Hirdetés
"Elfelejtett" betegségek

"Elfelejtett" betegségek

Mára már generációk nőttek fel úgy, hogy nincsenek személyes tapasztalataik olyan betegségekről, mint a szamárköhögés, a rubeola vagy a diftéria. Ez annak a hazai védőoltási rendszernek köszönhető, mely a gyakorlatban is kiállta a próbát: az oltással megelőzhető fertőző betegségek száma drasztikusan csökkent.

Hirdetés
Hirdetés

Két évvel ezelőtt sikerült például először elérni, hogy Magyarországon nem fordult elő hazai eredetű kanyarómegbetegedés, akkor, amikor Európa több országában - Olaszország, Németország - jelentős, halálos esetekkel járó kanyarójárványok zajlottak le.

Mi a kanyaró?

A kanyaró (morbili) vírus okozta fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel terjed. A lappangási idő tíz nap. Ezután lépnek fel a kezdetei tünetek: láz, köhögés, hurut, kötőhártya-gyulladás. Néhány napon belül a fül mögött, majd az egész testen kiütések jelennek meg. Súlyos betegség, terjedése igen gyors. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. Ennek következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.

Magyarországon 1951-60 között évente átlagosan több mint 40 ezer megbetegedés fordult elő és 150 beteg halt meg. A korszerű védőoltási rend bevezetését követően - az 1990-es években már csak szórványosan, igen alacsony számban fordultak elő megbetegedések, halálozás nem fordult elő.

Magyarországon tíz fertőző betegség ellen kapnak térítésmentes oltást a gyerekek: tuberkolózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitisz B.

Mikor nem adható?

Gyerekek esetében igen kevés az a betegség, illetve állapot, melyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Ezek a következők lehetnek:

  • lázas betegség,

  • immunológiai károsodás (például daganatos betegségek),

  • korábban már előfordult súlyos oltási szövődmény,

  • neurológiai rendellenességek,

  • a vakcina bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység.

Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van arra, hogy ezeket később - például egy lázas betegség elmúltával - pótolják.

Mit jelentenek a rövidítések, azaz milyen betegség ellen védenek az oltások?

BCG: tuberkolózis ellen

Hib: krupp és agyhártyagyulladás ellen

DPT: diftéria, szamárköhögés, tetanusz ellen

IPV: gyermekbénulás ellen, injekciós formában

OPV: gyermekbénulás ellen, szájon át adható formában

MMR: kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen

Hepatitisz B: fertőző májgyulladás ellen

Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelező védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell.

Mi a rózsahimlő?

A rubeola cseppfertőzéssel terjedő, vírusos megbetegedés. 2-3 hetes lappangási idő után a betegség a gyermekeknél enyhe formában zajlik le: láz, apró kiütések, tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat kísérheti. A terhesség első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az úgynevezett veleszületett rubeola. Ilyenkor az újszülötteknél szem-, szív-, és csontfejlődési rendellenesség mutatható ki. Azon várandós nők esetében legnagyobb a magzat kockázata, akik korábban nem kaptak oltást, illetve gyerekkorukban nem estek át a betegségen.

Hazánkban az 1971-1980 között regisztrált több mint 40 ezer átlagos évi megbetegedési szám napjainkra 50 alá csökkent. (Magyarországon 1989 óta oltanak rubeola ellen.)

Az Egészségügyi Világszervezet célkitűzése az, hogy a veleszületett rózsahimlőt felszámolják a védőoltások széleskörű alkalmazásával.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend