Téli kimerültség

Téli kimerültség

Már elmúlt a tél, de még nincs itt az igazi tavasz. Ilyenkor a legnehezebb: nem csoda, ha sokszor semmihez sincs kedvünk, fáradtak vagyunk, úgy érezzük, lemerülnek az energiatartalékaink. A jelenségnek neve is van: téli hangulatzavar.

Ne hibáztassuk magunkat, hiszen valóban nem pusztán téli nyafogásról van szó. A téli hangulatzavarnak nevezett probléma 14 millió amerikai embert akadályoz megszokott életvitelében, és további 33 millióan érzik úgy, hogy minden energiájukat elveszítették.

Idő

Többen kutatják, mi állhat a téli szomorúság hátterében.  Egy amerikai pszichiáter, Alfred J. Lewy a rövidebb nappalok miatti fényhiányt teszi felelőssé. Ő úgynevezett jet lag-ként írta le a téli mélabút. Hagyományos értelemben véve a jet lag az, amikor egy repülőút során három óránál nagyobb eltérést jelentő időzónát lépünk át, és a szervezetünknek nincs ideje alkalmazkodni ehhez az időeltolódáshoz.

A téli hangulatzavar is hasonló: úgy tűnik, egyszerűen nem tudjuk túltenni magunkat az alvás-ébrenlét ritmusában bekövetkező zavaron, amelyet a késői hajnalodás, a rövid nappalok és a korai esteledés okoz. Míg a jet lag-et néhány óra alatt ki lehet heverni, és napi ritmusunkat újra szinkronba tudjuk hozni a nappalokkal és az éjszakákkal, addig az évszakhoz kötött hangulatzavarok esetében képtelenek vagyunk visszatérni megszokott napi ritmusunkhoz. Vagy ha mégis sikerülne, az állítólag öt hónapot venne igénybe: ezt nincs időnk kivárni.

Fény és energia

Lewy a fényhez és az agyban termelődő melatonin nevű vegyülethez fordulna segítségért. Ez a hormon szabályozza az alvás-ébrenlét ciklikusságát. Természetes körülmények között esténként felszaporodik és álmosságot okoz, majd reggelre ismét lecsökken a szintje. Az amerikai pszichiáter tapasztalatai szerint a vizsgálati alanyok egy részénél a reggeli fény és az esti melatonin, míg kisebb hányaduknál a reggeli melatonin és az esti fény állította helyre a megzavart alvás-ébrenlét ciklust.

Téli kimerültség

Egy másik pszichiáter, a dél-afrikai Norman E. Rosenthal energiakrízisnek tartja a téli mélabút. Megfigyelései szerint sokan a hibernáció sajátos formájába, az alvásba menekülnek. Az ő vizsgálatai alapján azonban a fényterápia - a napi többórás fényfürdő - hozta a legjobb eredményeket.

Lassulás

A tünetek egyébként nagyon hasonlítanak azokhoz a panaszokhoz, amelyeket a depressziósok tapasztalnak. Sokan nehezen végzik el a rutinszerű feladatokat is. Úgy érzik, nehezek a tagjaik, nem tudnak tisztán gondolkozni. Csökken az érdeklődésük a világ dolgai iránt. Nem keresik szeretteik társaságát, a szexet is kevésbé kívánják. Falják a szénhidrátokat.

Ha a téli mélabú tüneteit észleljük magunkon, itt az ideje, hogy kicsit változtassunk. Ha nem is alhatunk téli álmot, mint a medvék, az ürgék, a pelék, a sünök vagy a denevérek, fogadjuk el, hogy most a visszahúzódás, a lelassulás, az elmélyedés, az új tartalékszerzés időszakát éljük. Ha sikerül egy kicsit többet pihennünk és feltöltődnünk, újult erővel vethetjük majd bele magunkat a tavaszi pezsgésbe!

A depresszióról

Fontos tudnunk, hogy ha lehangoltak vagyunk, az még nem jelent orvosi értelemben vett depressziót. Ahhoz ugyanis az úgynevezett diagnosztikus kritériumok mindegyikének (A-tól E-ig) egyidejűleg kell fennállnia:

A) Határozott kezdettel, legalább két hete folyamatosan majdnem minden nap, majdnem egész nap legalább öt tünet észlelhető egyszerre az alábbiak közül (az első kettő közül legalább az egyik mindenképpen!):

  • levert, elkeseredett, kétségbeesett hangulat;
  • az érdeklődés és az örömképesség elvesztése;
  • jelentős étvágy- vagy /testsúlyváltozás (többnyire fogyás);
  • jelentős alvászavar (többnyire álmatlanság);
  • objektív motoros retardáció vagy agitáció (nyugtalanság, lassúság mások általi megfigyelése);
  • nagyfokú fáradékonyság, anergia;
  • értéktelenségérzés, önvádlás, bűntudat (vagy ilyen tartalmú téveszmék);
  • kognitív retardáció (megnehezült emlékezés és koncentrálás, döntésképtelenség);
  • életuntság, halálvágy, öngyilkossági gondolatok és késztetések;

B) A tünetek jelentős szenvedést, illetve teljesítmény- és funkciózavart okoznak.

C) A tünetek nem kizárólag más betegség vagy kémiai szer közvetlen következményei.

D) A tünetek nem csupán gyászreakciót képviselnek (azaz nem korlátozódnak a veszteséget követő két hónapra).

E) Ugyanezen idő alatt mániás tünetek egyáltalán nem észlelhetők.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek