A gyerekek étkezési szokásait befolyásoló tényezők

A gyerekek étkezési szokásait befolyásoló tényezők

A GfK LHS HealthCare legfrissebb megkérdezésének eredményei azt mutatják, hogy a védőnők szerint az általános iskolás korú gyerekek étkezési szokásait a szülők és a reklámok alakíthatják legnagyobb mértékben; az iskolai büfé és menza szerepéről megoszlanak a vélemények. Az oktatási intézményekben zajló felvilágosító munkát, illetve saját szerepüket e téren kielégítőnek találják.

A GfK LHS HealthCare legutóbbi 100 védőnőt kérdezett meg a 6-14 éves korú gyerekek étkezési szokásairól. A megkérdezett szakemberek 64 százaléka változó véleményt fogalmazott a témában, közel egyötödük (19 százalék) rossz, további 11 százalék pedig nagyon rossznak ítéli ezeket a szokásokat. A válaszadók 5 százalékának van jó, egy százaléknak pedig nagyon jó véleménye az általános iskolás korú gyerekek étkezéséről.

A védőnők többségének meglátása szerint a családnak, illetve szülőknek legalább akkora befolyása van a gyerekek táplálkozási szokásainak kialakulásában, mint a reklámoknak. A válaszadók mintegy fele jelezte, hogy a média, 45 százalék pedig, hogy a barátok azok, akik teljes mértékben befolyásolják eme szokásokat.

Az iskolai menza, illetve büfé befolyásoló szerepéről megoszlottak a vélemények: a védőnők 30 százaléka szerint teljes mértékben, 28 százalék szerint inkább, további 28 százalék szerint pedig van is, meg nincs is hatása ennek a gyerekek választására. Csak minden nagyjából tizedik védőnő (11 százalék) tartja úgy, hogy a pedagógusoknak jelentős befolyása lenne arra, hogyan is táplálkoznak a legfiatalabbak.

A gyerekek egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozására vonatkozó iskolai tájékoztatás minőségéről a védőnők pozitív véleményüknek adtak hangot. A válaszadók 34 százaléka szerint teljes mértékben kielégítő tájékoztatás folyik e témában, de további 35 százalék szerint is inkább megfelelő az informálás mértéke.

A megkérdezettek mindössze 3 százaléka nyilatkozott a táplálkozásról folyó iskolai felvilágosító munka milyenségéről elmarasztalóan. Mindez hangsúlyozottan a tájékoztatási tevékenységre és nem az ilyen irányú iskolai nevelés eredményességére vonatkozik, lévén a pedagógusok befolyása erősen korlátozott az előbbiekben bemutatottak szerint.

A válaszadók legnagyobb arányban (29 százalék) azt tapasztalják, hogy a gyerekek étkezésével kapcsolatban tanácsot a szülők csak akkor kérnek tőlük amikor a gyermeknek táplálkozással kapcsolatos betegsége van (hányás, hasmenés, allergia, cukorbetegség...stb.). A megkérdezettek további 21 százaléka számolt be arról, hogy minden olyan alkalommal tanácsot kérnek tőle a szülők, amikor a rendelőben járnak. A védőnők 16 százaléka szerint tanácsadás nagyjából havi rendszerességgel történik.

Tízből mintegy öt védőnő (48 százalék) teljes mértékben kielégítőnek, mintegy harmaduk (33 százalék) pedig kielégítőnek találja saját szerepét az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról való tájékoztatás terén. Mindössze két százalék fogalmazott meg hiányosságokat ezzel kapcsolatban.

A gyerekek optimális napi energiabevitelét biztosítandó négyből három védőnő azt javasolja, hogy energiát legnagyobb mennyiségben reggeli és tízórai során, majd ebéd és vacsora között egyre csökkenő mértékben kell bevinni. A válaszadók nem egészen egynegyede (23 százalék) tartja úgy, hogy energiát minden étkezésre egyenletesen elosztva lehet optimálisan bevinni.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek