Hirdetés
Bárányhimlő: jobb elkerülni!

Bárányhimlő: jobb elkerülni!

A kisgyermekeket, a többgyermekes családokat és a betegségen át nem esett felnőtteket, különösen a várandós anyukákat fokozottan veszélyezteti a bárányhimlő-hullám.

Hirdetés
Hirdetés

A közösségbe kerülő gyermekek mellett, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre, várandós nőkre is veszélyes az idén már idáig 17.000 jelentett megbetegedést okozó bárányhimlő - hívja fel az érintettek figyelmét a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. A Róbert Károly Magánkórházban gyermekgyógyász és szülész-nőgyógyász szakértők bevonásával megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: a bárányhimlő-fertőzés magzatkárosító kockázata a terhesség első húsz hetében a legmagasabb – a betegség, bár ritkán, de ekkor akár fejlődési rendellenségeket is okozhat. A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nemcsak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, harmadik gyermekek betegsége gyakran súlyosabb, illetve a felnőttek szövődményei gyakrabban jelentkeznek.  Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) első negyedéves statisztikái alapján idén ismét magas esetszámot regisztráltak.

Az OEK adatai szerint idén sem csillapodik az előző évben rekordszámú, 40.853 megbetegedést okozó bárányhimlő-hullám. 2016. április 12-ig az OEK-nél 16.999 bárányhimlős esetet regisztráltak, ami nemcsak megközelíti a tavalyi kiugró adatot, de 40%-kal meghaladja a 2014-es esetszámot és 10%-kal az ötéves referenciaértéket. Ez azt vetíti előre, hogy idén is – kicsik és nagyok – több tízezren esnek majd ágynak bárányhimlővel.

A báránybőrbe bújt farkas

Közismert tény, hogy a lázzal, hólyagos kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka többnyire még óvodás korában átesik. Ennek oka, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.

Bárányhimlő: jobb elkerülni!

A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb.
A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. A betegség legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ez pedig még az enyhe lefolyású betegségnél is gyakran életre szóló hegeket hagyhat.

„A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat. Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”

Az iciripiciri mind megette

A gyermekgyógyász szakember szerint a bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, ahol általában járványszerűen söpör végig a betegség. Ráadásul a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése.

„Ezekben a családokban kulcsfontosságú a védőoltással történő megelőzés, hiszen az akár hetekig elhúzódó betegségsorozat nemcsak egészségügyileg és lelkileg, hanem a kieső munkavégzés miatt anyagilag is jelentős terheket jelent.” – tette hozzá dr. Póta György.

A HGYE elnöke szerint egyébként egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltani a gyermekeket: optimális időzítés,  ha a kisgyermekek 15-18 hónapos korban kapják meg az élő, gyengített vírust tartalmazó 2 adagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.

Nem gyerekjáték!

A varicella vírus azonban nemcsak a gyermekeket fertőzheti meg: akik gyermekkorban nem estek át a kellemetlen betegségen, felnőttkorban is ugyanolyan fogékonyak lehetnek rá. Az érintettek aránya becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 5-10%-át is kiteheti, tehát potenciálisan 0.5-1 millió serdülő és felnőtt embert veszélyeztethet a betegség.

A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb. Az USA-ban például az oltási program bevezetése előtt a jelentett megbetegedések mindössze 5%-ában, míg a halálos kimenetelű bárányhimlő fertőzések már 35%-ában voltak a felnőttek érintettek.

A felnőtteknek ugyancsak számolniuk kell a varicella vírus okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja, „felébredése” okoz. Az övsömör általában a fertőzés után hosszú évekkel, évtizedekkel alakul ki, jellemzően idős korban, legyengült immunrendszerű embereknél.

Rossz a babának, rossz a mamának

A bármilyen okból bekövetkező immunhiányos állapot – bármilyen életkorban – bárányhimlő szempontból önmagában is kockázati tényező. Ennek egyik különleges esete a várandósság időszaka.
“A terhesség idején elkapott bárányhimlő fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent – fogalmazott Dr. Tsehai Nega, a Róbert Károly Magánkórház szülész-nőgyógyász főorvosa.
Hozzátette: a várandós édesanya különösen veszélyeztetett, amennyiben az egyik családtag megbetegszik, legyen az akár a nagyobb testvér, vagy az apuka.

„Ezért a gyerekvállalást tervező családok figyelmét mindig felhívjuk, hogy a védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára” – magyarázta a főorvos.
Ez annál is inkább fontos, mert a terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása már nem ajánlott, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

Ha a családtervezés előtt álló nő nem tudja biztosan, hogy gyermekkorában átesett-e a betegségen, ez egyszerű szerológiai vizsgálattal kideríthető, és ha szükséges, érdemes megkapnia a védőoltást.
A statisztikák szerint ezer terhességre körülbelül 3 bárányhimlős megbetegedés jut.
Tsehai Nega elmondta: a legkritikusabb időszak a terhesség első húsz hete, amikor a magzat szervei kifejlődnek. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata ilyenkor jelentős lehet: komplex  az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség is kialakulhat.

Bárányhimlő: jobb elkerülni!

Ha a várandós anya bárányhimlős beteggel kerül kapcsolatba, vagy éppen önmagán észleli a fertőzöttség tüneteit, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ilyen esetekben a szakorvos dönt az alkalmazandó kezelésről. A 20. hét után elkapott és átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata ugyanakkor már csekély.
“Azok a gyermekek, akik ebben az időszakban, méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ám ezeknek a gyermekeknek csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki. A megfigyelések szerint ezek lefolyása általában enyhe, antivirális kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós lesz” – emelte ki Dr. Tsehai Nega.

Nem ilyen rózsás az anyuka helyzete, hiszen az azonos korú terhes és nem terhes nőket összehasonlítva, az adatok azt mutatják, hogy az állapotos nők jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve bárányhimlős fertőzés esetén. Jelentősen nagyobb például a tüdőt érintő szövődmények aránya és a várandós nőknél a máj- és idegrendszeri károsodás esélye is magasabb.

A születendő gyermekre a szülés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot akkor, ha a kismama a szülés előtti öt napban vagy két nappal azután betegszik meg bárányhimlőben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna.
Ezeknek az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, amely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.

“Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős és tud-e szoptatni. Ha védett és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen, ha nem, akkor szükség lehet antivirális kezelésre. Utóbbi esetben az édesanya is elkaphatja a bárányhimlőt, annak minden kockázatával” – foglalta össze dr. Póta György.

Megelőzés itt és ott

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában a bárányhimlő elleni védőoltás is szerepel.
Az EU-ban több állam is úgy döntött, hogy a varicella vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiója is.

Az Egyesült Államokban igen elterjedt betegségnek számított a védőoltás 1996-os bevezetése előtt. Az 1990-es évek elején közel 4 millió ember fertőződött meg évente, akik közül 10.000-13.000 szorult kórházi kezelésre, és 100-150 személy bele is halt a betegségbe, többnyire erősen legyengült immunrendszerű betegek. A védőoltás bevezetése egy csapásra megváltoztatta a statisztikákat: kezdetben egy, majd – az oltott populációban változatlanul jelentkező kisebb járványok miatt – a jelenleg is ajánlott, 2 adagos oltási rendet vezettek be.

Az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon. A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztályban gyorsan 80%-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság aránya, ami a bárányhimlő miatti kórházi kezelések több mint 90%-os csökkenését eredményezte.

Bár Magyarországon is évek óta szó van arról, hogy a bárányhimlő vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.

A megyei jogú városok közül elsőként tavaly októberben Hódmezővásárhely közgyűlése döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé tette a bárányhimlő elleni vakcinát a településen élő 18 év alatti gyermekek és fiatalok számára. Ebben az évben esőként Egerben indul hasonló program: az önkormányzat tavalyi döntése nyomán ebben a hónapban kezdődik a 2014. augusztus 1. után született egri gyermekek oltása.

További információk:
www.baranyhimlo.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend