Tüdő: a légzés szolgálatában

Tüdő: a légzés szolgálatában

Olyan nekem, mint a levegő - mondjuk azokra a dolgokra, amelyek teljesen természetesek számunkra. Létezésükről szinte tudomást sem veszünk, pedig nem tudnánk élni nélkülük. Ilyen szervünk a tüdőnk is, amely, mint egy szerény pumpa, csendben teszi a dolgát. Ki gondolná, hogy a létfontosságú levegőből percenként nyolc litert "forgat meg", hogy minden sejtünk kellő mennyiségű oxigénhez juthasson? A tüdő működéséről és betegségeiről dr. Mucsi János tüdőgyógyásszal, a www.tudobeteg.hu portál főszerkesztőjével beszélgettünk.

A tüdő páros szerv: egy jobb- és egy baloldali tüdőfélből áll. Előbbit három, míg utóbbit két lebeny alkotja. Ha valakinek műtét során ki kell venni az egyik tüdőfelét, a másik is elegendő lehet az élethez.

- A tüdőt úgy képzelhetjük el, mint egy nagy szivacsot - mondja dr. Mucsi János. - Belsejét a hörgők alkotják, amelyek újra és újra elágaznak, mint egy nagy fa. A légcső a két tüdőfél felé két főhörgőre oszlik, amelyek aztán ismét újra és újra elágaznak. Minden oszlás után szűkebb keresztmetszetű hörgők következnek: ezek összkeresztmetszete azonban jóval nagyobb, mint elágazás előtt. A hörgők a sokszoros elágazás után a léghólyagocskákban végződnek: ezekből háromszázmillió van! A léghólyagocskák összfelülete akkora, mint egy teniszpálya.

A tüdő mozgása

A tüdő rendkívül rugalmas: a légzés során az alakját és a méretét is változtatja. Igaz, ez a térfogatváltozás csupán passzív követése a mellkas tágulásának és szűkülésének. A belégzést a mellkas és a rekesz izommunkája teszi lehetővé, ami nyomásváltozást okoz. A bordák felemelkednek, a mellkast a hasüregtől elválasztó rekeszizom összehúzódik, a tüdő kitágul. Ezzel a mellkasban és a tüdőben csökken a légnyomás, vákuum keletkezik, ennek hatására beáramlik a magasabb nyomású külső levegő.

A kilégzéshez már nem szükséges aktív izommunka - kivéve, ha erővel fújjuk ki a levegőt. Kilégzéskor a mellkas légzőizmai elernyednek, a mellkas térfogata csökken, a tüdőben lévő levegő nyomása nő, és a hozzá képest most már alacsonyabb nyomású szabad levegőre távozik.

A levegő a felső légutakon - az orrüregen, a szájüregen, a garaton és a gégén - keresztül jut be a tüdőbe. A hörgőkön és hörgőcskéken át a léghólyagocskákba kerül: ezek leheletvékony falán keresztül zajlik a gázcsere. A belélegzett levegő oxigénje a léghólyagocskát körülfutó hajszálerekbe távozik, onnan pedig a léghólyagocskákba kerül a szén-dioxid, hogy a kilégzéssel a külvilágba jusson.

Mindez az egészséges tüdő működésére jellemző. A beteg tüdő csak részben tud megfelelni eredeti funkciójának. Melyek a leggyakoribb tüdőbetegségek?

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás a tizedik leggyakoribb halálok a fejlett országokban. Különösen a gyermekek, az idősek és az immunrendszer károsodásával járó betegségben szenvedő személyek veszélyeztetettek. Egészséges ember szervezetében a légcsőben, a hörgőkben és a tüdőszövetben nem fordulnak elő kórokozók, ha mégis bekerülnek, akkor az immunrendszer sejtjei megtámadják, a nyálkahártya csillószőrei pedig eltávolítják azokat. Legyengült szervezetben azonban a tüdőig juthatnak a kórokozók, a tüdőhólyagocskák és a köztük lévő tér gyulladását okozva. A kórokozó lehet baktérium, de vírus - például influenzavírus - is. A diagnózis felállítását a röntgen segíti.

A betegség lázzal, köhögéssel, esetleg mellkasi szúró fájdalommal, folyadékvesztéssel jár. A kezelést - bakteriális fertőzés esetén - általában antibiotikumkúra , lázcsillapítás, folyadékpótlás és sok pihenés jelenti. (Az antibiotikumkórát végig kell folytatni, nem szabad pár nap után abbahagyni!) Ép immunrendszerű beteg átlagosan két hét alatt meggyógyul.

Tuberkulózis, gümőkór

A tuberkulózisban - tbc-ben - évente mintegy nyolcmillió ember betegszik meg világszerte, kétmillióan pedig meg is halnak a fertőzés vagy szövődményei következtében! Jelenleg minden másodpercben megfertőződik valaki! A betegséget egy baktérium, az M. tuberculosis okozza, amely 90-95 százalékban a tüdőt támadja meg, ritkábban a központi idegrendszert, a nyirokrendszert, a keringési rendszert, az emésztőrendszert, a csontokat, az ízületeket vagy a bőrt is megbetegítheti. Szerencsére a korábban rettegett tbc-s agyhártyagyulladás szinte teljesen eltűnt hazánkból.

A tuberkulózis magyar neve gümőkór: a betegség ugyanis gümőket, rögöket hoz létre a tüdőben, amelyek megakadályozzák a normális tüdőfunkciót. Tünetei a mellkas-, illetve hátfájás, a véres köpet, a köhögésrohamok, a láz, a borzongás, az izzadás, az étvágytalanság, a fogyás. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A diagnózis fizikális vizsgálatból, mellkasröntgenből és baktériumtenyésztésből áll. A kezelés általában többféle antibiotikum egyidejű és hónapokig tartó szedésével történik.

COPD: a dohányosok betegsége

A COPD jelentése: krónikus obstruktív tüdőbetegség: a légzőrendszer fokozatosan, lassan súlyosbodó, tulajdonképpen visszafordíthatatlan betegsége. Idült hörghuruttal - a hörgők beszűkülésével és fokozott váladékképződéssel -, valamint tüdőtágulással - a léghólyagocskák folyamatos összeolvadásával - jár. Tünetei a fokozódó nehézlégzés, a köhögés és az eleinte főleg reggel jelentkező köpetürítés.

A betegség gyakrabban fordul elő azok között, akik poros, szennyezett, esetleg mérgező gázokkal telített levegőjű helyen - például bányában - dolgoznak. A COPD elsősorban mégis a dohányosok, különösképpen a 40 év feletti dohányosok betegsége. A világon 600 millió, Magyarországon 400-500 ezer COPD-s beteg él. A dohányzók mintegy 15 százalékánál alakul ki a kór.

A diagnózis első lépése a kórelőzmény felvétele, elsősorban a köhögés, a nehézlégzés kezdetének, gyakoriságának, jellegének tisztázása. Ezt fizikális és légzésfunkciós vizsgálat követi.

Mint szakértőnk meséli, létezik egy olyan műszer, amely kimutatja, "hány éves" a tüdőnk: praxisában előfordult már, hogy egy 49 éves dohányos 92 évesnek megfelelő tüdővel rendelkezett! A COPD alattomos betegség: a betegek többsége csak akkor fordul orvoshoz, amikor légzésfunkciója már csupán harmincszázalékos!

Mivel a COPD nem gyógyítható, a kezelés lényege a kórlefolyás lassítása, a légszomj és a köhögés csökkentése. A terápia részei lehetnek a köhögéscsillapítók, a gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok, a hörgőtágítók, súlyos esetben az oxigénkezelés. Fontos tudni, hogy az eredményes kezelés alapfeltétele a dohányzás azonnali és teljes abbahagyása!

Tüdőrák: a leggyakoribb daganatfajta

A tüdőrák az összes daganatfajta közül a leggyakoribb, ahogyan világszerte, úgy Magyarországon is. Hazánkban évente mintegy tízezer új megbetegedést diagnosztizálnak, a halálozás pedig hétezren felüli. Drasztikus vélemények szerint a tüdőrákot nem lehet meggyógyítani, csak megelőzni. A dohányzás tízből kilenc esetben felelőssé tehető a tüdőrák kialakulásáért: ezt valóban a legjobb lenne el sem kezdeni. Kerülni kellene továbbá egyes veszélyes anyagok (például azbeszt, radon, bizonyos szénszármazékok és radioaktív anyagok) belélegzését is, illetve a lehető legkisebbre csökkenteni a légszennyezést. Aki már szenvedett tuberkulózisban, vagy akinek már előfordult tályog a tüdejében, az hajlamosabb a tüdőrákra. Ennek ellenére ma még nincsen biztos tudásunk arról, hogy pontosan mitől és kinél alakul ki tüdőrák. A daganat miatt elzáródó hörgőszakasz mögött könnyebben alakulhat ki tüdőgyulladás, amely szerencsés esetben akár a beteg életét is megmentheti, hiszen lehetővé teszi a tüdőrák korai felismerését.

A tüdőrák tünete lehet a nem múló köhögés, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a visszatérő légúti fertőzések, a véres vagy barnás köpet, a tartós rekedtség, a jelentős súlycsökkenés, az erőtlenség, az étvágytalanság, a megmagyarázhatatlan eredetű láz. Ezek természetesen nem minden esetben utalnak rákra, de ki kell zárni ennek lehetőségét.

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal kezdődik, amelyet a mellkas röntgenvizsgálatával egészítenek ki. Ha ez eltérést mutat, CT-vizsgálat is indokolt. Ezután a daganatgyanús eltérés helyének pontos ismeretében bronchoszkópia (hörgőtükrözés), vagy ha az elváltozás a mellkas falához közelebb esik, tüdőbiopszia következhet. Ha a szövettani eredmény rosszindulatú daganatot mutat, a betegség stádiumától függően műtét, kemoterápia, sugárkezelés, illetve ezek kombinációja következik. Megdöbbentő adat, hogy csupán a tüdőrákok 15 százalékát fedezik fel korai stádiumban!

Hétköznapi tüdővédelem

Kérésünkre dr. Mucsi János összefoglalta, mi mindent tehetünk meg a mindennapokban a tüdőnk egészségének védelméért:

  • A legkézenfekvőbb dolog, hogy nem dohányzunk, lehetőleg passzívan sem.

  • Jó lenne elkerülni a szmogot, a szálló porokat, az allergén anyagokat. Irtsuk a parlagfüvet, ne tartsunk a lakásban kutyát, macskát, aranyhörcsögöt. Célszerű lecserélni a tollpárnát és a pehelypaplant allergénmentes ágyneműre. Mossuk az ágyneműt hetente, 60 fokon! Ha tehetjük, használjunk olyan porszívót, amely a poratkától is megszabadít!

  • Magyarországon gyakran fordul elő radonszennyezés. Építkezésnél ezért figyeljünk arra, hogy a föld felől tökéletes legyen a szigetelés, az ablakokon azonban legyen biztosított a jó szellőzés!

  • Óvjuk a légutakat a fertőzésektől! Jó, ha az orrunkon át lélegzünk, mert az orrjáratok és szőrei elvégzik a kórokozók előszűrését.

  • A védőoltások is nagyon hasznosak. Szakértőnk mindenképpen ajánlja a szezonális és a H1N1 influenza elleni védőoltás beadatását mindazoknak, akiknek ez nem ellenjavallt. A krónikus betegeknek és az időseknek hasznos a súlyos tüdőgyulladások leggyakoribb kórokozója, a pneumococcus baktérium elleni védőoltás beadása is.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek