Hirdetés
A kancsalság formái

A kancsalság formái

A kancsalságnak többféle típusa ismert, melyet más-más tényezők váltanak ki. Tompalátás kialakulhat a kancsalság okaként és következményeként is. A kancsalságnak ez a formája gyermekkorban alakul ki, és kezelésére 5-6 éves korig van lehetőség. A kísérő kancsalság alkotja a gyermekkorban előforduló kancsalságok zömét, kialakulása a 2-4 éves kor közötti időszakra tehető. A kancsalság és a tompalátóság gyógyítható, ha idejében felismerik és kezelik.

Hirdetés
Hirdetés

A strabizmus kancsalságot jelent. Kancsalságról akkor beszélünk, ha a szem nézővonalai nyugalmi helyzetben, távolra tekintéskor nem párhuzamosak. Azt a szemet szoktuk kancsalnak nevezni, amelynek nézővonala nem a rögzített tárgyra irányul.

Amblyopiának a tompalátást nevezzük. Ez gyermekkorban, s csak akkor alakul ki, ha a két szemben keletkezett képek között jelentős differencia van, ezért az agy nem tudja azokat "összeolvasztani", együtt érzékelni. A zavaró képekről az agy egy idő után nem vesz tudomást, a zavaró képeket "küldő" szemet mintegy "letakarja". A szem látásélessége ezután rohamosan csökken. Ez egyaránt lehet a kancsalság oka és következménye. 5-6 éves koron túl az amblyopia megszüntetésére alig van reális lehetőség.

A kancsalság és tompalátóság gyógyítható, ha idejekorán felismerik és céltudatosan, folyamatosan kezelik. Segíteni csak 5-6 éves kor előtt, maximálisan szoros orvos-szülő kapcsolat mellett, folyamatos kezeléssel lehet.

Már Hyppokratesz is megfigyelte, hogy a kancsalság, vagy az arra való hajlam örökölhető. Az öröklésmenet tényezői azonban napjainkban sem ismertek. Tisztázatlan a kancsalság keletkezésének biztos oka, a klinikai képet számos külső körülmény képes megváltoztatni.

A kancsalság formái

Kísérő kancsalság

Ide tartozik a gyermekkorban előforduló kancsalságok zöme. 2-4 éves kor között kezdődik. Okai sokfélék lehetnek.

Félszemes kancsalság esetén - amikor mindig az egyik és mindig ugyanaz a szem kancsal - a gyermekeknek csak a másik, a nem kancsal szemén alakul ki kifogástalan látás. A fixáló szem képe az éleslátás helyére esik, míg a kancsalító szemen ugyanez a kép más, az előbbivel nem identikus pontra kerül. Ennek folytán kettős látás áll elő, ami a tájékozódásban zűrzavart okoz.

A gyermek nyűgös, sírós, botladozik, elesik. (Kettős látásról ritkán beszél!) Kezdetben fél szemével hunyorog, kompenzáló fejtartást vesz fel - fejét ferdén, elfordítva tartja, esetleg állát emeli -, végül úgy próbál magán segíteni, hogy a kancsalító szem képét elnyomja. A tartós képelnyomás a kancsal szem látásélességét hátrányosan befolyásolja (kialakul az amblyopia), és egy idő múlva arra is képtelenné válik, hogy a jó szem eltakarása után a fixálni kívánt tárgyra tekintsen. Váltakozó kancsalság esetén mindkét szem jól fixál, de nem egyidejűleg, s két szem felváltva kancsalít.

A kísérő kancsalság a vízszintes síkben a leggyakoribb. Lehet összetérő vagy széttérő.

Előfordul azonban, hogy a két szem között magassági eltérés van. Ilyenkor a kancsalság lefelé vagy felfelé térő.

Távolra a jó látásélességű szemek alkalmazkodás nélkül tekintenek és csak közelre veszik igénybe alkalmazkodási kapacitásukat. Bizonyos korrigálatlan látáshibák esetén az egyén alkalmazkodóképességét erősen igénybe véve távolra is élesen láthat. Az alkalmazkodás - reflexesen - a szemek összetérítésével is jár, ilyenkor a kancsalság kezdetben csak átmeneti (főleg fáradáskor "csúsznak össze" a szemek), majd állandósul.

Ha a két szem közül csak az egyik gyenge látású, vagy mindkettő az, de valamelyik sokkal inkább, mint a másik, úgy a szem ideghártyáján eltérő nagyságú vagy élességű képek keletkeznek, ami a félszemes kancsalságnál leírt eredményre vezet.

A kancsalság formái

Az amblyopia visszafejleszthető. A jó látású szem eltakarásával a tompa látású szemet munkára kényszerítjük, így látóélessége javulhat.

A kancsalság kezelése során alapvető cél a kétszemes együttlátás helyreállítása és a kozmetikai rekonstrukció, vagyis a párhuzamos vagy közel párhuzamos szemállás elérése.

A kezelés során elengedhetetlen a megfelelő szemüveg előírásszerű, rendszeres viselése az amblyopia megszüntetése és szükség esetén a maradék kancsalsági szög műtéti megszüntetése.

Bénulásos kancsalság

Ahhoz, hogy a két szem harmonikusan együtt működjön, az szükséges, hogy mindkét szem azonos irányba tekintsen. Ezt a feladatot a külső szemizmok látják el. Szemenként 6-6 külső szemizom van, ezek állandó működésben, úgynevezett dinamikus egyensúlyban vannak, alvás közben is. Az egyenes előre tekintés - a nyugalmi szemállás - is a szemizmok bizonyos mértékű feszülésének, tónusának következménye. A szemek együttes mozgása, valamely irányba tekintése során az egy irányba ható izmok egyenlő mértékben húzódnak össze, a velük ellentétesen működők pedig egyenlő mértékben lazulnak el.

Ha egy vagy több szemizom működése bénulás következtében hirtelen felfüggesztődik, akkor a szem mozgása korlátozottá válik, abba az irányba nem tud elmozdulni, amerre a bénult izom vitte volna. Ekkor az ellentétesen ható izmok túlműködése tapasztalható. A kancsalság szöge ilyen esetben változó. Vezető tünet a hirtelen fellépő kettős látás. A képek távolsága egymástól - a bénult izom irányába tekintve - növekszik. A hibás térérzékelés miatt a beteg szédül, bizonytalanul mozog.

A bénulásos kancsalság lehet veleszületett, de többnyire szerzett betegség. Oka leggyakrabban koponyacsonttörés, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, vérzések, mérgezések, daganatok, érelmeszesedés, övsömör.

A kezelés első lépéseként a bénult izmú szemet ki kell kapcsolni (el kell takarni) és a beteget haladéktalanul orvoshoz kell kísérni. A szemizombénulás ritkán gyógyul teljesen, a kancsalság rendszerint maradandó, bár szöge csökkenhet. Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet.

Dr. Kabai Magdolna, szemész szakorvos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend