Hirdetés
13+1 tipp elsősünk gördülékeny iskolakezdéséhez

13+1 tipp elsősünk gördülékeny iskolakezdéséhez

Az iskolakezdés felforgatja az egész család életét. A szülőkre is új kihívás vár, ezért előfordul, hogy jobban izgulnak, mint a gyerekek, bizonyos dolgokból túl nagy ügyet csinálnak, míg másra nem fordítanak elég figyelmet. Kránicz Ágnes klinikai szakpszichológus tippjei segítenek abban, hogy csemeténk iskolai beilleszkedése gördülékenyebb legyen.

Hirdetés
Hirdetés

1. Ki fél jobban?

Az óvodai élet csupa játék, ami után az iskola már teljesítményt vár el. Egyes szülőket ez kifejezetten megijeszt, aminek hátterében saját iskolai kudarcaik, rossz élményeik állhatnak. Ne riogassuk az iskolával kicsit, inkább bizalommal forduljunk felé, bízzunk abban, hogy meg tud felelni az új kihívásoknak.

2. Menni fog!

Fogadjuk el, hogy nem az általános iskola alsó tagozatában dől el, hogy professzor lesz-e a gyerekünkből, ezért ne támasszunk túl magas követelményeket.  Egy átlagos képességekkel rendelkező gyerek minden gond nélkül el tudja végezni az első osztályt!

3. A tárgyak ereje, az iskolatáska

Segítsük a gyereket abban, hogy eligazodhasson a saját tárgyai között. Mutassuk meg, mit hová érdemes pakolnia az iskolatáskájában. Jelöljük meg a ceruzáit, csomagoljuk be és címkézzük fel a füzeteit, hogy mindig felismerje a sajátját. Örüljünk együtt a szép, esztétikus, új tárgyainak.

4. A család napirendje

A család napirendjét az iskolás gyermekünk életéhez igazítsuk. Nem az ő dolga megszervezni, hogy miképpen jut el az iskolába, ez a szülők feladata. (Jó esetben a gyerekhez semmi nem jut el a szervezés esetleges nehézségeiből, bosszúságaiból.) Praktikus szempont a jól megközelíthető iskola.

13+1 tipp elsősünk gördülékeny iskolakezdéséhez

5. Fontos a pihenés

.Az első osztály leginkább a gyermekek idegrendszerét teszi próbára, ezért fontos a megfelelő mennyiségű alvás, ami ebben az életkorban legalább napi tíz óra. Idő kell, amíg a gyerek fokozatosan hozzászokik a mindennapi terheléshez. A délutáni különórákat érdemes ennek függvényében tervezni és nem baj ha „mindenre” nem íratjuk be.

6. Kapcsolat az iskolával

Ismerjük ki magunkat a gyerek iskolai világában is. Menjünk el, nézzük meg, hogy milyen az osztályterem, hogy hol ül, milyen az iskola légköre. Beszélgessünk a tanító nénivel, alakítsuk ki vele jó kapcsolatot. Bízzunk az iskolában és a pedagógusokban, hiszen a kölcsönös együttműködés a gyerek nyugalmának és sikerének záloga.

7. Önmagához képest

Mint szakértőnk mondja, előfordul, hogy egy szülő kétségbeesetten fordul hozzá azzal, hogy a gyereknek „csak” 86 százalékos lett a felmérője. Legyünk tisztában a gyermekünk képességeivel és ennek megfelelő teljesítményt várjunk el. Ha ő egy közepes tanuló, akkor egy hármas dolgozat pont az a szint, ami telik tőle, amiért dicséret jár!

8. Jutalmazás vagy büntetés?

Előbbi: igen, utóbbi: nem. A jutalmazással valóban lehet inspirálni a gyereket, de nem mindegy, hogyan. Ha valamiben ügyes volt, ha jó jegyet hoz haza, vezessük rá, hogy a teljesítmény öröme maga a jutalom és nem jár ezért csoki. A dicséret, az elfogadás, az elismerés kifejezésével segíthetjük ezt a legjobban. Ha valamiben hibát követ el, tehesse is jóvá!

9. Ő egyedül

Szoktassuk önállóságra a gyermekünket. Az iskolában neki magának kell érvényesülnie, kivívnia a helyét a közösségben is. A siker és a kudarc is egyedül az övé. Ha valamit nem tud megcsinálni, ne végezzük el helyette, csupán azt a részfeladatot, amit feltétlenül szükséges! Így önmagáról pozitív képet tud alkotni, ami a személyiségfejlődés szempontjából fontos.

10. Beszélgetés!

Ne csodálkozzunk, ha arra a klisészerű kérdésre, hogy „Mi volt ma az iskolában?”, a gyerek azt válaszolja: semmi. Először is, ne úgy kérdezzük, hogy „mi volt”, hanem úgy, hogy „mi történt veled”. De még jobb, ha nem bombázzuk direkt kérdésekkel, hanem magunk kezdünk el mesélni neki a napunkról. Így kialakul az a légkör, amelyben a gyermek is bátran és szívesen mesél önmagáról.

11. Mikor van baj?

A gyermek életében bekövetkező rengeteg változás miatt előfordul, hogy a kicsi visszacsúszik bizonyos készségekben, például egyszer-kétszer újra bepisil vagy ideiglenesen visszatér egy-egy beszédhibája, esetleg újra rágja a körmét. Az is megesik, hogy az elsős nem akar iskolába menni. Mindez egy ideig normális, de ha tovább tart, mint három hónap, akkor érdemes utánajárni a dolgoknak.

12. Viselkedészavar

Gyakori iskolai probléma a viselkedészavar, amikor a gyerek nem tud figyelni, nyugtalan, állandóan feszült, „beszól” a tanórán, nem azt csinálja, amit kellene, verekszik a szünetben.  Az okokat mindenképp érdemes tisztázni, mert a háttérben állhat családi probléma, de iskolai elakadás is. A nehézségekre a fiúk jellemzően erőszakosabbak, a lányok inkább visszahúzódóak lesznek, esetleg csúnyán beszélnek vagy rivalizálni kezdenek egymással.

13. Szakemberrel

Ha azt látjuk , hogy nem tudunk megbirkózni a problémával, forduljunk a tanító nénihez és kérjük ki a tanácsát, ha ez sem elég, akkor az iskolapszichológust is felkereshetjük. (Mminden iskolában dolgozik ilyen szakember, de külsőshöz is mehetünk.) A pszichológust természetesen titoktartás kötelezi, így nem fog az iskola felé olyan információt kiadni, ami kellemetlen lenne számunkra.

+1 Mi történik a rendelőben?

Az első alkalommal csak a szülő (vagy inkább a két szülő együtt) jelenik meg a pszichológus rendelőjében, és elmeséli a tüneteket. Mivel a gyermek tünetei mögött nagyon sok esetben nevelési probléma áll, ezért néhány alkalmas tanácsadással orvosolható a probléma.  Összetettebb esetekben a pszichológus a gyermekkel is foglalkozik, megfigyelés, játékterápia keretében. Az alkalmak száma esetenként változik. A terápiát lezáró órán a pszichológus összefoglalja a szülőnek, hogy milyen pozitív változások történtek a gyermek viselkedésében.

Névjegy

Kránicz Ágnes
Klinikai szakpszichológus
Bejelentkezés: +36-30-863-1638
www.kraniczagnes.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend