Hirdetés
Visszérbetegség: előzzük meg!

Visszérbetegség: előzzük meg!

Akinél fiatal korban visszérproblémák jelentkeznek, az sajnos számolhat azzal, hogy a helyzet idővel csak rosszabb lesz. Jó hír viszont, hogy a probléma kis odafigyeléssel megelőzhető, illetve előrehaladása lassítható.

Hirdetés
Hirdetés

Bizonyos adatok szerint ma a világ ötven év feletti népességének mintegy fele szenved visszérbetegségektől. Ez lenne az az ár, amit azért fizetünk, hogy két lábon járunk? Igaz, a betegség kialakulása öröklött tényezőktől és az életmódunktól is függ.

A mélyben és a felszínen

Vénákról és visszerekről szólva el kell különítenünk a mély- és a felületi visszereket. A mélyvénák kitágulása igen veszélyes lehet, hiszen nem látszik, nem igazán zavar, ám a tág visszerekben vérrög keletkezhet, ami elszabadulva a keringés más részein is bajt okozhat - többek között tüdőembóliát. A köznyelvben visszérbetegségnek nevezett elváltozás viszont a felületi visszérrendszer betegsége.

- A vérrögképződés sajnos igen gyakori - mondja dr. Szeberin Zoltán, az Érsebészeti Klinika adjunktusa. - A kitágult erekben lelassul a vér áramlása, s ez már önmagában is elősegíti a vérrög kialakulását. Két lábon járva a folyadékoszlopban nagyobb a nyomás, különösen az alsó végtagokban: minél messzebb a szívtől és minél közelebb a földhöz, annál nagyobb. Az erekben billentyűk segítik az áramlás irányítását: a kitágult erekben ezek sem tölthetik be megfelelően a funkciójukat. Már nem elég nagyok ahhoz, hogy elzárják az ér keresztmetszetét, s a vér visszafelé is fog folyni. Így tovább romlik a billentyűk állapota is, az ér keresztmetszete pedig tovább tágul. A tág, kanyargós erek hajlamosak a gyulladásra, ami nagyon kellemetlen, vérrögösödéssel, pirosodással, fájdalommal járó betegség. Gyógyulása hetekbe kerül - attól függően, hogy milyen hamar fordulunk orvoshoz 1-2, de akár 5-6 hetet is igénybe vehet. Ezzel szemben az úgynevezett seprűvénák nem ennyire veszélyesek, de sajnos látványosak, különösen fehér bőrön.

Mozgás!

Bizonyos tényezők fokozhatják a visszértágulat kialakulásnak valószínűségét. Az öröklött faktorok, a daganatos betegségek, az elhízás mind-mind hajlamosít erre. Lassan előrehaladó betegségről vagy inkább állapotról van szó, amelyet visszafordítani nemigen lehet, ám súlyosbodását lassíthatjuk. - Nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre is - hangsúlyozza a szakember. - Tudatosítanunk kellene, mennyire fontos a testmozgás! A visszerek puha falú csövek. Ha ezeket a megfeszülő és elernyedő izmok révén pumpáló hatások érik, edzettebbek lesznek. Azt szoktam mondani, hogy ha csak annyit teszünk, hogy hétvégén elmegyünk kirándulni, már az is nagyon jó. Ha veszünk egy kutyát, és így rendszeres sétára "kényszerülünk", az még jobb. Ha ülőmunkát végzünk, időnként álljunk fel és sétáljunk egy kicsit. Ha állva dolgozunk, néha ülve vagy fekve pihenjünk egy kicsit. Már az első tünetek - a hajszálerek láthatóvá válása, lábduzzadás, bőrfeszülés - észlelésénél forduljunk orvoshoz! Ő majd megállapítja, milyen súlyos a probléma, és annak megfelelő kezelést fog javasolni.

A harisnyától a műtétig

Enyhe panaszok esetén már a puszta életmódváltás, a mozgás bevezetése is segíthet. Dr. Szeberin Zoltán az erre a célra kifejlesztett harisnya viselését is melegen ajánlja. Mint mondja, ez gyógyászati segédeszközként mindenki számára elérhető, és valóban meggátolhatja az erek további tágulását. Ráadásul ma már egyre nagyobb választékban - különféle hosszúságban és színekben - kaphatóak.

A következő lépcsőfokot a gyógyszeres kezelés jelenti, ám ez önmagában nem oldja meg a problémát, csak a tüneteket enyhíti. A gyógyszerek erősítik az érfalak izomzatát, ezáltal megakadályozzák, hogy a kitágult erekből folyadék lépjen ki az érfalon keresztül - ez ugyanis duzzadást okozhat.

Az injekciós, illetve a lézeres kezelés hajszálvisszeresség (seprűvénák) esetén ajánlott, amely különösen a nőket zavarja. Ezzel az eljárással az adott, kis érben megállítják az áramlást, azon a területen tehát megszűnik a keringés, így a kék csík nem látszik többé.

Ha a fenti megoldások már nem bizonyulnak elegendőnek, vagy ha az előrehaladott tágulás már a nagyobb ereket is érinti, akkor az orvosok műtétet javasolnak. Ilyenkor eltávolítják a fő visszérágat és az oldalágakat. Felmerülhet a kérdés, hogy ezen a területen hol áramlik majd a vér. A szakértő megnyugtat: a visszerek hálózata olyan, mint egy folyó holtágrendszere. A lábunkban rengeteg visszér van, amelyek átveszik az eltávolított erek szerepét. Ráadásul a korábbi gyakorlattól eltérően - amikor torzító hegek maradtak a műtétek után - ma már csak kis metszéseket ejtenek. A műtét után száz betegből kilencvennek megszűnnek a panaszai.

Férfiak és nők

A visszérbetegséggel küszködők mintegy 60 százaléka nő, ám ők - esztétikai okokból - jóval hamarabb fordulnak orvoshoz, mint a férfiak.

Trombózismegelőző tanácsok utazóknak

Egy visszérbetegséggel rendelkező vagy arra hajlamos embernél a mélyvénás trombózisnak is nagyobb a rizikója hosszabb autó- vagy repülőutaknál. Ha ennek tudatában vagyunk, tegyünk óvintézkedéseket!

  • Ha autózás közben megállunk, szálljunk ki a kocsiból, és sétáljunk öt percet!

  • Ügyeljünk a bő folyadékbevitelre! Ha keveset iszunk, besűrűsödhet a vér, ez pedig vérrögösödési hajlamhoz vezethet.

  • Ha volt már trombózisunk, az utat megelőzően nem árt az enyhe vérhígító szedése - ha orvosunk is egyetért!

  • A négyfajta erősségű visszérharisnyák közül megelőzésképpen viseljük az egyes típust az úton!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend