érzékenyen reagálnak bizonyos provokáló tényezőkre (triggerek), ez lehet egy vírusfertőzés, meghűlés, de akár a sport, a fizikai aktivitás is. Kiválthatja hideg levegő, bizonyos gyógyszerek, kemikáliák, a dohányfüst. Különösen fontos kiemelni az allergének szerepét, a fák, füvek, gyomok pollenjei, a poratka ürüléke, az állati szőr, a penészgomba mind-mind okozhat problémát.

Megfázás és asztma

Az asztmás beteg különösen érzékenyen reagál a légúti megbetegedést okozó vírusokra, baktériumokra, ilyenkor az allergiás hörgőgyulladáshoz felső légúti panaszok is társulnak. A köhögés mellett jelentkeznek a tipikus tünetek (láz, orrfolyás, torokfájás, fejfájás), ezek arra utalnak, hogy fertőzésről van szó. A megfázás súlyosbíthatja az asztmatikus tüneteket, ezekben az időszakokban kicsit több asztmás gyógyszerre lehet szükség – ezt minden esetben a kezelőorvos feladata meghatározni.

Lakáson belül az ellenség?

Az asztma-gyanús beteg vizsgálatát mindig kikérdezéssel kezdjük, a tüdőgyógyász szakorvos már abból sok mindenre tud következtetni, hogy mikor jelentkeznek a beteg tünetei – fejtette ki Hidvégi doktornő. - Ha mindig otthon kapja el az asztmás roham, valószínűleg a lakáson belül található allergén okozza a problémát, például a por vagy a penész, esetleg a házi kedvenc. A bőrpróba igazolja, hogy mi válthatja ki az allergiás tüneteket. Légzésfunkciós vizsgálatot is végzünk, melynek során egy készülékbe kell belefújni. Ez megméri, hogy mennyi levegőt tud befogadni a páciens tüdeje, mennyit és milyen sebességgel tudja kifújni. Ha ezek az értékek gyógyszer hatására jelentősen javulnak, akkor asztmáról van szó, ha nem, akkor COPD-ről (krónikus obstruktív tüdőbetegség), amit a dohányzás okoz. Az egyéb betegségek kizárása érdekében általában mellkasröntgen is készül.

Nem gyógyítható, de kezelhető

A kezeléssel a hörgők görcsös összehúzódását és a gyulladást próbáljuk csökkenteni – mondta el dr. Hidvégi Edit. – A legtöbb esetben közvetlenül a tüdőbe lélegezhető, spray vagy por alakú gyógyszereket használunk. Ezek a tüdőben helyileg hatnak, nem kerülnek be a szervezetbe, így a lehető legkevesebb mellékhatást okozzák. Szinte azonnal, 3-5 percen belül megszüntetik a sípoló légzést, hatásuk 12-24 órán keresztül tart. Ezekben az inhalációs készülékekben a hörgőtágítók mellett (pl. béta-adrenerg receptor agonisták) általában szteroid is található, csakis orvosi rendelvényre válthatók ki. Amikor csak havi 1-2-szer jelentkezik asztmás tünet, a gyógyszeres kezelés lehet eseti, ha azonban komolyabb a probléma, rendszeresen jelentkezik nehézlégzés, akkor megelőző kezelést javasolunk, hogy a tünetek ne fokozódjanak.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend