Korábbi cikkünkben sorra vettük a csecsemő mozgásfejlődésének állomásait, ezúttal az óvodáskori sajátosságokat jártuk körül dr. Rente Judit gyermekgyógyásszal. A nyári szünet utolsó napjaira pedig néhány mozgásfejlesztő játéktippet ajánlunk.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja el!

Mozgásfejlődés kisiskolás korig

A kisóvodás testalkata az iskoláskor felé közeledve folyamatosan változik. 3-7 éves korig a csigolyaívek összenőnek a csigolyatestekkel, a csontgörbületek még rugalmasak, az izmok és az idegrendszer intenzíven fejlődik, az egyensúlyérzék finomodik – ezért mozog annyit az óvodás, fut, kicsit pihen, megint szalad, és ezt újból ismétli – mondta el dr. Rente Judit. - A mozgásformák egyre változatosabbak, rendezettebbek lesznek, a kisgyermek már tud szökdelni, labdát eldobni és elkapni, rúgni, bukfencezni, békaügetésben haladni, hintázni, csúszdázni, mászókázni. Futás közben tempót vált, akadályokat ugrik át, karját lendíti. Az óvodáskor végére szinte alakváltozáson megy át, testarányai megváltoznak, pocakja eltűnik, végtagjai megnyúlnak, izmosodnak. A funkcionális mozgásformák, nagymozgások gyakorlásának időszaka ez, ezekre épülhetnek a későbbiekben a finommozgások és a megfelelő tanulás képessége.

Ügyetlen gyerek - buta gyerek?

Az óvodáskori mozgás fejletlensége még nem jelenti azt, hogy a gyermeknek később nehézségei lesznek, ennek megállapítása a fejlesztőpedagógus feladata – figyelmeztetett a gyermekorvos. - Szülőként érdemes odafigyelni arra, hogy késve indult-e a mozgásfejlődés, hogy a gyermek járása rendezetlen-e, gyakran megbotlik, elesik. Ha nehezen tanul meg kerékpározni, akkor az egyensúlyérzékével lehet gond, ha az irányokat téveszti el, a térorientációja lehet fejletlen. A kusza rajzok finommotoros nehézségeket sejtetnek, a lassú, nehézkes beszédfejlődés, beszédhibák hátterében akár hallási problémák is állhatnak.

Olyan messzemenő következtetéseket, hogy a gyerek hiperaktív, diszlexiás, diszgráfiás, kognitív funkciói (figyelem, emlékezés, gondolkodás) nem jól működnek, viselkedési, beilleszkedési, agressziókezelési zavarai vannak, csakis a gyermekorvos, a fejlesztőpedagógus és a pszichológus vizsgálatai alapján vonhatunk le. Amennyiben mégis ez lenne a helyzet, megfelelő kezeléssel (amely állhat akár mozgásterápiából is) idegrendszeri újrastrukturálás érhető el.

Kedvenc játékaink

Nagyon fontos, hogy az óvodás eleget legyen és mozogjon szabad levegőn, kertben, játszótéren. Adunk néhány tippet, mit játsszunk együtt, ha az elmélyült önálló játék után társaságra vágyik a gyerek.

Fessünk talppal! Vegyünk elő egy nagy csomagolópapírt, kenjük be a kicsi lábát (és a sajátunkat is) festékkel, és nyomdázzunk. Közben kérjük meg, hogy hajlítsa be a lábujjait, készítsen foltokat a sarkával, az ujjaival. Segítjük vele a lábboltozat kialakulását, erősíthetjük a talp izmait, elkerülve a lúdtalp, a lapos talp vagy a bokasüllyedés létrejöttét.

Kússzunk-másszunk! Állítsuk egymás után libasorba a székeket, majd takarjuk le lepedőkkel, takarókkal. Rejtsünk el „kincseket” az alagútban, és kérjük meg a kicsit, hogy másszon be és szedje össze mindet. A játék közben fejlődik a test- és idegrendszer, valamint a mozgáskoordináció.

Építsünk akadálypályát! Fektessünk kisebb fahasábokat, rongyokat, üres műanyag palackokat (alacsony legyen, nehogy balesetet okozzon) egymástól 50-70 cm-re, és kérjük meg a gyereket, hogy lépje, ugorja át őket vagy kerülje meg szlalomban. Irány- és iramváltoztatást, fel- és elugrást tökéletesíthetünk vele.

Kövesd a vonalat! Festők maszkolószalagjával ragasszunk pályát a lakásban a parkettára, krétával pedig készítsünk utakat a kertben. Kérjük meg a csemetét, hogy kövesse, lábujjhegyen, hátrafelé, ugrálva, közben lehetőleg ne lépjen mellé. Megteheti az utat négykézláb is, ha elég ügyes. Közben megtanul egyenes vonal mentén haladni, javul a térorientációja, egyensúlyérzéke.

Dobjunk célba! Vegyünk elő egy nagy kosarat (lavór is jó), tegyük fél méterre a gyermektől,  kérjük meg, hogy dobja bele a labdákat (ha nincs otthon sok műanyag labda, ürítsük ki a zoknis fiókot, a párokból csavarjunk kis gombócokat). Először két kézzel, aztán a jobbal, majd a ballal. Közben alakul a tér- és irányérzéke, kéz- és szemkoordinációja.