Hirdetés
A bujkáló baktérium, ami az agyhártyagyulladást okozza

A bujkáló baktérium, ami az agyhártyagyulladást okozza

„Fertőző agyhártyagyulladásban halt meg egy szentgotthárdi óvodás”. Ez a hír borzolta a kedélyeket országszerte októberben. A hat éves Hanna tragikus hirtelenséggel, 24 óra alatt halt meg a meningococcus B baktérium által okozott betegségben. Egy olyan kórban, amely megelőzhető lenne. Ehhez azonban időben meg kell hozni néhány fontos döntést.

Hirdetés
Hirdetés

„A gennyes meningitiszt, vagyis az agyhártyagyulladást a meningococcus baktérium okozza, aminek az a tulajdonsága, hogy nagyon sok emberben jelen van, de nagyon kevés megbetegedést okoz.” – mondja dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője. A meningococcus baktériumnak több típusa van. Magyarországon a B és a C szerocsoport fordul elő leggyakrabban. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint 2013-ban összesen 54 esetben fordult elő meningococcus okozta megbetegedés. A laboratóriumilag igazolt estek 73,3%-áért a meningococcus B baktérium volt felelős1. A C típus az estek 20%-ban fordult elő, ez a típus időnként területi halmozódást mutat. Akár elszigetelt esetről, akár területi halmozódásról van szó, egy ilyen súlyos megbetegedés esetén a hatóságoknak azonnal reagálniuk kell. Szentgotthárdon ugyan csak egyetlen megbetegedés történt, de a protokoll a beteg környezetének azonnali kezelését írja elő. „A kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve gyorsan reagált az eseményre, mindenki megkapta a kellő antibiotikumot, ehhez a kellő tájékoztatást, és mindenki be is szedte az antibiotikumot.” – teszi hozzá dr. Ócsai Lajos.

Mit kell tudnunk a baktériumról?

„Az antibiotikum kúra azt a célt szolgálja, hogyha valakinek ott van a torkában a baktérium, akkor azt nem tudja továbbadni.” Ezt már Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója mondja, aki infektológusként közel 30 éve foglalkozik fertőző betegségekkel és az ellenük kifejlesztett védőoltásokkal.

A bujkáló baktérium, ami az agyhártyagyulladást okozza

„Ez egy ritka fertőzés. Nem minden esetben, és nem minden fertőzött egyénnél vált ki valóban betegséget. Lehet tünetmentesen is hordozni. A meningococcusok úgynevezett tokos baktériumok, a térszerkezetük alapján különböztetjük meg, és az ABC különböző betűivel jelöljük őket. Európában, így Magyarországon is a B és a C törzs előfordulása a leggyakoribb.” Mivel a fertőzést egy hordozó egyén nagyon könnyen át tudja adni egy vele szoros közelségben lévő másik embernek, így a megbetegedés egy időzített bomba.

A megoldás: védőoltás

A meningococcus fertőzéseknek összesen öt fajtája ellen lehet ma már vakcinával védekezni.A Magyarországon előforduló C törzs ellen már régóta van elérhető vakcina, a B ellen pedig egy éve került gyógyszertári forgalomba egy receptköteles védőoltás. „A megbetegedettek zöme egy éves kor alatti. Ebben a korcsoportban hathónapos kor alatt van a legtöbb meningococcus fertőzés. Ezért már két hónapos csecsemők esetében javasolt a védőoltás beadása.” – mondja Dr. Kulcsár Andrea, infektológus, védőoltási szaktanácsadó. „Minél hamarabb, minél gyorsabban, minél erősebb védelmet kell kialakítani. És ez igaz sajnos a többi, súlyos megbetegedést okozó baktériumra is, mint például a pneumococcus baktériumra...” – teszi hozzá a doktornő

Kötelező és kötelezően ajánlott oltások

A gyermekorvosok segítségével programozható, hogy a csecsemőkorban kapható kötelező védőoltások mellett mikor érdemes beadatni a kicsiknek az ajánlott oltásokat. A meningococcus fertőzés C csoportjánál kettő, a B szerotípusnál három oltás ajánlott, majd a C-típus ellen 3-5 évente egy-egy emlékeztető oltás. „A B típus elleni oltás még nagyon új, vele kapcsolatban még nincs sok tapasztalatunk, de reményeink szerint a normál oltási rend szerint ennél is tartós védettség várható.” – mondja Dr. Mészner Zsófia, infektológus. „A védőoltásokkal megszerezhető védettség mindenkiben olyan erős, amilyenre Ő képes, hiszen itt aktív immunizációról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a kórokozó immunválaszért felelős részecskéjét juttatjuk a szervezetbe a védőoltással és a szervezet maga fog ellene védettséget kialakítani.” – teszi hozzá a szakember.

Nemcsak csecsemőknek

A másik veszélyeztetett korosztály a serdülőkorban lévő gyerekek és a fiatal felnőttek, akik a középiskolákban, egyetemeken legalább olyan komoly veszélynek vannak kitéve, mint a csecsemők és az óvodás korosztály. „A baktérium mikrobiológiai tulajdonsága, hogy ezen életkorúak torokváladékában gyakrabban megtalálható. Átadhatják, amikor csókolóznak, amikor egymáshoz közel beszélgetnek, amikor poharat cserélnek, vagy egy pohárból isznak, amikor egész nap egymás mellett ülnek és ráköhintenek a másikra.” – hívja fel a figyelmet a veszélyekre dr. Kulcsár Andrea, infektológus. Ezért ennek a korosztálynak is kiemelten ajánlott a megelőző védelem az oltás formájában. Fontos lenne felhívni a fiatalok figyelmét arra is, hogy a zárt közösségek – iskola, kollégiumok, diszkó, szórakozóhelyek – kedvező feltételei a járványos terjedésnek. A dohányosok kockázata is nagyobb, mivel a dohányzás károsítja a nyálkahártyákat, így a kórokozó könnyebben lép be a szervezetbe.

Hatás, ellenhatás, mellékhatás, ráhatás

„Sosem a védőoltások vélt mellékhatásaitól kell félteni a gyerekeinket, vagy magunkat, hanem magától a betegségtől.” – véli dr. Mészner Zsófia. Pedig a szülők sokszor azért nem adatják be gyermekeiknek az oltásokat, mert attól félnek, hogy azok komoly mellékhatásokat váltanak ki. Pedig egy ilyen súlyos betegség esetében, mint a gennyes agyhártyagyulladás, a szövődmények és a következmények sokkal nagyobbak, mint az oltási reakciók, amelyeket át kell élnie a gyermeknek. „Mi az oltási reakció? Az oltás napján láz. Az oltás másnapján láz. Az oltás helyén fájdalom, duzzanat. Ilyenkor mit csinál egy baba?Sír. Többet alszik, vagy éppen kevesebbet alszik. Nyugtalan, vagy éppen túl nyugodt. Ezt tudom ajánlani ahelyett, hogy valaki egy halálos megbetegedést kapjon.” –javasolja dr Kulcsár Andrea főorvosnő.

Súlyos betegség, komoly következményekkel

Akármennyire gyors, profi és komplex betegellátásban részesül a páciens, a meningococcus fertőzések közel húsz százaléka halállal végződik. „Aki egy agyhártyagyulladást átvészel, az sose lesz maradandóan egészséges, ami az agyfunkciókat illeti. Biztos, hogy lesz egy kis koordinációs zavara, de nagyon sok esetben végtag deformitás alakul ki, vagy végtagcsonkolás szükségeltetik, hallászavar, látászavar marad vissza, tehát egy nagyon súlyos maradványtünetekkel járó megbetegedés ez.” – összegzi Dr. Ócsai Lajos a következményeket.

Beszéljünk róla!

A meningococcus fertőzés a lakosság körében kevésbé ismert, elvétve akadnak, akik tisztában vannak a betegség alattomos terjedésével, gyors lefolyásával és súlyos szövődményeivel. A prevencióval foglalkozó orvosok, a túlélők és a betegségben elhunytakat gyászoló hozzátartozók egyetértenek abban, hogy társadalmi összefogásra van szükség a széles körű tájékoztatás érdekében. Minden érintettnek – elsősorban a kisgyermekes szülőknek és a fiatal felnőtteknek – tudomást kell szereznie a meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás létezéséről, lehetséges következményeiről és a megelőzés lehetőségéről. A felvilágosításnak ki kell terjednie a fertőzés terjedésének módjára, a betegség tüneteire és a korai felismerés fontosságára. Fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a gyors diagnózis a beteg életét mentheti meg, a késlekedés pedig tragikus következménnyel járhat. Időben történő orvosi beavatkozással a betegnek jó esélye van a teljes gyógyulásra. Azonban minden tízedik eset, a szakszerű ellátás ellenére is halálos kimenetelű. Éppen ezért van különösen nagy jelentősége a megelőzésnek, amelynek egyetlen lehetséges eszköze a védőoltás.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend