Hirdetés
Van-e élet az (agy)halál után?

Van-e élet az (agy)halál után?

Elsőre azt mondhatnánk, hogy nem, de az igazság az, hogy ez mégsem olyan egyértelmű és, hogy a válasz még tovább „bonyolódjon” az orvostudomány háromféle halálról is „beszél”. A pontos válaszhoz segítségünkre volt Dr. Káposzta Zoltán neurológus is.

Hirdetés
Hirdetés

Azt hihetnénk, ahogy a megszületés, úgy a halál bekövetkezése is egy egyszerűen megállapítható állapotot jelent. Ezzel szemben az orvostudomány három különböző fogalmat is használ az elmúlás különböző stádiumaira és azon túl, hogy mind a halállal kapcsolatos, mindegyik mást jelent. Amit a köznyelv halálnak mond, azt a tudomány biológiai halálnak hívja. A „valódi” halált megelőzheti még a klinikai halál és az agyhalál is.

Mit jelent a klinikai halál, a biológiai halál és az agyhalál?

A klinikai halál állapotában az életjelenségek (keringés, légzés) átmenetileg szünetelnek. Ez az állapot újraélesztéssel visszafordítható. Amennyiben ez 4-5 percig sem sikerül és megjelennek a biológiai halál külső jelei ( hullafoltok, hullamerevség) , akkor azok már azt jelzik, hogy az élő szervezet működése teljesen és véglegesen leállt. A magyar jog szerint a halál (biológiai) az, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

Van-e élet az (agy)halál után?

Az agyhalál a két előző állapot között helyezkedik el. A szervezet működése még nem állt le teljesen, de a folyamat már nem visszafordítható.

Mit jelent az agyhalál?

Ebben az esetben az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése következik be, az agyszövet elkezd pusztulni. Az agyhalál elsődlegesen a központi idegrendszer károsodását jelenti az azt érintő betegség, sérülés következtében. Másodlagosan is érintheti azt, például szívelégtelenség esetén fellépő agyhalál esetében.

Van-e élet az agyhalál után?

Mivel az agy szükséges az élet fenntartásához, az agyhalál után már nincsen „valódi” élet. Mesterségesen fent lehet tartani a szervezet „életét”, de ez „csak” egy mesterséges „átmenet” a „valódi”, biológiai halálhoz vezető úton.

Ezt az állapotot elsősorban transzplantációs/ szervátültetési okból tarják fent, hiszen a magyar jog szerint bizonyos szerveket csak agyhalott betegből lehet „kivenni”. Előfordulhat más oka is a mesterséges életben tartásnak, mint ahogy a nemrég nyilvánosságra került debreceni eset is ezt bizonyítja.

Agyhalott nő, aki 5 ember „születését” segítette elő

Nemrég került nyilvánosságra, hogy Debrecenben egy agyhalott nő egészséges gyermeket hozott a világra. Az anya a magzat 15 hetes korában került ebbe az állapotba. A történet azért is különleges, mert eddig a világon csak három hasonló hosszúságú eset fordult elő, abból a szempontból pedig egyedülálló, hogy a nő szerveit végig sikerült transzplantációra alkalmas állapotban megtartani és ezzel másik négy betegen is sikerült segíteni.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!


Az agyhalál - kritériumának megállapítása

Magyarországon is rendelet szabályozza az agyhalál megállapítását, mely három lépésben történik.

Az első lépés annak rögzítése, hogy nem állnak-e fenn olyan tényezők (például mérgezés, gyógyszerhatás, sokkos állapot, hypothermia/kihűlés, heveny gyulladásos idegrendszeri megbetegedések), melyek az agyhalál megbízható diagnosztizálását kizárják.

Van-e élet az (agy)halál után?

A felsorolt – az agyhalál megállapítását kizáró – tényezők hiánya esetén a második lépés az agyműködés hiányának bizonyítása. Az ezt bizonyító tünetek:

  • Mély eszméletlenség ( komatózus állapot)

A kóma és az agyhalál különbsége:

A kóma egy hypnoid tudatzavar, egy alvásszerű állapot. A legfontosabb különbség, hogy a komatózus állapot esetén lehetséges a károsodás nélküli teljes felépülés és a kómában lévő  betegnek lehet spontán légzése. A kóma lehet az agyhalál tünete is, de abból az állapotból már nincs „ visszatérés”.

  • A spontán légzés hiánya és a légzőközpont bénulásának apnoe teszttel való igazolhatósága.

Apnoe teszt: A betegnek 10 percig adnak 100%-os oxigént. Utána leveszik a lélegeztető gépről és 6l/perc mennyiségű 100 %-os oxigént adnak neki. Közben megfigyelik, hogyan változik a vér széndioxid koncentrációja. Ha ez elkezd emelkedni és elér egy bizonyos szintet, akkor, ha ép az agytörzsben lévő légzőközpont, beindul a spontán légzés.

  • Az un. agytörzsi reflexek (pl. puppilareflex, köhögési reflex) mindkét oldali hiánya

Az agyhalál megállapításának harmadik lépése a hiányzó agyfunkciók irreverzibilitásának, visszafordíthatatlanságának a bizonyítása.

Ez megfigyeléssel vagy műszeres vizsgálatokkal lehetséges, amit 4 óránként végeznek el a beteg korától függően 12-72 órán keresztül, mely alatt agyműködést nem észlelve annak megszűnésének visszafordíthatatlansága kimondható.

Amennyiben a 3 lépés után megállapítható az agyhalál-kritérium, akkor szigorú szabályok szerint össze kell hívni egy háromtagú orvosi bizottságot. A bizottságnak nem lehet tagja a lehetséges donorszerv eltávolítását vagy annak beültetését végző orvos, és nem lehet az agyhalott donor és a donor szervet kapó beteg kezelőorvosa sem. A bizottság tagjainak – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan kell megállapítaniuk az agyhalál beálltát. Jogilag először 1971-ben Finnország fogadta el az agyhalál-kritériumot, azóta ezt már nagyon sok országban rendelet szabályozza.

Ezután amennyiben az agyhalott szervei átültetésre nem használhatóak fel, akkor kikapcsolják a lélegeztető gépet és a beteget halottnak nyilvánítják.

Abban az esetben, ha a transzplantáció lehetséges, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően elindul a transzplantációs folyamat és csak annak befejezésével „következik” be a biológiai halál állapotának megállapítása.

Magyarországon kétféle donor létezik. A kadáver (halott) donor, amikor egy halott „ adományozza” oda a szerveit transzplantáció/szervátültetés céljából. Ebben az esetben alapfeltétel, hogy a donor „agyhalotti” állapotban legyen, a szíve még működjön. Az élő donor az az élő személy, aki páros szervének egyik felét, vagy szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából. Ugyanakkor például Japánban halott szerveinek transzplantációs célú kivétele nem lehetséges. Ezért ott például a vese- transzplantációk zömét élő donorból kivett szerv segítségével végzik.

Leghosszabb kóma - állapotok:

Esetenként a betegek hosszú időtartamok után is kijöhetnek a kómából. 19 év minimális tudatszinten töltött állapot után az angol Terry Wallis spontán beszélni kezdett, és visszanyerte a környezettel való tudatos kapcsolatát. 2007-ben szintén 19 év kóma után ébredt fel egy lengyel vasúti dolgozó.

Egy másik esetben az agyba beültetett elektródákkal biztosították egy traumás agysérült férfinek, hogy 6 év után újra „birtokában” legyen kommunikációs, komplex mozgási valamint étkezési képességeinek.

A világon legtovább kómában maradt embere az amerikai Edwarda O’Bara volt. A nő még 16 évesen – 1970-ben - egy influenzafertőzés követően került kórházba és utána még 42 évig „élt”, de soha nem ébredt fel ebből az állapotból.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend