Hirdetés
Védtelen kezek

Védtelen kezek

Tudósok szerint nem véd meg minket a kesztyű a káros baktériumoktól. Hat amerikia-kanadai és angol kutató, akik egészen az 1930-as évekig visszamenőleg elemeztek élelmiszerbiztonsági tanulmányokat, arra jutott, hogy a kesztyűbe bújtatott kéz ugyanannyi, ha nem több baktériumot juttat az élelmiszerekbe, mintha fedetlen kézzel nyúlnának azokhoz.

Hirdetés
Hirdetés

Ennek egyik oka az lehet, hogy a kesztyű hamis biztonságérzetet ad a viselőjének, aki így könnyelműbbé válik.

A kutatók Ewen C. D. Todd vezetésével megfigyelték, hogy a kesztyűt viselők kevésbé valószínűleg mossák meg a kezüket köhögés, zsebkendőhasználat vagy a mobiltelefon kézbevétele után, mint azok, akik nem hordanak kesztyűt. Összességében is az derült ki, hogy a kesztyűt hordók nem mosnak kezet olyan gyakran, mint kellene, pedig kétórányi kesztyűviselés után az illető kezén található baktériummennyiség nagyságrendekkel megnő.

Ezt a kockázati tényezőt tovább erősíti, hogy a kesztyűn levő szakadást, ami gyakran csak egy tűszúrásnyi méretű, nehéz észrevenni. A kesztyű viselése valóban nem mindig kényelmes. A latex kesztyűk bőrpirosodást, viszketést, kiütéseket és allergiát okozhatnak, ami miatt sokan nem szívesen hordják. A gumikesztyűk viszont túl drágák ahhoz, hogy csak egyszer vegyük fel őket, a többszöri használatnál viszont hatékonyan kell tisztítani, fertőtleníteni azokat. Ezt azonban nem mindig teszik elég körültekintően vagy kellő időközönként. A vizsgálat végeztével a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kesztyű nem tekinthető egyedüli, megfelelő higiéniai megoldásnak, az ételszennyezés elleni védekezés legjobb módja a jól bevált, gyakori kézmosás marad.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend