Hirdetés
Tuberkulózis, avagy a morbus hungaricus

Tuberkulózis, avagy a morbus hungaricus

A tuberkulózis olyan fertőző betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Ez az a kór, amely a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta. Dr. Rojkó Lívia tüdőgyógyász szakorvos segítségével annak jártunk utána, miért (volt) annyira veszélyes ez a betegség.

Hirdetés
Hirdetés

A beteg tüdejében a baktérium egy komplexet képez, amelyet latinul tuberculumnak, magyarul pedig gümőnek nevezünk. Innen származik a betegség elnevezése is: tuberkulózis (röviden: tbc) vagy gümőkór.

A tbc a történelemben

A világ számos pontjáról előkerülő emberi csontmaradványok igazolják, hogy a tuberkulózis nagyon régóta létező betegség. A legkorábbi lelet az időszámításunk előtti hatodik évezredből származik. Az írásos emlékek közül egy i. e. 2700-ban keletkezett kínai szöveg utal először a gümőkórra.

A kutatók feltételezik, hogy tuberkulózis eredetileg az állatok betegsége volt, ám valahogy átterjedt az emberre is. Később a vándorló életmód megszűnésével, a letelepedéssel egy-egy közösségen belül szorosabbá vált az emberi érintkezés, ami tovább növelte a kór terjedésének esélyét. A középkori Európa zsúfolt városaiban a gyakran alultáplált lakosok körében robbanásszerűen megnőtt a tbc-s megbetegedések és halálozások száma. A betegek többnyire általános tüdővérzésben vagy teljes testi senyvedésben hunytak el. Amíg nem tudták, mi okozza, a betegséget mindenféle babonával kapcsolták össze.

Népbetegség

A tizenkilencedik század elején az európai országok többségében a gümőkór okozta a legtöbb halálozást. Százezer lakosra 500–800 tbc-s halálozás jutott. Magyarországon még 1901-ben is a halálesetek 25 százalékáért volt felelős: nem véletlenül nevezték el morbus hungaricusnak, azaz magyar betegségnek.

Tuberkulózis, avagy a morbus hungaricus

A századfordulóig semmiféle gyógyszeres kezelés nem állt rendelkezésre, ám a kórokozó baktérium felfedezésének és az antibiotikumok terjedésének köszönhetően lassan sikerült megfékezni a betegséget.

A tuberkulózist a nyomor betegségének is hívják, hiszen a leromlott egészségi állapot, a legyengült immunrendszer, a helytelen táplálkozás, a rossz életkörülmények összefüggésben állnak a betegség terjedésével.

A baktérium viselkedése

A tuberkulózisért a Mycobacterium tuberculosis (illetve ritkábban más mycobacterium faj) tehető felelőssé.

A tbc-t okozó baktériumot – mikroszkóp segítségével – először Robert Koch német orvos mutatta ki 1882-ben. Ezért a felfedezéséért 1905-ben Nobel-díjat kapott.

A mycobacterium ellenáll a gyengébb fertőtlenítőknek és jól tűri a szárazságot. Csak a gazdaszervezeten belül szaporodik: 16-20 óránként osztódik, ami lassúnak számít. Ha mikroszkóp alatt vizsgálják, a baktérium savas oldattal való kezelés után is megtartja színét, ezért a saválló bacilusok közé tartozik.

A betegség alapvetően cseppfertőzéssel terjed: beszéd közben, köhögéskor vagy tüsszentéskor a beteg tüdejéből kikerül a fertőző baktérium. A fertőzést azonban étel, vér, szexuális váladék vagy anyatej útján is elkaphatja egyik ember a másiktól.

A tbc-t emlősállatok is terjeszthetik: a kutya és a macska nem, de a vadállatok igen. Korábban a tehéntej is veszélyforrást jelentett, de a tej Louis Pasteur javaslatára történő felhevítésével (pasztörizálásával) sikerült megfékezni a fertőzés tehéntej útján való terjedését.

Hogyan zajlik le a betegség?

A beteg állapota gyakran hullámzik. A fertőzés a tüdőhólyagocskákban kezdődik, és ott gyulladást okoz. A tbc-támadás színhelyén meggyűlő gümőben a károsodott sejtek helyét hegszövet és elhalt, a sajthoz hasonló fehér anyaggal teli üregek foglalják el. A betegség aktív szakaszában egy-egy üreg ismét olyan nagyobb légút közelébe kerülhet, amelyen keresztül kiürülhet: a beteg ilyenkor fertőz, például köhögés útján. A megfelelő antibiotikum el tudja pusztítani a baktériumokat, és csak hegszövetet hagy maga után.

A megbetegedések háromnegyed része kizárólag a tüdőket érinti, ám a többi esetben a kór megtámadhatja a központi idegrendszert, a nyirokrendszert és a vérkeringést, ezeken keresztül pedig gyakorlatilag az egész szervezetet, akár az agyat, a vesét, a csontokat, az ivarszerveket, a húgyutakat, az ízületeket vagy a bőrt is. (Nem érinti azonban a szívet, a vázizmokat, a hasnyálmirigyet és a pajzsmirigyet.)

A WHO közleménye szerint a Föld lakosságának egyharmada hordozza a Mycobacterium tuberculosist, de az egyének 90 százalékának fertőzése nem mutatja a kór jellegzetes tüneteit: ők nem is fertőznek. A többi esetben (a baktériumhordozók 10 százalékában) azonban a fertőzés teljesen kifejlődik, és ha nem kezelik, a betegek felének halálát okozza.

Vizsgálatok

A vizsgálatok alapja a kikérdezés után a röntgenfelvétel készítése: a képen a kóros területeken beszűrődés, fedettség, azaz légtartalom-hiány látható. A röntgen a terápiakövetésnek is hasznos eszköze. Szükség esetén hörgőtükrözést, illetve mellkasi CT-vizsgálatot is végeznek.

Tuberkulózis, avagy a morbus hungaricus

Ezt követően mikroszkóp alatt ellenőrzik, hogy a beteg köpete tartalmaz-e saválló baktériumokat.
A köpetben talált baktériumokat folyékony és szilárd táptalajra oltják, azaz kitenyésztik, hogy kiderüljön, pontosan melyik baktériumtörzs okozta a fertőzést. Rezisztenciavizsgálatot végeznek, hogy a kezelőorvos eldönthesse, előreláthatólag mely gyógyszerek alkalmazhatóak az adott baktériumok elleni harcban. A döntés azonban nem könnyű, hiszen a már említett lassú osztódás miatt a tenyésztés eredményére akár 12 hetet is kell várni!

A tbc tünetei:

  • Köhögés
  • Sárgás, zöldes, esetleg véres köpet ürítése
  • Mell- vagy hátfájás
  • Láz
  • Éjszakai izzadás
  • Étvágytalanság, fogyás
  • Sápadtság, fáradtság

Tbc-re hajlamosító tényezők:

  • Alkoholfogyasztás
  • Dohányzás
  • Cukorbetegség
  • Tartós szteroidkezelés
  • Szervtranszplantáció
  • HIV-fertőzés
  • Táplálkozási hiányállapotok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend