Hirdetés
Tényleg rossz a koleszterin?

Tényleg rossz a koleszterin?

Magyarországon a 65 év alatti lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségekben háromszor annyian halnak meg, mint Európában átlagosan! Gyakran halljuk, hogy ezért többek között a koleszterin tehető felelőssé. Hogy ez igaz-e, annak dr. Bőhm Tamás segítségével jártunk utána, aki a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika kardiológus főorvosa.

Hirdetés
Hirdetés

A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Nagyon fontos anyag: szükség van rá többek között a sejthártyák felépítéséhez, az emésztést biztosító epesavak képzéséhez, a csontépítő D-vitamin előállításához, nemi hormonjaink termeléséhez, valamint a sejtjeink anyagcseréjéhez is.

Jó vagy rossz?

A koleszterinnek két altípusát különböztetjük meg: az LDL- és a HDL-koleszterint.

Az LDL (low density lipoprotein, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein) a köznyelvben a "rossz"jelzőt kapta, pedig önmagában nem káros, sőt, szükségünk is van rá. A HDL (high density lipoprotein, azaz nagy sűrűségű lipoprotein) pedig "jó" koleszterinnek van kikiáltva.

A HDL-koleszterinnek az a funkciója, hogy a szövetek felől a májba szállítsa az LDL-koleszterint, ahol az le tud bomlani. Baj akkor van, ha túl magas az LDL, és túl alacsony a HDL szintje: ekkor az LDL-ből "túlkínálat" keletkezik, a sejtek által fel nem használt felesleg pedig elkezd lerakódni az erek falán, ott plakkokat képez, amelyek fokozatosan az érfalak rugalmatlanná válásához, elmeszesedéséhez, szűkületéhez vezetnek. Ezt az orvosi nyelv ateroszklerózisnak nevezi.

Miért veszélyes?

A közepes és a nagy artériák (verőerek) falának megvastagodása a véráramlás csökkenését vagy megszűnését okozhatja. A szűkület vagy elzáródás érintheti az agy, a vese és a végtagok ereit, valamint a szívkoszorúér-rendszert.

Tényleg rossz a koleszterin?

Az érelmeszesedés nagyon veszélyes, mert sokáig tünetek nélkül zajlik, és amikor a baj nyilvánvalóvá válik, gyakran halált is okoz. Ha az agyi erek záródnak el, stroke keletkezhet, ha a szívkoszorúér-rendszerben jelentkezik akadály, infarktus következhet be, ha pedig a végtagok ereiben csökken a véráram, akkor trombózis vagy a mozgást is akadályozó alsóvégtagi érszűkület következik be.

Visszafordítható?

Az orvosi kutatások szerencsére azt mutatják, hogy az érelmeszesedés visszafordítható. Nyaki erek vizsgálatával kimutatták, hogy a koleszterinszint csökkentésével kisebbé váltak az érfali plakkok. Nem csupán a folyamat megállításáról van tehát szó, hanem az állapot javulásáról is. Az érbelhártyán lerakódott koleszterin ugyanis úgy működik, mint egy depó: ha a szervezetben csökken az LDL szintje, és a sejteknek szükségük lesz rá, akkor az érfalon lerakódott raktárból pótolják a hiányt.

A megoldás könnyűnek tűnik: csökkentsük a táplálkozás során a koleszterinbevitelt! Sajnos a megoldás mégsem ilyen egyszerű.

Koleszterinszint-csökkentés

A koleszterinszint szabályozása azért nem könnyű, mert a szervezetben található koleszterin mennyiségének csupán körülbelül az egyharmada származik a táplálékból, kétharmadát maga a szervezet állítja elő. A magas koleszterinszint kialakulásáért tehát önmagában a helytelen táplálkozás nem tehető felelőssé. Azt okozhatják a genetikailag öröklődő zsíranyagcsere-zavarok, valamint a pajzsmirigy, a máj és a vese megbetegedései is.

Tényleg rossz a koleszterin?

Természetesen tudatos táplálkozással sokat javíthatunk a helyzeten, és a rendszeres mozgás sem hagyható el. Bizonyos esetekben az életmódbeli változtatások meg is oldják a problémát. Máskor azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van. A koleszterinszint-csökkentő tabletták hatásmechanizmusa azon alapul, hogy az LDL-koleszterinnek a sejtekbe való bejutásában szerepet játszó enzimeket aktivizálja. Ha nem segített az életmódváltás, ha már volt valakinek szív- és érrendszeri megbetegedése, vagy ha ismert annak genetikai rizikója, akkor mindenképpen érdemes koleszterincsökkentőt szednie.

Szűrés!

A mai módszerekkel már nagy pontossággal kiszámítható, hogy mekkora az adott beteg esélye szív- és érrendszeri megbetegedésre vagy halálozásra. A szív- és érrendszeri kockázatfelmérés huszonegy éves kortól igénybe vehető a háziorvosnál. Ez annak a megállapítását jelenti, hogy az adott betegnél milyen valószínűséggel fordul majd elő szív- és érrendszeri megbetegedés vagy halál a következő tíz évben. Fontos, hogy a legnagyobb rizikóval rendelkező betegek idejekorán részt vegyenek a szűrésen. Ha valaki nem dohányzik, normális a testsúlya és a családban nem fordult elő infarktus vagy stroke miatti halálozás, elég negyven éves kor fölött kérni a kockázatbecslést.

A háziorvos felállítja az illető felnőttkori alapstátuszát. Először is felveszi a családi anamnézist, azaz rákérdez, a felmenők és a testvérek között előfordult-e ilyen megbetegedés. Kitér az életmódra: hogyan táplálkozunk, mozgunk-e rendszeresen, dohányzunk-e, mennyi alkoholt fogyasztunk? Ezután fizikális vizsgálat következik, amely vérnyomás-, testsúly-, valamint magasságmérésből és a BMI kiszámításából áll. Mindezt a hastérfogat-mérés egészíti ki. A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát a 2-es típusú cukorbetegség is jelentősen növeli.

A különböző kockázatú betegek egyénre szabott tanácsadásban részesülnek. Kis kockázat esetén elég ötévente megismételni a vizsgálatot. Közepes vagy nagy kockázat esetén kétévente menjünk el újra szűrésre!

Mint szakértőnk figyelmeztet, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása egyre fiatalabb korban kezdődik. Ha pedig valaki veszélyeztetett, akkor már nagyon korán oda kell figyelnie a megfelelő életmódra, és esetleg gyógyszeres kezelést is érdemes kezdeni, akár a teljesen tünetmentes gyerekeknél is.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai:

  • genetikai hajlam
  • túlsúly
  • stressz
  • mozgásszegény életmód
  • dohányzás
  • magasvérnyomás-betegség
  • cukorbetegség
  • zsírdús, koleszterinben gazdag ételek fogyasztása
  • fogamzásgátló tabletta szedése
  • menopauza

Koleszterincsökkentő táplálkozás

  • Csökkentsük az állati eredetű táplálékok arányát az étrendünkben!
  • A zsírosabb húsok (különösen a disznóhús) helyett részesítsük előnyben a szárnyasokat, a vadakat, a halakat.
  • Kerüljük az állati zsiradékban sült ételeket.
  • A zsírosabb tejtermékek helyett válasszuk inkább a "light" termékeket!
  • Fogyasszunk több gyümölcsöt és zöldséget!
  • Csökkentsük a szénhidrátfogyasztást! A fokozott szénhidrátbevitel ugyanis serkenti a zsír szintézisét. Azaz: a cukor képes zsírrá válni!

Koleszterinszint-mérés

A rutin vérvizsgálat magában foglalja a koleszterinszint ellenőrzését is.  Az ujjbegyből vagy a kar egyik vénájából vett kis vérminta szükséges a méréshez. Ha magas a vér összkoleszterin-szintje, akkor fontos tudni az egyes alkotórészek koncentrációját is.

Normális     Határérték    Kóros

Összkoleszterin    5,2 alatt    5,20-7,0    7,1 felett

HDL-koleszterin    1,42 felett    0,9-1,42    0,9 alatt

LDL-koleszterin    3,4 alatt    3,4-4,2    4,2 felett

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend