Hirdetés
Szúrások, csípések ellen

Szúrások, csípések ellen

Milyen bosszantó, ha a nyaralásunkat már-már elrontják az apró vérszívók! Azon túl, hogy jelenlétük igencsak zavaró, még veszélyesek is: betegségeket terjeszthetnek vagy csípésükkel allergiás reakciókat válthatnak ki. Természetesen nem kell elbújnunk előlük. Inkább vegyük fel a harcot ellenük!

Hirdetés
Hirdetés

Jó, ha tudjuk, hogy az idén nem lesz könnyű dolgunk. Az árvíz és a belvíz azzal is jár, hogy a szokásosnál nagyobb mértékű vérszívó-invázióra számíthatunk! Összeszedtük a legpraktikusabb tennivalókat, amelyekkel védekezhetünk ellenük.


Kullancsok


A kullancsoknak több tucat fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében lehet szerepük. Hazánkban leginkább két betegségért tehetők felelőssé: a Lyme-kórért, illetve a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásért (kullancsencephalitis). 
Szúrások, csípések ellen

Mint arra a Kullancsszövetség figyelmeztet, az elmúlt évek egyre enyhébb telei a kullancsok létszámának gyarapodásához vezettek. Az árvíz és a belvíz elvonulását követően pedig az apró vérszívók további terjedésére számíthatunk. A vizes területeken ugyanis hirtelen buja növényzet sarjad, ahová beözönlenek az erdei és a mezei állatok - rajtuk pedig a kullancsok. Különösen az egerek, a pockok, a rigók, a pelék és a sünök számítanak fő kullancshordozóknak, de egyéb vadállatok is fenntartói lehetnek a vérszívóknak.


Mit tegyünk a kullancsok ellen?

 

  • Vegyük figyelembe, hogy ma már nem csupán az erdők és a mezők, hanem a közparkok és a kertek is veszélyzónának számítanak. A Kullancsszövetség progresszív prevenciót javasol.
  • Nyaralás előtt mindenképpen tájékozódjunk az adott hely kullancsfertőzöttségéről!
  • Oltassuk be magunkat kullancsencephalitis ellen! Ha a hagyományos oltást nem kezdtük el időben beadatni, a gyorsított oltási protokollt is alkalmazhatjuk: létezik olyan védőoltás, amely mindössze két hét különbséggel akár 97 százalékos védelmet is képes biztosítani!
  • Hogy megelőzzük a kullancscsípést, öltözködjünk szellős, de jól záródó ruházatba, nadrágunkat tűrjük a zokninkba. Viseljünk kalapot! Kirándulásról hazatérve vizsgáljuk át magunkat és egymást - ne feledkezzünk meg a hajas fejbőrről sem! Ha kullancsot észlelünk a bőrünkben, minél hamarabb próbáljuk meg eltávolítani!


Szúnyogok


A szúnyogok a nedves, párás környezetet kedvelik. Az árterületeken a víz visszahúzódása után jellemzően hatalmas mennyiségű szúnyoglárva kel ki, így nem csoda, hogy az idén a szokásosnál is több szúnyoggal találkozhatunk.
Míg a hím szúnyog növényi nedvekkel táplálkozik, addig a nőstény vérszívó. A mi éghajlatunkon nem terjesztenek fertőző betegségeket, nem úgy a trópusokon, ahol például maláriát is lehet kapni tőlük.
Mint tudjuk, egyes embereket a szúnyogok "szeretnek", míg mást elkerülnek. Ez azzal magyarázható, hogy a vérszívók valószínűleg érzékelnek bizonyos anyagcsere-termékeket, illetve hormonális folyamatokat, amelyek jobban vonzzák őket. Az biztos, hogy a széndioxid-kibocsátás és a testhőmérséklet csalogató számukra. Jó tudni például, hogy ha leoltjuk a lámpát, még nem biztos, hogy elűztük őket, hiszen annak melege továbbra is csábítani fogja őket.
Mivel a szúnyog a csípése során véralvadásgátlót juttat a sebbe, a szúrás helyén egy kis vörös duzzanat alakul ki. Gyerekeknél ez a reakció általában sokkal hevesebb, jobban hasonlít az allergiás válaszra. Ha ráadásul elvakarják a csípéseket, a sebek könnyen elfertőződhetnek, és akár ótvar is kialakulhat.


Mit tegyünk a szúnyogok ellen?

  • Használjunk szúnyogriasztó krémeket, spray-ket!
  • Gyújtsunk füstölőt!
  • A lakáson belül hatékonyak az elektromos szúnyogirtók: ezek folyadékban vagy lapkában lévő hatóanyagot melegítenek és párologtatnak.
  • Ha tehetjük, szereltessünk szúnyoghálót az ablakokra.


Darazsak, méhek


Szúrások, csípések ellenA darázs főleg az édességeket, a gyümölcsöket szereti, míg a méheket inkább a színek, az illatok (a parfüm is!) csábítják.
A darázs- és méhcsípés jár ugyan egy kis fájdalommal, de általában nem okoz nagyobb bajt. Ám akad, akinél allergiát idéz elő! Amikor életünkben először csíp meg bennünket egy darázs vagy egy méh, nem mutatunk allergiás reakciót. Ekkor szenzibilizálódik a szervezetünk. Ha valakinek a bőrén második alkalommal erőteljes bőrpír, duzzanat és távoli területeken észlelhető kiütések jelentkeznek, akkor már allergiáról van szó, és tudható, hogy a legközelebbi csípés esetleg még súlyosabb következményekkel fog járni, az illető akár anafilaxiás sokkot is kaphat! Erre rekedtség, köhögés, kaparó érzés figyelmeztethet a torokban. A vérsavó kiáramlásával ugyanis ödéma keletkezik, megduzzadnak a nyálkahártyák. Ha ez a gégét is érinti, az fulladásos halált is okozhat! További jellemző tünet a vérnyomás leesése, a szívritmuszavar, a hörgőszűkület, a hányás, a hasmenés, a fejfájás és a tudatzavar.


Mit tegyünk darázs vagy méh ellen?

 

  • Ha szabadban eszünk, nézzük meg jól a falatot, amelyet bekapni készülünk!
  • A méh fullánkja - a darázséval ellentétben - a szúrás után a bőrben marad. A fullánkkal együtt a méregzsák is a bőrbe fúródik, és további méreg ürülhet a bőrbe. Ezért ha lehet, ne nyomjuk össze, inkább oldalirányú mozdulattal igyekezzünk kipiszkálni a fullánkot! Erre a célra egy fertőtlenített tű a legmegfelelőbb.
  • Anafilaxiás sokk esetén gyorsan adrenalin-tartalmú szert kell adni a betegnek! (Régen sok kávét itattak a bajba jutott személlyel, mert az emelte a vérnyomást.) Ezeknél a tüneteknél gyors orvosi segítségre van szükség!
  • Ha valaki tudja magáról, hogy allergiás, jó, ha önbelövő adrenalin-injekciót - a megfelelő szert adagoló tollszerű eszközt - tart  magánál: ezzel nem akadályozhatja meg az allergiás reakció kialakulását, de csökkenteni tudja a tüneteket addig, amíg eljut egy rendelőbe.
  • Ma már van esély a csípés okozta allergiától való végleges megszabadulásra is deszenzibilizáló kezelés révén, amely tulajdonképpen nem más, mint immunterápia, azaz hozzászoktatás.
Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Hirdetés
Pirula Trend