Hirdetés
Ezt teszi a testeddel a vizsgadrukk

Ezt teszi a testeddel a vizsgadrukk

Hamuszürke, sápadt arc, kiszáradt száj, szapora szívverés: nem nehéz e "kórképet" azonosítani. Talán nincs is olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élte volna át a vizsgadrukk kínzó érzését. Mindannyian másként reagálunk a vizsga okozta stresszhelyzetre.

Hirdetés
Hirdetés

Vannak, akik az izgalomtól jobban teljesítenek, növekszik koncentrációs, asszociációs képességük, és van, akikre a feszültség éppen ellenkezőleg hat: drasztikus teljesítménycsökkenéshez vezet.

A vizsgát megelőző szorongásra, lámpalázra nehéz magyarázatot adni, de talán C. F. Bond amerikai pszichológus úgynevezett énmegjelenítés elmélete közelebb vihet e lelki jelenség megértéséhez.

Ezt teszi a testeddel a vizsgadrukk

Az elmélet szerint "mások jelenléte megnöveli az egyén arra irányuló vágyát, hogy önmagáról minél előnyösebb képet jelenítsen meg. Könnyebb feladatoknál ez nagyobb koncentrációhoz és erőfeszítéshez, így megnövekedett teljesítményhez vezet. A nehéz feladatoknál azonban ez a vágy felnagyítja a feladat keltette frusztrációt, és zavart, visszahúzódást vagy túl nagy mérvű szorongást eredményez, melyek mindegyike gyengébb teljesítményhez vezet." (Atkinson: Pszichológia 1999 Osiris)

Mi történik a szervezetben?

A vizsga előtti lámpaláz valódi igénybevételt jelent a szervezet számára. A folyamatosan fennálló izgalomhoz a szervezet is megpróbál alkalmazkodni. Stressz hatására nő a test anyagcseréje, nő a szívritmus, a vérnyomás, az izmok feszültté válnak, az emésztés lassul. Ezeknek az élettani változásoknak jelentős részét a hipotalamusz, az agy stresszközpontja irányítja, mely a szimpatikus idegrendszert és az adnerokortiális rendszert mozgósítja. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin- és noradrenalinhormonokat bocsát a véráramba. Az adrenalin hatással van szívritmusra és a vérnyomásra, fenntartva az izgalmi állapotot.

A hosszú ideig tartósan fennálló stressz káros hatással van az egészségre, többek között gyengíti az immunrendszer ellenálló-képességét, szív- és érrendszeri betegségekhez, gyomorfekélyhez vezethet.

A rövid ideig tartó stressz azonban jótékony lehet, erősíti a szervezet későbbi stresszhelyzetekre adott válaszreakcióit. A szimpatikus idegrendszer pozitív reakciói akkor jelennek meg és fejtik ki hatásukat, ha valódi a szándékunk arra, hogy megbirkózzunk az adott problémával, szorongást kiváltó helyzettel. Ebben az esetben a szervezet adrenalin- és a noradrenalinszintjének növekedése a teljesítmény növekedésével párosul.

Segíts magadon

Vizsgaidőszakban életmódunkkal is sokat ronthatunk koncentráló- és teljesítőképességünkön. Az egész napos, gyakran éjszakába nyúló tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a mozgáshiány, a nagy mennyiségű koffein nagymértékben hozzájárulhat a stressz állandósulásához, a tartósan feszült lelkiállapothoz. A koffein izgatólag hat a központi idegrendszerre, átmenetileg serkenti az agy működését, értágító hatású, csökkenti a fáradságérzést, nagyobb mennyiségben azonban fokozhatja a nyugtalanságot.

Feszültségoldó, nyugtató hatású lehet, ha tanulás közben másfél óránként legalább egyszer rövid pihenőt tartunk, átmozgatjuk izmainkat, melyek a hosszas üléstől, görnyedéstől feszültté válnak.

A vizsgadrukk miatt sokszor nincs étvágyunk, az emésztőrendszeri problémák megelőzése érdekében ezért érdemes a nassolás mellett megtartani a napi háromszori étkezést még akkor is, ha ilyenkor jóval kevesebb ételt kíván a szervezetünk.

Bár a csokoládé antioxidáns- és lecitintartalmánál foga serkenti az agyműködést, nem helyettesíti a friss gyümölcsöket, zöldségeket.

A vizsgadrukk leküzdésére nincs kész recept, annyi azonban bizonyos: a pozitív szemléletmód már fél siker lehet.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend