Hirdetés
Szívügyeink: a jó és a rossz koleszterin

Szívügyeink: a jó és a rossz koleszterin

Körülbelül félmillió magyar betegnek lenne szüksége koleszterincsökkentő sztatinokra, de ha el is kezdik szedni, amint jobbak lesznek a véreredményeik, abbahagyják. Édes István kardiológus professzor szerint elkeserítő a helyzet, mert ezeket a gyógyszereket élethossziglan kellene szedni, hogy a szívinfarktus és a stroke kialakulását megelőzzék.

Hirdetés
Hirdetés

A jó, a rossz és a koleszterin

A koleszterin olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható, a szervezetben lévő koleszterin 75-80 százalékát maga is előállítja, a fennmaradó a táplálkozással kerül be– kezdte Édes István professzor, a Debreceni Kardiológiai Intézet intézetvezetője. – Koleszterint minden sejt képes előállítani, de főként a májban, mellékvesékben, petefészekben, valamint  a herékben termelődik, és rengeteg létfontosságú folyamathoz szükség van rá. Ebből szintetizálódik például az epesav, a szexuális hormonok (tesztoszteron, ösztrogén) is. Szintje vérvizsgálattal meghatározható, a magas koleszterinszint azonban további elemzést igényel, csak ezután lehet elrendelni a szükséges kezelést. Különösen fontos a „jó” és a „rossz” koleszterin arányának megállapítása: a védő koleszterin a HDL (high density lipoprotein) a májba szállítja a koleszterint, ahol lebomlik, metabolizálódik. Az ártó koleszterin az LDL (low density lipoprotein) a májból viszi a koleszterint a sejtek felé, ha ebből túl sok van, lerakódik az erek falán, plakkokat hoz létre, amely elzárhatja a vér útját. Az oxigén így nem jut el a kívánt helyre, a szervek elhalnak. Ha a plakkokok felszínén vérrögök keletkeznek és leválnak, a vérárammal más területekre is eljutnak, máshol zárják el az ereket, és ezzel komoly problémát okoznak.

Hal és sport

A magyar (kaukázusi) populáció átlagos koleszterinszintje 5,8 mmol/l, ez az érték a japánoknál például sokkal alacsonyabb, 3-4 közötti – jegyezte meg a kardiológus. - Ennek oka egyrészt a genetikai állomány lehet, illetve az eltérő diétás szokások - sokkal több halat fogyasztanak -, sokkal kevesebben szenvednek szív- és érrendszeri problémáktól.

Szívügyeink: a jó és a rossz koleszterin

A koleszterinszintet a táplálkozás mellett a sportos életmód is nagyban befolyásolja, ezért ha egy vékony, sportos nőnél emelkedett koleszterinszintet találunk, valószínűsíthetően a „jó” koleszterinje, azaz a HDL-szintje magasabb. A koleszterinszint értékelése minden esetben az orvos feladata, EKG és terheléses EKG, majd a szűkületet igazoló katéterezés után a körülményeket figyelembe véve ő határozhatja meg a szükséges kezelést.

Fegyelmezetlen betegek

Ha a koleszterinszint értéke nem kiemelkedően magas, nincs panasz, és nem áll egyéb betegség a háttérben, akkor elsődleges megelőzést javaslunk: koleszterinszegény diétát, életmódváltást - árulta el Édes professzor. – A másodlagos megelőzésre (szekunder prevenció), vagyis a gyógyszeres kezelésre azoknak a betegeknek van szükségük, akiknél egyéb kockázati tényezők állnak a háttérben. Ilyen lehet az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a már elszenvedett stroke vagy infarktus, koszorúér-betegség vagy szignifikáns szűkület az erekben. Koleszterincsökkentésre legtöbbször sztatint írunk, kis vagy közepes dózisban, és diétát, sportot javasolunk. Ha egy beteg elkezdi szedni a sztatint, a legtöbb esetben élete végéig szüksége lenne rá, de sokszor tapasztalom, hogy amint javulnak az értékeik, egyszerűen abbahagyják, újra veszélynek téve ki magukat.

Soha nem elég alacsony?

Ha egy újabb vérvizsgálat az mutatja, hogy a koleszterin szintje elérte a kívánt értéket, nem szabad abbahagyni a sztatin szedését, különben újra megemelkedik. Az eredmények önálló értékelése azért is kockázatos, mert a normálértékek csupán iránymutatóak, minden egyes betegnél alapos kivizsgálás, az egyéni tulajdonságok, kísérő betegségek figyelembe vételével lehet megállapítani, hogy mi lenne a kívánatos érték. Cukorbetegnél például az összkoleszterin elvárt értéke 4,5 mmol/l, az LDL-szintnek 2,5 mmol/l alatt kellene maradnia. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél igen magas rizikó esetén az LDL-szintnek 1,8 mmol/l környékén kellene lennie. Ezek az értékek szintén iránymutatóak, nem kell rigorózusan ragaszkodni hozzájuk, de jó, hogy van mihez viszonyítani – fogalmazott dr. Édes István. – Komoly, több évtizedes klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a csökkent LDL-koleszterin – akkor is, ha nem éri el a célértéket – drámaian csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Ne hagyja abba!

A betegek fegyelmezetlensége mögött sokszor a gyógyszer okozta mellékhatások állnak –tapasztalta Édes professzor. – Bár a sztatinokra a legtöbb beteg jól reagál, a közepes dózis egyeseknél kellemetlenségeket okozhat. Ez jelentkezhet gyomor- és bélrendszeri problémákkal, a májban enzimemelkedéssel vagy nagyon gyakran izomfájdalom, izomláz formájában. Ebben az esetben sem az a jó megoldás, hogy a a beteg egyszerűen elhagyja a gyógyszert, hanem az, ha konzultál az orvosával, aki esetleg csökkenti a dózist, vagy más hatóanyagot javasol. A sztatinokat gyakran rendeljük kombinálva az ezitimibbel, így a mellékhatások csökkenthetők.

Koleszterincsökkentő sztatinok

A sztatinok a májsejtekbe jutva gátolják a koleszterin előállításában közreműködő enzim működését, emiatt kevesebb koleszterin termelődik. A csökkent koleszterinszint miatt a szervezet kompenzálni kezd, a máj több koleszterint vesz fel, tovább javítva az értékeket. Enyhén véralvadás-gátlók, gyulladáscsökkentők, és serkentik az erek sejtjeinek működését.

Mit okozhat a magas koleszterinszint?

  • érelmeszesedés (ateroszklerózis)
  • koszorúérgörcs (angina)
  • szívinfarktus
  • átmeneti agyi keringészavar
  • agyi érkatasztrófa (stroke/gutaütés)
  • lábérszűkület
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend