Hirdetés
Az új köznevelési törvény

Az új köznevelési törvény

Az Országgyűlés 2011. decemberében elfogadta az előzetesen sokat itatott új köznevelési törvényt. Milyen új elemeket tartalmaz az új törvény, és ezek hogyan érintik a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat?

Hirdetés
Hirdetés

Általánosságban

A több, mint 100 oldalas dokumentum és mellékletei szabályozzák többek között az oktatási intézmények feladatát, a pedagógusok, gyermekek, szülők jogait és kötelezettségeit, az osztálylétszámokat, maximális óraszámokat, alkalmazható pedagógusokat, utal a pedagógus életpályára. Ha egy laikus ember olvassa, sokszor azt sem tudja, mi lesz a változás, illetve miben fog az új törvény különbözni a régitől. Én csak néhány eltérést emelnék ki.

Intézmény fenntartása

Az oktatási intézmények fenntartása az önkormányzatoktól átkerül az államhoz. Ennek van pozitív és negatív vonatkozása is. Állami fenntartás esetén az igazgatót, a pedagógusokat az állam nevezi ki, ők határozzák meg - a törvény alapján -, hogy 1-1 intézménynek hány státusza lehet. Mindenképpen pozitív azokon a településeken, ahol az önkormányzatnak problémát jelentett a fenntartás. A törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy ahol igény van rá - és a feltételeknek megfelelnek - továbbra is az önkormányzatnál maradjanak.

3 éves kortól kötelező óvoda

Az új köznevelési törvény alapján hároméves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Ez pozitív változás azokon a településeken, ahol igen nagy a szegénység (LHH települések), és a gyermeknek az az érdeke, hogy minél korábban óvodába kerüljön, ott fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt, illetve napi háromszori étkezésben részesüljön. Azonban tudnunk kell, hogy nem minden gyermek érett már 3 éves korban az óvodára, illetve vannak olyan családok, ahol igény van rá, hogy a gyermek továbbra is otthon maradjon. Másik probléma az elhelyezés. Budapesten jelenleg is nagyon nagy a túljelentkezés, és ha a korhatárt leviszik 3 évre, a jelenlegi kétszeres, háromszoros túljelentkezés többszörösére növekedhet.

Egész napos iskola

A tervek szerint az iskolai oktatás reggel 8-16 óra között lesz kötelező. Mivel a napi óraszám szabályozott, főleg alsó tagozatban nem teszi ki a 8 órát, ezért azt elnyújtják, illetve átszervezik. Ez ismét jó lehet a gyerekeknek az LHH területeken, azonban egy normál családban igény van rá, hogy a szülő tanítás után hazavigye a gyermeket, és együtt tanuljanak.

Az új köznevelési törvényEzzel mint, ha elvennék egy kicsit a szülők jogos igényét, hogy gyermekükkel együtt legyenek. A mai rendszerben sem gond, ha a szülő délután is dolgozik, hiszen van napközi, ahol a gyermek késő délutánig felügyelet alatt van, megírják a leckét, és minden iskolában van ügyelet. Pedagógus oldalról nézve, ez nem 8 órás munkaidőt, hanem 12 órás munkaidőt jelent. Hiszen az órákra fel kell készülni, a dolgozatokat ki kell javítani, nem beszélve azokról az adminisztratív feladatokról, amikről a laikusok nem is tudnak.

Integráció

Számomra egy kicsit erőltetett az a fajta integráció, amit szeretnének bevezetni. Az integráció jó és szükséges dolog, de tudni kell, hogy csak megfelelő körülmények között lehet sikeres. Integrálni nem minden olyan gyermeket lehet, akik eddig SNI-s (SNI: sajátos nevelési igény) iskolába jártak, tehát szükséges az integrálhatóság, megfelelő osztálylétszám, pedagógus mellett dolgozó állandó szakember. Itt az utazó gyógypedagógus stb. nem megoldás.

Szünetek

A jelenlegi szüneteket is szabályozni szeretnék. Elsősorban a nyári szünetet kívánják 1 hónapra lecsökkenteni (jelenleg 2,5 hónap), azzal indokolva, hogy a szülőknek problémát jelent a gyermek elhelyezése. Tudnunk kell, hogy jelenleg sincsenek szabadon engedve a gyermekek 2,5 hónapra. Általában az intézmények 1 hónapos szünetet tartanak, és kerületeken/területeken belül megoldják, hogy a fennmaradó időben legyen ügyeletes intézmény, ahova a gyermek mehet. Mint pedagógus, tapasztalatból tudom, hogy május közepétől igen nehéz a gyerekekkel tanulni,, ami nem csak a meleg időre fogható, hanem valóban elfáradnak a gyermekek és szükségük van a hosszabb nyári szünetre. De igaz ez a pedagógusokra is. Nekik július elején kezdődik a szabadság és iskolától függően kb. 6 hét. Nekik is szükségük van a kikapcsolódásra, másfajta tevékenységre ahhoz, hogy szeptembertől újult erővel tudják folytatni a munkát.

Itt csak néhány példát emeltem ki a sok közül. Remélhetőleg a törvény bevezetése után korrigálni fogják azokat a részeket, amelyek a gyakorlatba nem, vagy nehezen átültethetőek.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend