Hirdetés
Szívinfarktus helyett életmódváltás!

Szívinfarktus helyett életmódváltás!

A szív- és érrendszeri betegségek (mint például a szívinfarktus) a fejlett és a fejlődő országokban a felnőtt lakosság körében a leggyakoribb halálokot jelentik, és Magyarországon is a halálozások több mint feléért felelősek.

Hirdetés
Hirdetés

Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkező korai - 65 éves kor előtti - halálozás az európai átlag háromszorosa! Pedig ezt a rizikót lényegesen csökkenthetnénk néhány életmódbeli változtatás bevezetésével... A részeltekről dr. Bőhm Tamással, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet kardiológus munkatársával beszélgettünk.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében az érelmeszesedés, vagyis az érfal megvastagodása áll. Ezért a folyamatért - amit szaknyelven ateróma-képződésnek hívunk - leginkább a "rossz" LDL-koleszterin tehető felelőssé, ami lerakódik az érfal belhártyáján. Fontos tudnunk, hogy a szervezetünknek szüksége van a koleszterinre a sejtfalak és a sejtmembránok felépítéséhez. Ám ha tartósan túl sokat fogyasztunk belőle, akkor a vérbe jutott, de fel nem használt koleszterin lerakódik a verőerek belsejében. Az így képződő plakkok fokozatosan az érfalak rugalmatlanná válásához, elmeszesedéséhez, szűkületéhez vezetnek.

Mi az infarktus?

A közepes és a nagy artériák (verőerek) falának megvastagodása a véráramlás csökkenését vagy megszűnését okozhatja. A szűkület vagy elzáródás érintheti az agy, a vese és a végtagok ereit, valamint a szívkoszorúér-rendszert.

Szívinfarktus helyett életmódváltás!

Az érelmeszesedés nagyon veszélyes, mert sokáig tünetek nélkül zajlik, és amikor a baj nyilvánvalóvá válik, gyakran halált is okoz. Leggyakrabban infarktus formájában jelentkezik. Infarktus akkor következik be, ha a beszűkült keresztmetszetű ér fala beszakad. Ekkor azonnal "bekapcsol" a véralvadás, és rög képződik, amely megakadályozza a véráramlást. A súlyos vérellátási zavar következtében az érintett területen elhalhat a szívizom.

A beteg tartós, szinte elviselhetetlennek tűnő, szegycsont mögötti mellkasi fájdalmat tapasztal, amely kisugározhat a nyakba, a hátba, a vállba, a karokba (különösen a balba), esetenként a has felső részébe is. Sajnos az infarktusos betegek fele rögtön, illetve az infarktust követő néhány órában meghal, általában fibrilláció, azaz súlyos kamrai ritmuszavar következtében.

Az időfaktor

Infarktus esetén rendkívül nagy jelentősége van az idő múlásának! Ha tapasztaljuk a jellegzetes tüneteket, azonnal hívjunk mentőt! Mint szakértőnk fogalmaz: inkább "feleslegesen" hívjunk segítséget, mintsem hogy ne vegyünk komolyan egy ilyen súlyos érkatasztrófát.

Ha a mentősök vagy a családorvos már a helyszínen megállapítja az infarktust, akkor a beteg kardiológiai centrumba kerülhet. A nemzetközi orvosi nyelv golden first hour-nak (arany első órának) nevezi az infarktusos panaszok kezdetétől számított első órát: ekkor jó eséllyel megmenthető a szívizom. Ha egy koszorúér elzáródik, akkor a mögötte lévő terület hat óra múlva biztosan elhal. A további életminőség a szív megmaradó pumpafunkciójától függ.

Szívinfarktus helyett életmódváltás!

Infarktus gyanújával szívkatéteres laboratóriumba viszik a pácienst, ahol koronarográfiát, azaz szívkoszorúér-festést végeznek. A katétert a koszorúerek eredésénél, a csuklón vagy a combhajlaton vezetik be, majd kontrasztanyagot juttatnak a koszorúérbe. Ez alatt röntgenfelvételt készítenek, amelyen kirajzolódik az érhálózat, és az is, hogy pontosan hol történt az érkatasztrófa. Ekkor a problémás érszakaszba egy kis ballonra húzott dróthálót vezetnek be. A ballont felfújva a drótháló kitágítja az eret, amelyen keresztül immár újra áramolhat a vér.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai:

  • genetikai hajlam

  • túlsúly

  • stressz

  • mozgásszegény életmód

  • dohányzás

  • magasvérnyomás-betegség

  • cukorbetegség

  • zsírdús, koleszterinben gazdag ételek fogyasztása

  • fogamzásgátló tabletta szedése

  • menopauza

Fontos szűrés

A szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban a legfontosabb "szűrőállomást" a háziorvos jelentheti. Kulcsfontosságú az úgynevezett kardiovaszkuláris rizikóbecslés, azaz a páciensek szív- és érrendszeri kockázatának becslése. Ez annak megállapítását jelenti, hogy az adott betegnél milyen valószínűséggel fordul majd elő szív- és érrendszeri megbetegedés vagy halál a következő tíz évben.

Európai viszonylatban Magyarország helyzete rendkívül lesújtó: a szív- és érrendszeri eredetű halálozás az európai átlag háromszorosa. Érzékelhető ugyan egy kis javulás, de ez nagyon lassú. (Ezzel szemben Finnországban az elmúlt 35 évben 65 százalékkal csökkent a halálozás!)

A mai módszerekkel már meglehetős pontossággal kiszámítható, hogy mekkora az adott beteg esélye szív- és érrendszeri megbetegedésre vagy halálozásra. Fontos, hogy a legnagyobb rizikóval rendelkező betegek idejekorán részt vegyenek a szűrésen. Ha valaki nem dohányzik, normális a testsúlya és a családban nem fordult elő infarktus vagy stroke miatti halálozás, elég negyven fölött kérni a kockázatbecslést. De ha valaki tudja magáról, hogy veszélyeztetett, jelezze ezt minél hamarabb a háziorvosának! Az orvos nagy, közepes vagy kis kockázatú csoportba sorolja a beteget. A különböző kockázatú betegek egyénre szabott tanácsadásban részesülnek. Minden páciens számára egyénileg kell beállítani a célértékeket: minél nagyobb a kockázat, annál szigorúbbat. A háziorvos az életmódváltásban is segíthet.

Mozduljunk!

Mint sok más esetben, a szív- és érrendszeri betegségekkel (és így a szívinfarktussal) kapcsolatban is a megelőzés lenne a leghatásosabb beavatkozás. Sajnos a magyar népesség életmódja igen komoly kockázatot jelent. Az emberek közel fele nem törődik azzal, hogy mit és hogyan eszik. A népesség több mint egyharmada elhízott. A lakosságnak ugyanakkor csupán egynegyede végez rendszeres testmozgást. A középkorú lakosság mintegy 25 százaléka dohányzik, és a dohányosok több mint fele húsznál több cigarettát szív naponta! A középkorúak között több mint kétszázezer ember alkoholista.

Életmódunk és táplálkozási szokásaink megváltoztatásával nagyon sokat tehetnénk e népbetegség leküzdéséért! Ez csupán döntés kérdése.

Szívinfarktus helyett életmódváltás!

A változás egyik kulcseleme a mozgás népszerűsítése lehet, ami számtalan előnnyel jár. A fokozott kalóriaégetéssel testsúlycsökkentést érhetünk el, ami többek között a cukorbetegség vagy a magasvérnyomás-betegség kapcsán szedett gyógyszerek mennyiségét is kedvezően befolyásolhatja. Hosszú távon csökkenni fog a szívfrekvencia átlaga. Magyarul: egységnyi idő alatt kevesebbszer fog összehúzódni a szívünk, hiszen megerősödve már kevesebb munkával is képes biztosítani a szükséges véráramlást. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a stressz leküzdésében is segít.

Tegyük le a cigarettát!

  • Az utolsó cigaretta elszívása után

  • 20 perccel: csökken a szívfrekvencia

  • 12 órával: a vér szénmonoxid-szintje a normálisra csökken

  • 3 nappal: csökken a szívinfarktus kockázata

  • 5 évvel: a stroke előfordulása egy soha nem dohányzó ember kockázati szintjére csökken

  • 10 évvel: a tüdőrák kockázata mintegy fele akkorára csökken, mint egy dohányos esetében

  • 15 évvel: a szív- és érrendszeri betegségek kockázata egy nemdohányos emberével azonos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend