A gyerekek közel ötven százaléka súlyproblémákkal küzd
A magyar iskolások csaknem fele küzd súlyproblémákkal (túlsúlyos vagy sovány) - derült ki a Szonda Ipsos közelmúltban végzett kutatásából. A felmérés többek között azt vizsgálta, mit esznek a gyerekek, és van-e összefüggés a reggeli és az iskolai teljesítőképesség között.
A Nagyranövök Mozgalom megbízásából a Szonda Ipsos idén egyedülálló kutatást készített, melyben a magyar általános iskolás korosztály étkezési szokásait vizsgálta. A felmérés során 500 gyereket - és szüleiket - kérdezték többek között arról, mit esznek, mennyi a testtömeg-indexük (testtömeg és magasság aránya), illetve, hogy rendszeresen reggeliznek-e? A vizsgálat reprezentatív volt, ami azt jelenti, hogy a kapott eredmények az egész korosztályra (csaknem egymillió általános iskolásra) érvényesek.
Súlyproblémák
A testtömeg-indexek kiszámításakor megdöbbentő számok születtek: minden második gyerek túlsúlyos. A kislányok eredményei valamivel jobbak voltak; úgy tűnik, hogy az alsós és a serdülő korban lévő fiúknak nehezebb dolguk van a plusz kilókkal. A felmérés során kiderült, hogy étkezési szokások és a fogyasztott élelmiszerek fajtája illetve mennyisége alapján hét különböző étkezési profilba sorolhatók be a gyerekek. A harmonikus, vitamindús csoport sok zöldséget, gyümölcsöt és húst, míg a fehérjedús csoport főleg fehér húst és tejterméket fogyaszt. A húsimádó gyerekek vörös hús esznek főleg, a vegyes táplálkozásúak nem különösen válogatósak, mindent élelmiszerfajtát fogyasztanak. Az édesszájúak imádják az édességet és a gyümölcsöket, míg a nassolók gyakran rágcsálnak sós snacket. A gyorséttermi étkezés hívei hamburgert, pizzát, hot-dogot esznek elsősorban, ami meg is látszik rajtuk, ugyanis a túlsúlyos, elhízott gyerekek legnagyobb arányban ebben a csoportban találhatók.
A kutatás arra a kérdésre is választ keresett, hogy vajon kövérebbek-e azok a gyerekek, akik állati eredetű zsírokat fogyasztanak. Kiderült, hogy a túlsúlyos és az elhízott csoportokban magasabb az állati eredetű zsírokat (pl. vajat, zsírt) fogyasztók aránya. Növényi eredetű zsírokat (margarint) elsősorban azok a gyerekek fogyasztanak, akik a harmonikus, vitamindús étkezési csoportba tartoznak. A húsimádók és a fehérjedús étkezési csoport tagjai ezzel szemben kevesebbet esznek ebből az élelmiszercsoportból, mint a többiek.
Vitalitást adó reggeli
A felmérésből kiderült, hogy 100 gyerekből 88 mindennap reggelizik, a többiek egyáltalán nem, vagy nem mindennap ülnek le az étkezőasztalhoz, mielőtt elindulnak az iskolába. Pedig a nap első étkezése nagyon fontos, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kutatás azon része, amely az iskolai teljesítőképesség és a reggeli közötti összefüggést taglalta. Bebizonyosodott, hogy a rendszeresen reggeliző gyerekek között háromszor annyi az életerős, vitalitással teli gyerkőc, mint azok között, akik éhesen indulnak el otthonról.
A reggeli a testsúlyra is hatással van: a sovány gyerekek egyharmada csak alkalmanként reggelizik vagy tízóraizik, és a mindennap reggeliző gyerekek között kevesebb a túlsúlyos, elhízott iskolás, mint azok között, akik egyszer sem esznek reggel.
Összefoglalva elmondható, hogy az anyukák már azzal is sokat tehetnek gyermekük egészséges életmódjának fenntartásához, ha egyetlen nap sem engedik, hogy éhgyomorral vágjanak neki az iskolának. Az ideális reggelihez nem kell sok: elég egy szendvics margarinnal megkenve, idényzöldségekkel, sovány felvágottal megpakolva, egy pohár tea, tej, és csemetéjük máris megkapta mindazokat a tápanyagokat, amelyek biztosítják neki a szükséges energiát.
Kapcsolódó írások
Kapcsolódó betegségek
